Kerti és természetjáró kalandok

Június utolsó vasárnapja van...

2 megjegyzés
A heti kerti munkák eleinte az állandó eső, majd a futó záporok jegyében zajlottak.... Nemigen tudtuk érdemben művelni a kertet. Az eső szüneteiben hátraosontunk "bevásárolni", az ebédrevalót vagy a leszüretelnivalót összekapni, aztán futás előre, nehogy megint elázzunk! A föld felázott, iszapszerűen ragacsos, mindenhol csírázó gyommagvakkal. Tegnapelőtt már csak egyszer esett egy nap, ezért tudtunk egy kicsit körülszimatolni. Kutyafuttában leszedtük a borsó maradékát, amit lefagyasztottunk.Feltéptük a töveket, de a helyét nem tudtuk megművelni, mert olyan, mint egy iszapfürdőmedence. A víz nem tud elszivárogni róla. Zöldbabot, késői csemegekukoricát, téli kelt és dinnyét tervezünk a helyére ültetni.
A másik expresszmeló a meggyszüret befejezése volt. A sok esőtől a meggyszemek kirepedeztek, a lecsorgó víz a leveleken lévő összes szennyet és port a gyümölcsszemekre rámosta. Szemenként kellett lesúrolni a gyümölcsöket, hogy élvezhetőek legyenek.
Amíg esett, suttyomban kivirágzott az ubi, kinyíltak az első egynyáriak, amik a zöldségágyásokat vannak hivatva színesíteni és változatosabbá tenni.
A héten permeteztünk is. Szegény bimbós kelt koncentráltan támadta a földi bolha és a levéltetű. A tövek cefetül néztek ki, tízforintosnyi lyukakkal, sárgulón, így itt kénytelenek voltunk egy massszív rovarirtót bevetni. A bolhák ellen csináltam először a bolhafogó szerkentyűt papírból és egérragasztóból, de a sok bolha, ami csak úgy pattogott fel a levelekről, most mintha odaragadt volna! Nem mozdultak meg, én meg eluntam, és kaptak egy adagot az irtószerből. A krumplibogarakat ugyanezzel a szerrel kereszteltük meg, és hamarosan feldobták a bakancsukat. Mivel még nem voltak jelen ngy tömegben, remélem, az idei évben több irtásra nem lesz szükség. A krumpli különben már kis bogyóit hozza, pedig még csak június van...
A kerti út szegélye és az újonnan előtörő komló még kapott egy adag híg gyomirtót. A kerti út talaja így nyárra úgy megkeményedik, hogy képtelenség belőle bármit is kihúzni vagy kikapálni, csak ez a megoldás segít.
A csemegekukorica már a címerét hányja.
Kis paradicsomok is vannak már - csak le ne rothadjanak le beérésük előtt pár nappal, mint tavaly!
Nyeszlett paprikapalántáim megéledtek, hajtanak és bimbóznak.
Hamarosan beérő gyümölcsök kelletik magukat, almás rétest ígérve az arra járóknak.
A céklák meglepően dagik, tavaly szeptemberben ástunk ki ilyen példányokat.Aminek nagyon örülök, az a pótvetések sikere. Kikelt a háziszedett magból vetett petrezselyem (bezzeg a bolti nem bírt kibújni!) . (A jobb oldalon a szulákot nem kell ám észrevenni! :-D ) A pótvetett futóbab már virágzik a takarmánykukoricakukorica erdejében.
Jövő héten a földbe kell kerülnie a másodvetemények magjainak. A tetves, moníliás nektarinfát kell egy kicsit még gyógykezelni. A többi időt pedig - a föld szikkadása után gyomtalanításra, és a vélhetően becserepesedő talaj felkapálására fogjuk fordítani.
Végül a hét saját terménnyel készült ételei: póréhagymás újkrumpli-leves, petrezselymes újkrumpli, zöldborsós-zsenge répás-tejszínes csirke, cukkinifőzelék, meggyes rétes, málnahab. És töméntelen mennyiségű nyers zöldborsó, amitől hétfő éjjel lidérces álmok gyötörtek...

2 megjegyzés :

  1. Köszi a menüleírást, nagyon jó kis kaják!
    Jó nagyot nőttek a zöldségek a sok esőtől! Gyönyörűek!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépek a kerted lakói Ági :-)Gratulálok!!

    VálaszTörlés