Kemenesalji gyönyörűségek

Bár úgy indult a hét, hogy a legkülönfélébb dolgokkal a legutolsó percig el leszünk foglalva, szerdán egy hirtelen ötlettől vezérelve, "utánam az özönvíz!" - felkiáltással szabit adtunk magunknak, kocsiba vágódtunk, és nemsokára már a 86-os úton "száguldottunk" a kamionokat kerülgetve. Sárvár felé mentünk, de nem ez volt a cél, hanem Borgátafürdő. Itt volt ugyanis szegény "gyermekrabszolgánk" már vagy egy hete párom anyukájának víkendházában az unokatesóival és a nagyszülőkkel együtt egy kis "feljavításon". Már nagyon hiányoztunk egymásnak, és különben is ránk fért egy kis lazítás, ezért csavarogtunk el hazulról. Miután "megkaparintottuk" a gyermeket nyolcéves keresztlányommal együtt, kirándulni mentünk, amit a kicsik nagyon jó néven vettek. Célunk a Kis-somlyó volt, vagyis hát annak a csúcsa, a Király-kő. Az oda vezető út egy könnyű túraútvonal, gyerekekkel is könnyen megjárható, bár elég hosszú.

Kis-somlyó hegye a Ság-hegy kistesója, a teteje egy gigászi bazalttömb, ami megvédte az alatta levő kőzeteket az eróziótól. Körülötte a környező talajrétegeket már sokezer éve elhordta a szél, de a bazalttömbbel nem bírt, így az kiemelkedett a dimbes-dombos kemenesi tájból. Évezredekkel később az ember megművelte, szőlőt és gyümölcsösöket telepített rá, követ bányászott. Ez alakította ki a táj végleges arcát. Vidéke igézően szép, szelíden hullámzó igazi pannon táj, erényei felfedezetlenek.

Szóval: elindultunk fel a Kis-somlyóra, felpakolva enni-és innivalóval. Mindattól eltekintve, hogy a kisebbik állandóan nyafogott (" Anya, fáj az oldalam, vagyishát inkább a lábam, szóval a hasam... "stb...), és vég nélkül locsogott ("Juditka, ha szövegelés helyett jönnél, már Mátraházán járnánk..." "Anya, mi az a Mátraháza? Az kinek a háza? Ki az a Mátra?" - és folytathatnám...), sok szépet láttunk!

Az út eleje ismerősöket tartogatott nekünk: az üstökös gyöngyikét,az orbáncfüvet,a mályva rózsás virágait. Ismeretlen pillangók százai lebegtek a présházak előtti levendulabokrokon. Később azonban - a száraz gyepekben - ritkán látott arcok tűntek fel: a szurokszegfű és a borsos varjúháj: a magyar varfű-pillangóstul..Ezt a növényt képtelen voltam meghatározni, éppúgy lehet ajakos, mint valami kosborféle. Lila társa valószínűleg valamilyen zsálya-rokon.Csak mentünk, fogyott az út, közeledett a hegy csúcsa. Régi, elhagyott, szőlővel,elvadult őszibarackfákkal és vadmeggyel benőtt kőbányák mellett poroszkáltunk el. Végül felértünk a Király - kőre. A Király-kő nevéről a monda azt tartja, hogy IV. Béla királyunk egyik pihenője volt ez a hely, amikor a tatárok elől menekült. A kilátás - kilátótorony nélkül is szédületes volt a Somlóra:

de innen már a Balaton-felvidék mókás alakú bazalthegyei (Csobánc, Tátika) is megláthatóak. Gyönyörködés és falatozás után indultunk lefelé, de most a felvezető murvás utat hanyagoltuk, inkább "toronyiránt" mentünk vissza Borgáta felé, gazdátlan gyümölcsösök közt. Itt láttuk ezt a szedren tanyázó csodás lepkét: Ez a lefelé vezető út kiválónak bizonyult. A szőlők közti száraz gyepekben ugyanis vadon termő szamócák millióit fedezték fel a lányok. Már elég fáradtak és szomjasak voltunk, ezért letelepedtünk, és belekezdtünk a "szamóca-tivornyába". Még sose evett egyikünk sem ilyesmit, a szó szoros értelmében pukkadásig tömtük magunkat az apró eprecskékkel. Végül bokrétát kötöttünk belőlük, úgy szemelgettük őket hazafelé. Ránk mosolyogtak az este nyíló szegfűfélék: a hólyagos habszegfű, és a piros mécsvirág. Még egy utolsót hátrapislogtunk, és hamarosan hazaérkeztünk fáradtan, éhesen, de jókedvűen. Másnap hét országra szóló fürdést csaptunk, aztán csokibarnára sülve kocsiztunk hazafele négyesben a meleg estében csütörtök délután.

Ha valaki szereti a csöndes kirándulóhelyeket, ahol nem tapossák agyon az embert a tolakodó turisták és a tomboló fürdőzők, feltétlenül látogasson el ide! Növényritkaságok rajongóinak javasolt a Ság-hegy, a komolyabb túraútvonalak kedvelőinek a Somló, a régi várromok szerelmeseinek Somló vára, az aquapark-mániásoknak Sárvár, a csendes fürdőzőknek pedig Borgátafürdő. Szóval van itt hely mindenkinek!