Paradicsomi állapotok...

...uralkodnának a kertben, ha mindazok a paradicsompalánták, amiket sok pepecseléssel kineveltem, teremnének. A ragyáról, ami az ágyások felét már teljesen tönkretette, írtam. Ez azonban nem tántorít el attól, hogy meséljek a paradicsomról.

El kell árulnom: én utálom a paradicsomot: paradicsomos káposzta, paradicsomszósz, ketchup, töltött paprika és más hasonló szörnyűségek formájában. Viszont a házi, friss jégbe hűtött paradicsomot nagyon-nagyon szeretem! Kiskorunkban is számtalanszor faltuk mosatlanul a frissen szakított paradicsomokat, mint az almát.

Mindig több fajtából szoktam palántát nevelni. Nemcsakhogy mindegyik fajtának más az íze, de más az ellenállóképességük a különféle betegségekre. Ha már az egyik fajta kirohad, legalább teremjen a másik. Szokott lenni piros és sárga húsparadicsom, lukulluszparadicsom, koktélparadicsom, pirosban és sárgában meg paradicsomfa. Idén valahogy kimaaradt a szórásból a koktélparadicsom. Azelőtt önelvetőként nőtt a kertben, olyan sok, hogy abból főztünk be, abban az évben sárga töltött paprikát ettünk. Két évre rá kiveszett, idén meg valahogy nem kaptam magot hozzá. A koktél fittyet hány a peronoszpórára, és ezt hajlamos vagyok elhinni, mert nemegyszer volt, hogy minden más paradicsom kihalt a kertből, amíg az vígan termett. Az ellenállási mozgalom másik üdvös darabja elvileg a Lugas F1 fajta, ezt hívják paradicsomfának is. Hédi azt mondta, ilyen növény nincsen a létezése csak afféle "urbanlegend", erre neveltem neki tíz darab palántát, hogy kitoljak vele... Karózhatott... Az F1 hibridek jó drágák, és bekeresztezésük miatt állítólag koncentrálódnak bennük felmenőik legjobb tulajdonságai. Ilyen hibridet két éve vettem először kész palántaként a halászi bolt előtt egy vasárnap reggel. Csak egy doboz tejfölt akartam venni. A bolt előtt ott volt egy palántaárus. Odabámészkodtam, és olyan fennhangon magasztalta a különleges paradicsomfa-palántáit, hogy nem bírtam ki, vettem hármat, háromszáz forint volt egy tő.... Kettőt saját nevelésre, egyet Hédinek. Utóbbit sógorom hamarosan kitörte... Idén azonban karózgarhattak, a bokor 2 méter felé nyomakszik:

Lényeg: a fajtanevet megkérdeztem a palántásnénitől, idén meg már én is vetettem. Ezenkívül Kecskeméti nevű fajta van minden évben: ez nagy, gömbölyű, iszonyú finom, de nagyon hajlamos a betegségekre. Meg mindig van lukulluszparadicsom is.

A palántanevelést már megírtam a paprikánál, a paradicsomnak is pont ilyen életkezdés kell! És itt is a már ismert kép: a paradicsom magoncai a képen jobbra, hátul, piros, gömbölyű cserépben. Kiskorukban ők is itták a nyomelemtápsós vizet.Pont úgy nem tűzdelem ki, levegőztetem, ültetem ki és locsolgatom a palántákat, mint paprika-haverjait. Miután azonban erőteljes gyökereket vernek a kert földjében, újra kezelésbe kell venni őket. Karó kell ide! Van egy sereg régi szőlőkaró, azokat szoktuk leütni a növények mellé, és puha zsineggel felkötjük a hajtásaikat. Így a növekvő termések nem lesznek piszkosak, jobban éri őket a nap, nem rothasztja a gyümölcsöket a vizes föld. Van a paradicsomok közt determinált növekedésű, ez nem nő hatalmas bokorrá, guggonülve is terem. A másik felekezet oszlopos tagja és iskolapéldája a paradicsomfa . Neki komplett támrendszer kell. Nekünk ez az egyik melléképület falánál valósult meg. A hajtásai elképesztő tempóban nyomakodnak az ég felé, volt, hogy egy hajtáson négy emeletben egymás fölött volt érett paradicsom, félérett zöld, pici zöld és éppen lehulló virág. Ezt a tő nem bírja megtartani, így minden "emeletnél" megtámasztottuk, lekötöttük a szárakat. Ezen kívül próbáltuk vízszintes irányba terelni a magasba növő hajtásokat, hogy ne öt méter magasból, létráról kelljen szüretelni. Iszonyat mennyiségű termést hoz, egy tő ellát egy családot friss paradicsommal!

Fontos még az is, hogya paradicsomnak a levélhónaljakban meginduló oldalhajtásait kicsipegessük, különben bazinagy bokrunk lesz, kevés terméssel. Akkor már inkább a kicsi bokor, sok paradicsommal! Hamarosan jelentkeznek a kis, sárga virágok, az eleinte zöld, majd lassan pirulván piruló termések. Ekkor lehet(ne) enni.

A kártevőiről (ragya, vagyis paradicsomvész, vagyis peronoszpóra)nem akarom elkezdeni újra a siránkozást, hallhattátok elégszer. Idén az időjárás - a meleg és a nedvesség - nagyon segítette a peronoszpórát abban, hogy ilyen ocsmányul elterjedjen. A kép önmagáért beszél. Volt, hogy három nap alatt egész ágyások mentek tönkre termésestől, úgy, hogy egy darabot sem ettünk róluk. Réztartalmú szerrel permeteztem, a leromlás azonnal megállt. Azóta új hajtások, levelek és termések születtek. Attól félek, hogy mivel ők nem kaptak a permetszerből, nagyon fogékonyak lesznek újra a fertőzésre, ezért lehet, hogy megint permeteznem kell. A beteg, kidöglött növényi részeket összeszedtem, félretakarítottam, hogy ne a megmenekültek között heverjenek, esetlegesen újrafertőzve azokat. A permetezés mérgező vegyszerrel történt, aminek egyhetes várakozási ideje volt, ettől ódzkodtam a legjobban. Azon töprengtem: nem lehetne ezt valahogy, valamilyen kímélőbb módszerrel helyettesíteni? Jövőre teljesen rezisztens fajtákat akarok felkutatni - ha léteznek ilyenek - a permetezés helyett. A rezisztensnek kikiáltott paradicsomfát se kímélte meg a betegség, talán csak a betegségének a foka nem volt olyan súlyos.

Sokszor látni, hogy krumplibogarak sétafikálnak a pardicsom ágain. Ha nem elég a krumpli, a paradicsomra is ráfanyalodnak, de ez ritkaság. Főleg tavasszal látni, amikor még kicsi a krumpli, de a palántákat már kiültettük. Ez azonban elég ritka, elég a dögöket kézzel leszedni, és tyúkokkal való kivégeztetésre ítélni őket.

A töveknek az első faggyal végük lesz, tehát október elejetájt le kell tarolni a még leszedetlen termést.

A paradicsom ősszel éretlenül is még még utánérik, ha fagymentes helyen tartjuk. Ekkor már nem lesz olyan édes mint a nyári. Házi feldolgozási tanácsadónk szívesen válaszol az Önök kérdéseire a felhasználást illetően! :-)

Paradicsombemutató a konyhaablakban:

Egy dologról évek óta mindig lemaradtam: a paradicsom aszalásáról, mert az erre leginkább alkalmas, nagy dagi gyümölcsű húsparadicsomok a legfogékonyabbak a ragyára. Idén azonban - mivel meg tudtam menteni a töveket - jó eséllyel megyek a paradicsomaszalás elébe. Hédinek akarok csinálni, majd beszámolok róla!

Utólag még kiegészíteném a bejegyzést. Tóth Győző biokertésznél is puhatolóztam a paradicsom rothadása körüli témában. Íme a szakszerű válasz; bemásoltam ide:

Ágika! A paradicsomot általában nem a peronoszpóra hanem a fitoftóra támadja meg.Ez a legsúlyosabb betegség. A többi elhanyagolható ez mellett. Esős időszakban nem lehet megvédeni permetezés nélkül. Rézzel kell permetezni. A réz természetes anyag. Kis mennyiségben használva, nem okoz egészségkárosodást. Én a Schampion nevü szerrel permeteztem (rézoxidklorid) Ez a Biokultúra Egyesület besorolása alapján ökölógiai termesztésben használható készítmény. Évi: paradicsom esetén 7 nap. Van egy érdekes javaslat a probléma kezelésére Mátyás Ciprián honlapján. (A bannercsere menüpont alatt megtalálod a linkjét) Kapható fitoftóra rezisztens paradicsom vetőmag is de egyrésztigen drága. Másrészt a gyártó beszállt a GMO bizniszbe, ilyen cégtől én irtózok bármit vásárolni.

Sokkal okosabb lettem! A ragya nem isperonoszpóra, hanem fitoftóra. A rézzel jó helyen tapogatóztam, mert nem mérgező kis adagban, biopermetszerként is mehet. A GMO bizniszről pedig tanácsadónk oldalán is olvashattok. Köszönjük a segítséget.

És nézzétek! Itt mindenféle okos dolog van még a paradicsomról, mindenképpen érdemes elolvasni.