Bár amikor kicsik voltunk, nekünk is volt egy darabka szőlőnk, ahol apukánk évről-évre - töretlen buzgósággal - vörösbort próbált előállítani. De hát a szőlő is elég ócska volt, kivénült, a fajták is eléggé rosszak. Nem volt megfelelő pincénk, meg apu se igen értett hozzá, így mindig valamlyen élvezhetetlen lőrét állított elő.
Zuraink azonban - szőlőben nevelkedett gyermekek lévén - lugast akartak. Hédiék kertészetből vettek töveket, mi azonban szőlőiskolát létesítettünk. Illetve Laci létesített, én csak néztem.
Elsőként nemes szőlővesszőt kellett szerezni. Erre apósom szőlője megfelelt. Rügypattanás előtt hozott Kecskecsöcsű -, Zalagyöngye -, Izabella - és Othelló-vesszőket. Ezek eléggé közönséges, aránylag nem kényes fajták, az első csemegeszőlő, a másik három borszőlő. (Tesómnak bezzeg van valami tízféle szőlője....). A szőlőiskola létesítéséhez először ásott egy napos, meleg helyen olyan félméternyi mély, keskeny gödröt. Aljába öt centi vastagon tikganét, arra újabb öt centi kerti földet szórt. Ide lettek beleállogatva a frissen metszett, körülbelül fél méter hosszú vesszők, amiknek az alját előzetesen gyökereztetőporba mártotta. A kiszedett földdel megtöltötte az ültetőgödröt, de úgy, hogy a vesszőkből kb. 10 centi kiálljon a földből. A földet körös-körül kitányérozta, hogy az öntözővíz ne szökjön el, majd belocsolta. Ezután valami sűrű, agyagos dagonyát kevert be, amiből ökölnyi galacsinokat formált. A galacsinokat ráhúzta a vesszők végére: mint megtudtam: ez a művelet a "kicsirkézés". Csak lestem, mint falusi kislány az angolvécén, vagy Jenő a moziban... Innentől napi szinten locsoltuk. Úgy nézett ki az ültetvény, mint egy leélt homokvár. Kb. 3 hét múlva Laci odahúzott engem a tövekhez, nézzem meg. A "csirkék" kezdtek megrepedezni, mert a rügyekből előtörő szőlőhajtások szétnyomták őket. Most így festenek a hajdani vesszők:
Málnaiskolát hasonlóan készített, de ott ez a "csirkézés" kimaradt. Az újsütetű szőlőtövek különbek, mint egyik-másik, árudában kapható tő. Az elmúlt hónapokban rezes és kénes permetlevet is kaptak, hogy egészségesen fejlődjenek. Egytől félek: nem lesznek-e fogékonyak különféle szőlőbetegségekre azért, mert saját gyökerűek, és nem rezisztens alanyon vannak? Nem szőlőtermő vidéken élünk, lehet, hogy betegesebbek lesznek, mint "őshazájukban",apósom szőlőjében. Ami biztos: jövőre már elkezdhetünk támrendszert építeni, ha így folytatják.
Pontosítok: négy tő katalógusos szőlőt hozattunk, ami semmivé vált, aztán Moháról hoztunk olyan 10 gyökeres vesszőt, azokat a telek szélén homokos földbe ültettük, azok nagyok, jövőre elkezdjük a lugasnevelést.
VálaszTörlésNem tízféle van, csak Zalagyöngye meg Otelló.
VálaszTörlésApósom csak oltványszőlőt telepít, hogy ellenállóbb legyen a Kékfrankos a gyökérbetegségekkel szemben.
VálaszTörlésHú de irigyellek! Én hasztalan próbálok szőlőt ültetni, pedig a kertem valamikor szőlőföld lehetett, mert amikor megvettük, mindenhonnan szőlőlevelek törtek elő. De az nemszeretem borszőlő, egyet meghagytam, a többit kiirtottuk. A faiskolából vettem 3 tő csemege, rezisztens, stb. gyönyörűséget, 1 maradt meg, de az is 2 év alatt 5 cm-t nőtt .
VálaszTörlésMit tegyek vele?
Hédinek is ugyanígy agonizálnak a csodaszőlői. Ha van valamilyen ismerősöd, akinek szép csemegeszőlője van helyben, szerintem kérj tőle friss vesszőket tavasszal, és készíts iskolát. A Zalagyöngye pl. borszőlő, de apóséknál lugasnak nevelve olyan édes, mint a csemegeszőlő. Olyan vessző kell ide, ami a helyi mikroklímát bírja. Sok kertészeti árudás növény azért halódik, mert üvegházból, tőzegből.... stb. szedték fel, aztán átültetés után a normál kerti földben tönkremegy, nem bírja megszokni.
VálaszTörlésAz a baj, hogy nincs ilyen ismerősöm :( A szomszéd kertekben pont olyan szőlő van, mint amilyenből én meghagytam egyet.
VálaszTörlésDe ha sikerül ismerőst találnom, majd elolvasom még egyszer a bejegyzésedet.
A sűrű agyagos dagonyát miből keverte, a saját földjéből? Mert a homokból nehezen tudnék sarat csinálni.
De tényleg, nálunk sosincs sár, még a legnagyobb eső után sem. Nem tud lenni.
Jani apukája a lelkünkre kötötte, hogy gyakran és gondosan kapáljuk, az a nyamvadt szőlőkön is sokat segített, de csak a házilag szaporítotton. A pénzen hozatott szőlő nekem is pont ugyanakkora. Szerintem ma este kilenc után öt perccel imádkozzunk a szuperszőlők lelki üdvéért, ez a leghasznosabb, amit ki tudok találni.
VálaszTörlésHát, itt lehet ilyen agyagos bucit csinálni, a föld csak agyagból van! Épülő házunk alapozásakor a markológép 20-30 kilós agyagtömböket emelt ki egyben. A kert földje eső után mint a beton olyan.
VálaszTörlésIlyen homokos a talaj a kertedben, Metikus?
Tiszta homok! A szomszéd szerint, amikor ő vette a kertet, építkezni lehetett volna belőle.
VálaszTörlésDe olyan érdekes homok, hogy nem beszívja a vizet, hanem elfut a tetején. Ráadásul lejtős, így ha locsolok is, mindig elfut a víz.
Na nem panaszkodok tovább, akkor kilenc után öt perccel ketdjük!
Vagyis kezdjük!
VálaszTörlésÁmen.
VálaszTörlésAz ország melyik részén laktok, Metikus? Cegléd környékén lakik az egyik barátnőm, ott van ilyen futóhomokhoz hasonló talaj. Költöztette magával az összes virágát, de ami itt virul, ott satnya, vagy fordítva, úgyhogy két év alatt kicserélhette a fél virágoskertjét. Reggel-este öntöz nyaranta, és komposzttal próbálja javítani a földet. Folyamatosan teszteli, mi marad meg nála, mi nem. Négy év kellett, mire a kert igazán csinos lett, de a gyepvetés nem sikerült, helyette inkább tavat építettek. Az mondjuk, gyönyörű lett.
VálaszTörlésDebrecenben lakunk. És tudod, csak hétvégi kert, úgyhogy heti 1 öntözéssel kell beérniük szegény növényeknek. Most meg nem is mentünk :(
VálaszTörlésAkkor erősen kell szelektálni meg kísérletezni, mi marad meg, mi pusztul ki.
VálaszTörlésHát, mi is jópár növénnyel kísérleteztünk, mire beállt az, hogy milyen növényeket tudunk a kertben nevelni. Mert itt is vannak olyanok, amikkel hiába erőlködnénk.
VálaszTörlésMeszes a talaj, áfonya, rododendron felejtős, magnólia, hortenzia gondos fajtaválogatással, talajkarbantartással.
VálaszTörlés