Minden újra virul!

A júniusi kirobbanó növekedés után a növények picit pihenőre vették. De a meleg és az eső megtette a hatását: egy- két hét után sok növény szinte tavaszvégi pompában parádézik!

Ez leginkább igaz anyuci rózsájára, amit Héditől kapott anyák napjára. Nyűglődött a cserépben, végül kiültettük. Május óta megduplázta önmagát és normál tearózsa méretű virágokat hozott, mini leveleihez képest. Olyan magzatszerű: hatalmas fejecske, apró test.

A rózsaszínű rózsa újult erővel hajtott ki.

A háztetőre felfuttatott trombitafolyondár elsőként hozott, már elnyílt virágzatait ledobta, új bimbókat hajtott, amik buzgón nyílnak, csalogatva a méheket. A méhek zümmögése még egész késő este is jól hallható, nem bírják otthagyni a virágporteli, narancssárga-piros-rózsaszín tölcséreket.

A kardvirágok is kinyíltak. A hagymákat anyuci vette vagy kapta színkeverékként, devalami furcsaság folytán kivétel nélkül mind sárga lett. Nem baj, így is szépek.

Epermániások, ne sárguljatok az alábbi két kép láttán! Ez a Rügen fajtájú félig vad szamóca, ami a sziklakertemben él. Másodszori termését hozza, nagyon zamatos. Minikertészeknek jó hír, hogy ládában, napos helyen is vígan él, ott is ilyen szépen terem, magról prímán nevelhető, novemberig(!) kóstolgathatjuk a termését. Szép is, finom is. Próbáljátok ki!

Hédi díszpipacsa meg bolondul másodvirágozni kezdett:A bejegyzés hátralévő részét ajánlom tisztelt blogszerzőtársamnak! Ha már lusta előtolni a képét hozzám, legalább látatlanban ne fikázza és ne nevezze csoffadtnak a pár szem megmaradt kaktuszomat!Óriás: át kéne ültetni, de mindig halogatjuk, hatalmas tüskéi miatt. Legutóbb régi, rossz nagykabátba csavarva ültettük át, hogy ne bökjön agyon senkit.

Ezeknek a medvetalpkaktuszoknak az elődjét áttelelő kaktuszként vettem egy-két éve, de nem bírták a hideget. Két megmaradt lapujából kíséreltem meg tavasszal újjászülni a tövet némi gyökereztetőpor segítségével - és sikerült.

Ez egy falun "terézkének" becézett varjúhájféle, ami ősszel bepirul. Télen - nyáron kint van cserépben, dacol az idővel, nagyon bírom. Ezt Héditől kaptam még szülinapomra csokor helyett. Ez se hajlandó - valamilyen csoda folytán- tönkremenni.

T. Szerzőtársamat pedig olvasóink plénuma előtt felszólítom, hogy szívja vissza a becsmérlő kijelentését a kaktuszokat illetően! Igaz, hogy nem világszámok, de azért nem érdemelnek szidást ! (Na, szíszmá?)