Tegnap este úgy gondoltam, hogy ideje lenne sétálni a júniusban már megörökített Rét irányába. Egyedül voltam úgyis otthon, képernyőbámuláshoz nem volt kedvem. De túl fáradtnak (vagy lustának?) éreztem magam, hogy odáig gyalogoljak, ezért inkább a Mosoni-Duna partjára sétáltam ki. Azt hittem, kicsit bámászkodok, lötyögök, esetleg jégkrémezek, közben meg tudok majd pár jó képet elsütni. Csend lesz, nyugalom, béke, pár hápogó vadkacsa, cippogó szárcsa, esetleg egy-egy szürkegém is elhúz felettünk. Olyan szigetközi idill-félére számítottam.
Lementem, a parti vendéglő előtt húsz kocsi, az egész vízpartot belengte az égett zsírszag. Kedvenc ücsörgős helyem mellett kempingezők serege, méteres, büdösen füstölő tábortűzzel, szemétkupacokkal, bömbölő zenével, és valami tenyészállatvásári lármával. Így elsétáltam az erdő felé, ott már nyugisabb meg érdekesebb is volt a millió szúnyog dacára.
A Dunából a Máriakálnok felé folyó érbe csendesen, hűvösen kanyargott be a víz. A kis híd környéke tényleg valószínűtlenül csendes és békés volt a pár száz méterrel hátrább levő partszakaszhoz képest.
Egy ragyogó stínű réti füzényt és egy vöcsköt is kiszemeltem lefotózásra. Ekkor megjelent a felirat a fényképezőn: "cserélje ki az elemet", és se vöcsök, de füzény nem lett. Füstölögtem egy darabig, de belenyugodtam, mert a szúnyogok igencsak támadtak. A szép, csendes estét csak hangos gyomorkorgásom felhőzte be. Ezért még lecsavartam a kertben egy zsenge cukkinit,
és lenmagos bundában kisütöttem... Evés közben pedig fogadkoztam, hogy újra kijövök majd. De akkor a szúnyogriasztót már nem hagyom otthon, sem a tartalék elemeket!
Az a szeder biztos, hogy szerder? Úgy néz ki, mint az áfonya!
VálaszTörlésJó, hangulatos kis séta lehetett, szerencse, hogy vannak ilyen nyugis kis helyek a közeletekben. A kikötött csónakok kinek a csónakjai a parton?
Ez tényleg szeder, hamvas szeder a rendes neve. Ezen a vidéken nics áfonya, mert a talaj olyan meszes, hogy rögtön behalna tőle. Egy két őrült kertész erőlködik csak vele, de nagyon macerás nevelni is, mert ki kell az ültetgödör földjét cserélni tőzegre.
VálaszTörlésItt minden harmadik famíliának van csónakja, hajója, ladikja, kajaja, kenuja. Hédiéknek is van az Ukko, de az a Fertőn. Sógorom meg azt hiszem, tegnap átúszta a Balatont?
Ott van a képeid között az egyik kedvenc vadvirágom, amiről én is teszek fel egy írást hamarosan. A sédkenderről beszélek,( a különféle virágok első képe) Eszméletlen mikor virágzik, annyi pillangó, és különféle rovarok lepik, hogy élvezetes fotózni. Nálam már sajna levirágzott, de visszavágom és akkor egy gyenge másodvirágzást is eredményez.
VálaszTörlésEz a sédkender? Jajdejó, jajdejó, ezt is tudom, már számtalan helyen láttam a vízpartokon, de nem jöttem rá, sose, hogy mi ez. Írd le, kérlek, hogy hogyan jutottál hozzá, és mik a tulajdonságai, léccilécci!
VálaszTörlésKenderpakócának is mondják. Szerintem anyu hozott egy bokrot a Börzsönyből a telkünkről és onnan került az én kertembe is. Azon nevettünk, hogy mivel itthon gondos ápolásban részesül és agyba főbe locsoljuk, eszetlenül megnőtt. Kb.2 méter magas bokorrá fejlődött.És mondom, a rovarvilág kánaánja.Nagy igénye nincs, sok vizet kíván és nálam olyan helyen van, hogy fél nap árnyékban van. Tavasszal visszavágom majdnem teljesen, aztán mikor elvirágzik, újra.Ahol elszórja a magját, ott kikel. Úgyhogy menj vissza a Dunához és szedjél a pamacsos magvaiból ha szeretnél.Nagyon fogod bírni meglátod! :-)
VálaszTörlésIdén megfogadtuk tesómmal, hogy vadvirágmagokat is szedünk, és jövőre vadvirágos kertet csinálunk. Akkor ezt is előjegyzésbe veszem...
VálaszTörlésPepi! Bizonyára sok növényed másodvirágzik! Megkérhetlek szépen, hogy a blogodban mutasd be őket, ha van rá időd? Nagyon kíváncsi lennék rájuk!
VálaszTörlésAmik másodvirágoznak? Jó. Ma vagy holnap megcsinálom.Most rendeltem növényeket, hatalmas bokrokat kaptam,és el kell ültetgetnem őket. Citromsárga és színes levelű nyári orgonát, meg különleges bangitákat. Úgyhogy megyek is a kertbe.
VálaszTörlésJaj, Pepi, de jó neked!
VálaszTörlésSomogyban rengeteg, nagyon ízes vadszedret ettünk, jövőre valami gyűjtőedénnyel megyünk és egy lekvárfőzésre valót szedünk, az tuti. Sokkal finomabb az ottani vadszeder, mint ez az itteni. A magszedés projekt is sikerült, ligeti zsályát, vajszínű ördögszemet hoztam, meg valami olyat, aminek jól nézett ki a termése, leginkább a borzaskatára hasonlított. Meglátjuk, mi kel ki belőle, még ma elültetm őket.Képes is lesznek.