A november első napjairól...

... szóló kerti leíráshoz egyszerűen nem tudok képet feltölteni: nincs miről... A cserepesek a telelőben. A kertben már csak a petrezselyem és a káposztafélék vannak, meg az az elfuserált, iszonyúan csípős jégcsapretek, ami körülbelül gilisztatakarmány lesz. A fagy a lágy szárú gazokat teljesen elintézte. Csak egy sereg letakarítandó, égetnivaló kóró - írhatnám: árválkodik, de inkább tömegellik (bár ilyen magyar szó nincs, vagy igen?).
A sárgarépát, krumplit, céklát, virághagymákat - és gumókat hétfőn cipeltem le a langyos, sötét pincébe. Ide mindegyikünk utál lejárni, bár néha muszáj. Meredek a lépcső, egy 15 wattos izzó világít kb. 30 éve. Ráadásul az a fixa ideám van, hogy a nyakamba esik egy meztelen csiga. Pedig nincs is ott meztelen csiga. De nem engedhettem, hogy anyuci cipekedjen. Meg jó volt elnézni a termést a homokban meg a zsákokban. Közben azt is szemrevételeztem, hogy tavasszal néhány kannagumó lennmaradt, amik a sötétben kihajtottak, méteres, sárgán sápkóros szárakat növesztve. A nagy bambulásban majdnem kitörtem a nyakamat a képcsőn, ettől olyan mérges lettem, hogy a 15 wattos égőt kicseréltem huszonötösre, hátha úgy jobban látok majd.
Ezen kívül csak a temetőben rendezkedtünk, az utolsó cserepeseket meg dézsásokat hurcoltuk be. Virágok után jártunk, kaktuszt ültettem át, virágtálakat készítettem a sírokra. Ja igen, és felástuk az angol zellert. Idén valami fura csoda folytán a nagy, húsos szárakon kívül mini-gumókat is növesztettek. Húslevesbe ideálisak lesznek.
A héten a petrezselymet fel kell még szedni. Sajnos aktuális lesz az avarsepregetés, kóróaprítékolás, égetés. Lassan kifogyunk a pörgősebb kerti munkákból...
A héten a frissen szedett zellerből volt Waldorf-sali, zöldséges brokkolileves, zöldséges pizza. Vajas kenyérrel élveztük az utolsó retkeket. Lecsót is szerkesztettünk, de valahogy a heti étlapot a tésztás meg édes kaják uralták... Ezért jól fogyott a házi ribizlilekvár és a meggybefőtt is....