Kerti és természetjáró kalandok

Somogyországban

9 megjegyzés
Ági jól fölmérte a raplis hangulatomat, igazad volt, bocsi, aztán eltűntünk nyaralni. Köröshegyre mentünk legfőképp, a papa szőlőjébe (ingyen alvás-ingyen bor, főzésért cserébe). Köröshegy a Balcsi déli partjától 5 km-re van, Szántód után az első falu délre, Kaposvár felé. Ott ível az az ominózus M7-es völgyhíd, de az a legkevésbé érdekes. A papa házikója, az már érdekesebb, fent van az Öreghegyen, a faluból tíz prec gyalog. Az Öreghegy az egy nagy, hosszúkás löszdomb, szőlőkkel, gyümölcsösökkel és sok legelővel. Jó ott fent, megérkezünk, és valahogy csönd lesz, belül is. Aztán ez olyan igazmondó hely, a fontos döntéseket itt lehet a legnyugodtabban meghozni. Papa olaszrizlinget és kékfrankost termel, finomat. Az egész szépséges Somogy ott van egy órás közelségben, mehetünk akármerre. Szóval jó ott.

Kereki
Négy napunk volt, egy hosszú hétvége. Először visszamentünk a tavaly már látott kereki várba, vagy Fehérkő várába.

Ez egy picike rom, téglavár, akkora csak, mint egy családi ház. A domb gerincén úgy helyezték el az építői, hogy mindenfelé messze elláthassanak, de az apró vár a fák között rejtve marad. A kaposvári útról csak gyakorlott szemmel lehet észrevenni. A faluból most már viszonylag kiépített, de elég meredek út vezet fel a romhoz, kb. 45°-os lejtőn:

Jól körbe lehet járni, van egy kis pihenő is. Bátrak felmászhatnak a falak tetejére, meglesni a somogyi dombok egymás után következő sorait és a Balatont. A helybéliek lehetőségeikhez képest javítgatják a vár állapotát, de szerencsére ez nem az a turistainváziós hely.
A vár alapját kövek és sziklák alkotják - ki tudja, honnan kerültek oda- , gyíkok futkosnak, vadalma nő.


A várból lefelé nem akartuk megkockáztatni a gatyafékes lejtőcsúszást, sem a domb teljes körbekerülését 35°C-ban, tűző napon, ezért elindultunk egy földúton lefelé. Homoki tölgyerdőben vezetett az út, ahol letértünk a turistaútról, aztán egyszerre csak villanypásztor futott kétoldalt, annyi hely maradt ki köztük, amin még egy terepjáró pont elfér. Valami vadneveldébe futottunk, de ez volt a környék egyik legszebb része. Totoro írt blogjában nemrég a halálfejes lepje hernyójáról, hát nem írt hiába, mert mi is randevúztunk egy szép példánnyal. Lilás színébő ítélve ő is bábozódni készült, nagy üggyel-bajjal, zörgve mászott a fűben, avaron.

Itt él ez a növény is, amiről csak utólag sikerült kinyomozni, hogy bablevelű varjúháj. de nem a zöldesfehér, hanem a bíbroszín virágú. Az az érdekes, hogy nálunk eddig Medárdtól kezdve minden héten 30-40 mm eső esett, Somogyban pedig nagy szárazság volt, de annyira, hogy a bablevelű varjúháj is kezdett összeszáradni, sőt a parlagfüvek is helyenként haldokoltak! (A szőlő szerencsére bírja.)

Aztán a domb aljára érve kiértünk a rétre, a főúttal párhuzamosan folyik ott a patak, így 200 m-en belül van víz nádassal, rét, bokros és erdő, rengeteg virággal és lepkével. A világ legszebb helyeinek egyike szerintem. Volt egy olyan rész, amit nem kaszáltak le, itt a fű és virágok közt rengeteg zsurló nőtt, hihetetlen mennyiségű és változatosságú rovarral és lepkével.

Ő talán fekete szemeslepke, négy járólábáról és kék közepű szemfoltjáról ítélve. Gyorsan repült, nehéz volt normálisan lefotózni. Így sem az igazi.

Lóherén csemegéző valamilyen kéneslepkeféle, összezavar, hogy a szárnya szegélye nem narancssárga.
A mélyebben fekvő bokorsorok és erdősávok alján vannak foltok, ahol szinte csak zsurlók nőnek, szitakötők röpködnek, kis fantáziával át lehet ugrani az ősidőkbe.

Kerekiben nagyon nagy, szép, finom őszibarackokat árulnak a házaknál feleannyiért, mint a parton, jól bevásároltunk belőle ebédre.
Délután fürdés, földvári strand, lent is maradtunk estig a városban, odaevett a fene minket egy dzsesszkoncertre (Hot Jazz Band), ez az együttes a 20-as, 30-as évek számait nyomta, és meglepve fedeztem fel a dalok közöttt azokat, amivel az oly szigorú, idősebb korában nyávogó hangon kizárólag szenténeket előadó Krázi mama szórakoztatott minket kiskorunkban. Ezek voltak a fiatalsága slágerei! Például a banánszoknyában félmeztelenül táncoló Josephine Baker ihletésére írt Az én babám egy fekete nő. Vagy Fekete Péter, te kis ügyefogyott. Ejnye, Mariska mamáról ezt nem gondoltam volna... hogy ő is volt fiatal. Az együttes játszott ismert slágereket is, például ilyeneket. Szóval jól mulattunk.

Visz, Andocs

Másnap a Látrány-Visz-Karád-Andocs utat jártuk be. Érdekes volt a Látrány és Visz közti rét, ami ősgyep a bizalomgerjesztő nevű Tetves-patak partján.
Szép, hangulatos táj, rengeteg értékes növénnyel, a változatosságából nekünk erre futotta, egyik sem különlegesség. Orvosi szappanfű:
Gumós lednek:
Pézsmamályva:
Fészkelt az egyik fán valamiféle nagy ragadozó madár is, láttunkra felrebbent a párjával együtt, vijjogott, mint a veszedelem, de beazonosítani sajnos nem tudtuk. Visz és Karád közt nagyon szép, nagyrészt hársfából álló erdőben mászkáltunk, de túl messzire nem jutottunk a villanypásztorok, vadneveldék miatt. Az út szélén lépésenként nyílt a csalánlevelű harangvirág.


Köröshegy
A harmadik napon, hogy ne kelljen túl sokat vezetni, maradtunk Köröshegyen. Végigjártuk az Öreghegy gerincét, eleinte hétvégi házak és szőlők, aztán legelők és lucernavetések között. Itt véghezvittük a magszedő projektet, hoztam ligeti zsályamagot, könnyű volt találni, sok nyílik mindenütt, meg vajszínű ördögszemet, abból csak az egyik löszfal déli oldalán voltak már magérlelő példányok. A talaj itt szőlőnek és gyümölcsnek jó, szénának-lucernának is jó, de a szántóföldi növények satnyák maradnak. Sokan tartanak állatokat. Egy nagy farmszerű birtokon minden évben haverkodunk a faunával.
Mennybe jutott mangalicák:
Szürkemarhaidill:
A kislányok kedvéért pedig lovak:
A domb gerincéről rálátni a völgyhídra, de hiába látni rá, nem tudom jó szemmel nézni. Bárki láthatja az elöl lévő érintetlen táj és a híd lábánál található lepusztult, sivatagszerű rész közti különbséget.
Beszéltünk a hegyen egy idős úrral - mennyei olaszrizlingje van -, aki mesélte, hogy ennek a dombnak a végén, még az Adria Kőolajvezeték és az autópálya megépítése előtt egy őstölgyes volt, ahol rengeteg őzlábgombát és pöffeteget gyűjtöttek, de már évek óta egyet sem találnak abban a kis erdőfoltban, ami megmaradt. A kőolajvezeték befüvesedett vágásában most turistaút vezet, van pihenőpad, éljen, van tábla is, hogy vigyázzon a természet értékeire, de gomba az már nincs. Ennyit a környezetvédelmi intézkedésekről.
A domb jó része löszös, az utak sok helyen szurdokszerűen bevágódnak a magasabban lévő kertek közé, egyben a vizet is levetik. Sajnos, mindenütt látni a növények szárazság miatti szenvedését. Gyökerek:
Utcanévtábla:
Köröshegyen, a papánál már vagy tizenöt éves ez az árnyékliliom, ennyire szép példányt igazán ritkán látni.

Hazafelé
Az utolsó nap Zamárdiban strandoltunk, de már négy órakor borulni kezdett az ég. Hazafelé a Káli-medencén keresztül, Ajka-Padragkút felé vettük az irányt. Itt egy helyen, ami megtetszett, letettük a kocsit és felmásztunk (én lakkpapucsban) egy sziklás domboldalra. Nemhiába. Mindjárt találtunk festő pipitért:
Közönséges aszat:
Volt sok szeder, vadalma. Ajkáról irány Noszlop, gasztro-rovat: Aki arra vetődik, ne hagyja ki a Lucullus Vendéglőt. Mi most csak somlói galuskát ettünk, házi meggy- és sárgabarackkompóttal. Közel a Somló, nem mérik túl drágán a Juhfarkat sem. Utána Pápa felé, alig forgalmas úton, csepegő esőben érkeztünk HAZA. Nem volt kalamajka közben, csak a teknős indult felfedezőútra a lakásban, tesóm a kanapé mögül szedte ki. Okosak ezek az állatok, ha búvóhelyet kell keresni. A macskánk, akit éheztetni szoktam, fél a viharban, az is mindig a kanapé mögé skeráz be az első mennydörgéskor. Szóval volt, ami volt, sikerült feltöltődnünk. Nagyon szép ez a Tihany-Ajka-Noszlop-Pápa-Csorna hazaút, szimpatikusabb, mint a Veszprém-Zirc-Győr. Csak az a baj, hogy hat órába került hazaérni, nem a kocsi hibájából. Legközelebb hazafelé a Somlót meg kellene mászni.

9 megjegyzés :

  1. Köszönjük szépen, nagyon élvezetes olvasmány volt! Olyan kedvcsinálóan tudtok írni! :)

    VálaszTörlés
  2. Tényleg csak annyi, hogy jó volt. Nem különleges helyek, csak úgy elvagyunk, megállunk, csavargunk, nézegetünk. Nekünk jó.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó kis beszámoló volt, köszönjük!

    A gasztro-rovatban köszi az étteremajánlót. Balatonfüredet egy darab jó éttermet se találtunk. :-(

    Azok a mangalicák (amiket alig bírtam felfedezni a képen! :-)) ugye nem igaziból jutottak a mennybe? A kisboci tündéri!

    VálaszTörlés
  4. Akarommondani: Balatonfüreden...

    VálaszTörlés
  5. Másszátok is meg a Somlót, azt már Juditka is megjárta! Jó meredek túraútvonal, de nagyon szép. A somlói vár is érdekes. Csak nagyon sok a szúnyog.

    VálaszTörlés
  6. Nem, de a mangalicák annyira lusták, hogy csak az orrlyukaikat dugják ki a dagonyából. A boldogság tökéletes metaforájának találtuk a szitut.

    VálaszTörlés
  7. Szia, Andi, örülünk, hogy megérkeztél. Kapunk beszámolót a nyaralásról? (Ha nem indiszkrét)

    VálaszTörlés
  8. Szia Hédi!

    Fantasztikus a hernyód, annak ellenére hogy nem Halálfejes lepke, hanem egy másik ritka szender-szépség, a Tölgyfaszender már bábozódni készülő egyede. Én még nem láttam személyesen, irigykedek is egy picit.. :)

    VálaszTörlés
  9. Totoro, köszönöm. Javítani fogom, és még kérdezek.

    VálaszTörlés