Aszalás

Ez nekem olyan, mint Andinak a befőzés. Ez a nyári mániám, a rögeszmém... Talán korábban írtam róla pár mondatot, de most szeretnék az aszalás teljes mélységébe belemenni. Ha valakit tényleg érdekel, feltétlenül látogasson el Dulminához is, ott az ő aszalási módszerén túl az aszalt gyümölcsök felhasználásáról is jó dolgokat olvashattok.

Aszalómániám abból indult ki, hogy imádom a szárított gyümölcsöt. Eleinte csak ettem, de meg sem fordult a fejemben, hogy én is készíthetnék ilyet, pedig sok szép gyümölcsünk termett, amit nem bírtunk felhasználni, pocsékba ment. Két dolog világosított fel arról, hogy az aszalás egy nagyon klassz dolog! Hajdanán vad egyetemista éveimet Győrben bonyolítottam. Az Árpád úton alakítottuk ki az erkölcsi fertő mély medrét: ott volt az albérletünk. Hatan laktunk egy háromszobás lakásban: két unokatesó a párjaikkal, én és egy akkori jó barátnőm. Az unokatesó-páros tagjai Zalából való, spórolós sváb felmenők gyermekei voltak, sose ették meg a kifőzdei kaját, mindig négyükre főztek az otthonról cipelt alapanyagokból. Egy ízben hoztak vagy tíz kiló erdei vargányát. Én csak bámultam. "Ezt hogy fogjátok megenni?" - kérdeztem. Ők meg előszedték - mint mérnökhallgatók - a "Műszaki ábrázolás" című tantárgyhoz szükséges nagy rajztábláikat, rátettek néhány nagy rajzlapot, arra a gombaszeleteket, végül kirakták a gangra, a tűző napra. Az a pár nap, amíg a gomba kiszáradt, nagyon kellemesen telt. Minden este kint "macifröccsöztünk" a gangon, és az óriási mennyiségű gombát forgattuk, a vizsgaidőszak dacára. A száraz gombából utána hónapokig főzték a jobbnál-jobb zalai falatokat.

A másik "aszaláskésztető" dolog akkor történt meg, amikor a lányommal voltam terhes. Haveri társasággal indultunk egy szép őszi hosszú hétvégére a Balaton - felvidékre. Kölcsönösen összeszedtük egymást kocsival, úgy indultunk. A mi feladatunk volt az, hogy egy kis rábaközi faluból begyűjtsük párom egyik barátját, akinek a szülei gazdálkodtak. Ott kínáltak meg először igazi házi aszalt szilvával, ami mellett a bolti olyan volt, mint az Audi TT Coupé mellett a Wartburg... A szilvához és a szilvára még elfogyasztottam némi sült kacsavért, állapotomra tekintettel; mindkettő olyan jó volt, hogy azonnal elhatároztam: jövőre én is aszalni fogok... :-) Ott láttam először igazi házi - nem elektromos - aszalóberendezést, és az ő aszalási technikájukat is elmondták, én meg csak bámultam, olyan egyszerű volt. A kirándulásról hazatérve lelkendezve meséltem anyukámnak. Ő mondta a legnagyobb csodálkozásomra - , hogy régen nekik is volt házi aszaló szerkezetük. A teknővájó cigány állította elő. Ez olyan volt, mint egy polcos szekrény, csak fűzfából volt fonva. A szerkezetet felvitték a padlásra, a kémény mellé. Belerakták a gyümölcsöt, és a kéményből kiáradó hő meg a padlás száraz melege pazarul megaszalta. Ilyen előzmények után ki kellett nekem is próbálnom... Három éve kezdtem el kísérletezni, meggyel meg körtével. Sikerült is, de két nap alatt megette kiccsaládom az összes gyümölcsöt. Két éve, szülinapomra kértem egy aszalógépet. (Bevallom, azelőtt cinikusan röhögtem azokon a szerintem megtévelyedett fogyasztókon, akik ilyen hülyeségekre költenek....). A harmincöt fokos hőség is igen jól bevált erre a célra.

Na és miért olyan állati jó ez? -kérdezhetitek. Hiszen ez csak egy csoffatag gyümölcsmúmia-gyártó technika! Igen, végül is az. De!
Az aszalt gyümölcs - azon túl, hogy igen egészséges, nagyon finom is. Koncentrálódnak benne az ízek, a vitaminok, a nyomelemek. Ezért szinte eteti magát. Kiváló csemege pl. chips meg más hasonló nasik helyett, mondjuk mandulával, dióval felkeverve. Gyümölcsutáló gyereket így lehet a legjobban a gyümölcsre rákapatni. Laktató, de csak óvatosan! Az aszalással járó vízvesztés miatt a cukortartalma lényegesen nagyobb, mint a friss gyümölcsé! Kíméletes tartósítási mód, a termés értékei jobban megmaradnak így, mint a befőttben. A technikája egyszerű, nincs üvegmosás, dunsztolás, izgalom, hogy eláll-e nincs szalicil és nátriumbenzoát, borkén, fixáló anyagok meg ízfokozók, amiket nagyon sokan használnak a befőzéshez.
Kármentésnek kiváló. Nem rothad el a fán a nagy mennyiségű gyümölcs, amit már nem bírunk sem megenni, sem befőzni. Télen meg milyen jó csemegézni belőle! Emellett kiváló főzési alapanyag, sütibe, csibehúshoz, kompótnak.
Szinte minden gyümölcs jó aszalni. Az aszalás lényege a vízelvonás A kíméletes kiszárítás során a gyümölcs kb. 80 - 90% vizet veszít, és jól összetöpörödik. A kicsi víztartalom mellett a romlásért felelős kórokozók életképtelenek. Az aszaláshoz a gyümölcsöt meg kell mosni, kimagozni, aszalótepsikre tenni - ezek kimustrált, de tiszta sütőlemezek és tepsik sütőpapírral bélelve -, aztán jöhet a tényleges szárítás. Én úgy szoktam csinálni,hogy az aszalás elején, amikor még igencsak szaftos a gyümölcs, az aszalógépben, vagy jobb híján tepsire terített papíron a sütőben előszárítom . Természetesen a 35 fokos meleg is jó, de ez nem mindig adott. Azért szükséges a kiszárítást gyorsan megkezdeni, hogy ne kezdjen el penészedni, rothadni. Ugyanis ha nem elég gyorsan kezd el az aszalnivaló kiszáradni, sajnos előfordulhat, hogy tönkremegy, ki lehet dobni. A további szárításra a 25 fok meleg is jó, így a száradás már az udvaron folytatódik. Eleinte két, tűző napra tett régi asztalt használtam erre a célra, ráraktam ki az aszaláshoz használatos tepsiket. Ez kevésnek bizonyult, így később felhasználtam a nyújtódeszkát, a régi hűtőszekrény rácsait, régi, tiszta sütőrostélyt, likacsos műanyag rekeszt az aszaláshoz. Lényeg, hogy járja át a meleg levegő... Hely híján a rácsokból,tepsikből erre a célra vágott ytong-darabok segítségével több emeletet is csináltam, ezzel a szerkentyűvel sikerült végül a helyhiányt áthidalni. Ekkor már az asztalokon, a nyugágyban, a téglarakás átforrósodott tetején is száradó meggyel teli alkalmatosságok voltak, régi függönnyel letakarva az erősen tűző nap és a darazsak ellen. Tavaly még jobb ötletem támadt. A tűző napon az udvarban a sötétkék kocsi karosszériája 80 fokra melegedett fel. Ezt lemostam fertőtlenítővel, tiszta papírral lefedtem, erre jöttek a tepsik. Expresz-gyorsan száradtak a gyümölcsök! Persze ha mentünk valahová, mindent pakolhattunk le. Meg látogatóink jókat derültek a kocsi "alternatív felhasználásán".
A kész aszalt gyümölcs keményen ruganyos, nagyon zamatos, száraz, a színe, állaga egész más, mint a frissé. Csatos üvegben vagy sűrű szövésű textilzsákocskákban kell tartani molyok ellen, mert azok is imádják. Aztán el kell dugni jól valahova, hogy csemege-kedvelő családtagjaink ne egyék meg a több kilót egy ültő helyükben...
Az egyes gyümölcsök, zöldségek aszalásának mikéntje az egész nyarat vgigkísérő téma lesz a blogban!