Kerti és természetjáró kalandok

Ehető vad-és gyomnövények - 1. rész

14 megjegyzés
Benzsi kérésére néztünk utána az ehető vad-és gyomnövények seregének, és a bőség zavarába botlottunk. Több bejegyzésnyi növényt szedtünk össze egy határozókönyv segítségével. Ha a vadgyümölcsöket is idevesszük, legalább ötször (!) írhatunk majd a vadon is megnövő ennivalókról.
Először azokat veszem sorra, amelyek a kertben, a vetemény közt irtandó gazként jelennek meg. Utána legközelebb a kert szélében itt-ott feltűnő, ritkább vadnövényeket mustráljuk meg, aztán jönnek a határ ehető növényei... meg ami még eszünkbe jut. Minden egyes bejegyzésben öt-öt növényt fogok megjeleníteni, ami elvileg ehető. Részletes növénytani leírást nem tudok adni, de linket mindig csatolok majd. Azt előre kell bocsátanom: én nem sokat kóstoltam belőlük. Amiket nem tudok száz százalékos biztonsággal beazonosítani, inkább nem veszem be a bejegyzésbe, nehogy úgy járjon miattam bárki is, mint Hédi kis barátnői a fekete hagymával... Szépen kérem mindnyájatokat, ha arra "vetemedtek", hogy vad zöldségeket főztök, de nem vagytok abban teljesen biztosak hogy ehető növényt gyűjtöttetek, inkább hagyjátok ott, mert vannak olyan ehető fajok, amik csak hajszálnyira különböznek más fajba tartozó, de nagyon hasonló, mérgező fajoktól (pl. szelíd csorbóka-mezei csorbóka)! Vannak olyan növények, amik bizonyos életszakaszukban mérgezőek (salátaboglárka), ezért szemfülesnek kell lenni a gyűjtésüknél!
A gyűjtésről még annyit a nagykönyv szerint: úgy kell elindulni hozzá, mintha gombászni menne az ember. lehetőleg forgalmas közutaktól és korompöfögő gyáraktól távoli helyeken kutassunk a jó falatok után. Legyen velünk határozókönyv, ha lehet, és a növényeket ne nejlonzacskóba, hanem kosárba szedjük. (Mellékeljük kis kosarunkhoz még Piroskát, Jancsit, Juliskát, a nagymamát, a farkast, a vadászt, Hófehérkét, törpéket, kóbor királyfit és más hasonló, erdőn-mezőn kolbászoló kétes alakokat. Boszorkánynak ezek után mi magunk is jók leszünk... :-D )
Manapság kiváló szak-és határozókönyvek is hozzáférhetőek e témában, az egyik legjobb a Természetbúvár sorozat zöld-fehér kötetei közül a "Bogyósok, vadon termő zöldségnövények, gyógynövények" című. A másik bombajó könyv ebben a témában a sternenfeldi füvesboszorkány, Gabriele Bickel Boszorkánykonyha című könyve. Nagyon jó még e témakörben Horváth György: Különleges zöldségfélék termesztése című könyve. Ebben elolvashatjuk, hogy amit szitkozódva vödörszám tépkedünk ki a földből, az más országban alapélelmiszer. Ettől engem elfog mindig a lelkifurdalás...
Vegyük tehát növényeinket sorra!
Az első a fehér libatop. Ez a kerben az egyik leggyakoribb gaz, kiirthatatlan. Ka nem téped fel gyökerestől, kapával megsértett töve újra meg újra kihajt. Millió magot szór el, de az első fagy tönkreteszi. Ilyenkor nyár elején jelenik meg nagy tömegben, különösen eső után. Spenótszerűen lehet elkészíteni. Hasonló hozzá a dárdás laboda, már ami gaztulajdonságait tekinti. Ez azonban nyersen is ehető, salátaként, a spenóton kívül. Nagy lapui gusztusosak, elhiszem, hogy ehető. Érdekes tapasztalatom, hogy ezt a növényt a levéltetvek nagyon szeretik, és ahol pár tő van belőle, gyakran rátömörülnek. Nem a kultúrnövényt rágják, hanem a gazt, néha ezért "tetűcsalinak" meg szoktuk hagyni a nagyobb töveket is. A köreinkben közimádatnak örvendő aszatot is nagyon csípik különben a tetvek!

A kövér porcsin is az ehetőek csapatába tartozik, termesztett változatának vetőmagját is láttam tavasszal az egyik vetőmagboltban. A termesztett és a vad porcsin közt a különbség csak annyi, hogy a vad faj elfekvő szárú, a "szelíd " nem. Mindkettőt a virágzás előttlehet enni a szakirodalom szerint, salátaként, főzelékként, levesként, és a levelek savanyúságként is elkészíthetők, sós vagy ecetes lében, mint az uborka. Ez elég pepecselős munka lehet, többüvegnyi zöld részt összeszedni pár üveg savanyúsághoz a max két-három centis levelekből!Van ennek egy másik, kerti fajtája is, ez a kerti porcsin, vagy porcsinrózsa, de kukacvirágnak is nevezik, öntözetlen virágágyak, sírok önelvető, pompás színű, igénytelen egynyárija. Van szimpla és dupla változata is, újabban felfedezték erényeit, sokfelé ültetik. Szerintem kipróbálom.
Ezt a növényt mindenki ismeri: ő a gyermekláncfű, pitypang, bóbita vagy kákics. Nem kutyatej! Ez egy egészen más, mérgező növény! Ehettem volna seregével, mert az építési telkemen tavasszal hatalmas bokrokban nőtt. Azt én is tudtam, hogy néhány cukorbeteg megeszi a virágszárat, a zsenge leveleket, mert gyógyhatása van, de külföldön tavasszal gyakorlatilag termesztésbe vonják ezt a vadnövényt: halványítják, okosabban: etiolálják. Cserepet tesznek rá, vagy földdel betakarják, ami alatt a hajtások kifehérednek, és nem lesz olyan meredek, vad ízük.

A mai nap utolsó vad szereplője jön: a disznóparéj. Na, erről tényleg nem tudtam elképzelni, hogy ehető. Amikor egészen kicsik voltunk, és minden évben tartottunk egy-két malacot, mindig kiadták nekünk praktikus érzékben nem szűkölködő szüleink, hogy a kertben téblábolva húzzunk fel pár tő ilyen gazt, és vitaminként adjuk a "konnektoroknak". Tényleg szívesen ették a disznóparéj zöldjét! Különben ez a másik legutálatosabb keri gaz, szinte kihúzhatatlan, imád a földbe beleszakadni, egy-egy rejtőző tő őszre derékmagasságig felnő. Franciaországban és Olaszországban salátaként eszik, a magját pedig kölesként használják. Ezt valahogy nincs gusztusom megpróbálni...
Szőrös testvére veszedelmes gyom, a "bárányfaroknak" , "kakastaréjnak", vagy egyszerűen "pulykatakonynak" nevezett másik rokona dísznövény. Ez az a virág, ami olyan hosszú, lecsüngő, piros füzéreket nevel. Valódi nevét nem tudom.
Végül pár szót az elkészítésükről, a szakirodalom szerint: ízük erős, nyers, a kultúrába vont zöldségek ízéhez képest meredek "gyomíz", ezért célszerű ízesebb kerti zöldségekkel (pl. hagyma, sárgarépa), tejtermékekkel és növényi olajokkal elkészíteni salátának, levesnek vagy főzelékszerű ételnek. Azt hiszem, ezzel a vegetáriánus és nyerskoszt-kedvelőknek nagy újdonságot nem mondtam, hiszen jómagam is olyan négyötöd részben vegetáriánus étkezést folytatok. E heti húsevésem tíz deka csirkehúsban és két szelet parizerben kimerült...
Hamarosan folytatjuk az ehető vadnövény-sorozatot.




14 megjegyzés :

  1. Fantasztikus! Ez mind van nálam is, szóval én már éhen nem halok!

    Én is kevés húst ettem a héten (véletlenül sikerült így a menü), de én biztosan belehalnék a vegetariánizumusba, mert teljesen "legyengültem" a húsmentes kajáktól! :-) Sütöttem is tegnap két libamellet meg egy combot... Már annyira kívántam!

    VálaszTörlés
  2. Ez egy jó téma, köszönjük Benzsinek az ötletet, lesz miről írnunk még.
    Hédiék tavaly húsvét előtt - próbaképpen - megtartották a negyven napos húsmentes böjtöt, csak azért, hogy megtudják, kibírják-e? Hédi már a második éjszakán préshurkával álmodott, pedig egyébként utálja! :-) Nem mindenki született növényevő, én bár szeretem a húst, de annyira nem kapok rajta, mint a tojáson, tejterméken vagy a friss zöldségféléken.

    VálaszTörlés
  3. Igen, én meg tojás nélkül tudnék meglenni életem végéig, a tejről pedig ne is beszéljünk: 2 deci a maximum, amit megihatok, különben...

    VálaszTörlés
  4. Én meg benyelek két rántott húst, aztán meg jajgatok, hogy az epém stb... Inkább el se kezdem! :-)

    VálaszTörlés
  5. Jól meglennénk mi ketten egy lakatlan szigeten! Sosem vesznénk össze a kaján! :-)

    VálaszTörlés
  6. Maximum az aszalt meggyen! :-)

    VálaszTörlés
  7. Nyögtem, de kibírtam a böjtöt! És májjal minden háéten álmodtam, mert vashiányos vagyok. Vérrel NEM álomdtam.

    VálaszTörlés
  8. Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy a késő ősszel és kora tavasszal a legszebben virító tyúkhúr kiváló salátanövény, ezt kipróbáltam joghurtos salátaöntettel. Egészen édeskés íze van, nem vad "gyomíz", hanem kellemes, friss.

    Ezenkívül az erdélyiek jól értik a csalánleves, csalánspenót készítését, állítólag az is finom, ráadásul erősítő, roboráló táplálék, ásványi anyagokban gazdag.

    VálaszTörlés
  9. Hédi, én biztos álmodtam volna vérrel, sőt!

    VálaszTörlés
  10. Nem tudom, most hogy mondod, akkoriban mindenkinek olyan kis piros foltok voltak a nyakán...nem értem miért.

    VálaszTörlés
  11. Én lehet, hogy át is haraptam volna a nyakakat... :-D

    VálaszTörlés
  12. Hát a pipihúrral mi lesz? Az is ehető "kerti gyom" és magas a c-vitamin tartalma. Kéretik felvenni a listára! Köszönöm!
    Gabi

    VálaszTörlés
  13. Szia!
    Írtunk róla, itt:
    http://gizgazok.blogspot.com/2009/11/vadzoldsegek-ujra.html

    VálaszTörlés