A kertben a földben volt még pár fej saláta, tömegnyi leveles kel és póréhagyma. Ezeket olyan kapott-hagyott módon felszedtük, a pórét sáros gyökérrel, pamatosan, a leveles kelt azzal, hogy majd előre, a virágágyba elültetjük, hogy anyucinak ne kelljen a kertbe mennie a ronda téli latyakban a fözeléknekvalóért. Persze a kertészkedés közben mindig talál váratlan, örömteli leleteket az ember... Így fedeztük fel a gombákat, és több nagy csokor friss zöldkaprot is, ami a kivénült, kiráncigált, júliusban félredobált kaporszárak elhullatott magjaiból származott. Késői, üde petrezselyemmel is meg tudtuk még utoljára tölteni a kerti szatyrot.
Elszántam magam a fokhagymaduggatásra, de nem a varjúk orra elé ültettem, hanem a petrezselyemiskola mellé, az udvar elejébe. Oda már nem merészkednek ezek a nagy, fekete madarak. Bezzeg a kert minden délután mintha varjúparty színhelye lenne! Állandóan a földben guberálnak a kányák, de még sose láttam, hogy találtak volna bármit is. Gondolható, Nyunyika milyen élvezettel hajtja a varjúkat, amik egyáltalán nem félnek az embertől, ha már nagyon rájuk ugrat a kisded, akkor esetleg egy fél méterrel odébbszállnak, és nyugodtan böngésznek tovább.
A szántással legnagyobbrészt lezárult a kert művelésének idei munkája, bár a föld csak körülbelül két óra hosszat állt üresen: máris visszakerült bele a póré és a kel. Ha a fokhagymaültetvényt és a petrezselyemiskolát is hozzávesszük, kijelenthetjük: november 26-án a 2010-es kerti évad nyitánya megtörtént...
A jövő hét feladata lesz a dísznövények végső téliesítése, és a madáretetőnek is jó helyet kell találnunk. Hatalmas eltakarítandó avarkupacok állnak mindenütt, és van még egy csomó felhúzkodott, de leszedetlen bimbóskel-szár is, amit meg kell takarítani és fagyasztásra előkészíteni. Ez azonban már csak kisded pepecselés a kóróhordáshoz vagy a júniusi kerti dömpinghez képest.
A héten a gombaleleteket ettük: volt gombapöri és gombás-zöldséges-rizses hús. Csináltunk leveleskel-főzeléket és szalonnás kelbimbót, a befőttesdiből meg eperlekváros croissant-okat. Hatalmas tömegben esszük nyersen a pórét is.
Végül a hét képe, amit szeretettel ajánlok kistesómnak, aki imádja a kisállatokat: a képen János és egy süldő pocok, amit a takarmánnyal teli melléképületben csípett el a macska, és hozta bemutatni. Röviddel a kép készülte után a pocok és a macska valami furcsa módon 2 in 1 lett...
Felénk fotóztál:-)
VálaszTörlésNincs közelibb kép a mezei pocokról?
Ha jól tudom, téliálomot alszik, és ugyanúgy ás, mint a vakond. A pocok is csinál túrásokat?
Méghogy téli álmot alszik...
VálaszTörlésAkkora furásokat csinál a szőlőben és a gyümölcsösben,hogy csak na.
Ez a 2 in 1 nagyon jó!
És ha a macska mégegyet megeszik akkor 3 in 1 ??
És ha a macskát megeszi egy kutya, és a kutyát meg egy kínai, akkor mi van?
VálaszTörlésEz a fotó most a fotózás után készült? :-) nem látom a pockot! :-(
VálaszTörlésA pocok a macska előtt, a fűzfalevélnél van. A macska nem engedett közelebb, úgy féltette a pockát. Szinte löködött félre. Ez egy kinagyított változat!
VálaszTörlésA pocoktúrást úgy lehet megkülönböztetni, hogy a vakond kupacokat túr, a pocok meg egész hosszú, girbegurba földcsíkokat tol fel a föld alól. Amikor még megvolt a Zsivány kutya, az előszeretettel ásta fel ezeket a járatokat, kirántandó a pockot. Azok viszont jóval nagyobbak voltak. A pocok meg a kutya ketten tisztára tönkretettek egy egész ágyás sárgarépát. Amit a poc meghagyott, a kutya kiásta.
Mivel aránylag közel a Duna, a nagyobbfajta vízi pocok is feltűnt már a kertben, egyszer még döglött pézsmapockot is találtunk, amit szintén valószínűleg a kutya csípett el. A kertünk-udvarunk tájékát szerencsére kerüli a patkány, bár tartanak többfelé disznókat. Bezzeg a telken... ott aztán tombol a vakond, a patkány, a pocok. Talán ha odaköltözünk, és lesz egy jó vérmes spiccünk (ez a kedvencem, Roxi kutyánkban is spiccvér kering, bár keverék), az majd elrendezi a terepet.
VálaszTörlésFöl se tűnt, tesó, hogy befotóztam a házatok sarkát... :-)
VálaszTörlésRégen volt macskánk is, és egyszer megdöglött egy hal az akváriumban, és odaadtuk neki. Hogy az hogy játszott vele, pofozgatta, és olyan szinten morgott, ha a közelébe mentünk, hogy rendesen féltünk tőle.
VálaszTörlésJaj, férjem exe (Andi, természetesen) akvárium- és macskatulajdonos volt egyben, párom azzal szórakozott, hogy egy könyvet keresztbe tett az akvárimon és figyelte a meccset... Végül előállt a 2in1 konfiguráció. Ezért is lett ex?:-)
VálaszTörlésTegnapi mérleg: újabb pocok, most a fürdőszobából. A macska megfogta, elharapta a torkát, majd letette az étkezőasztal mellé, ahonnan a maradványokat szokta felenni, úgyhogy kaptunk egy pockot ajándékba Dorótól.
Köszi, Ági, már látom a pockot! Jót röhögtem a pocok-kutya kombináción!!!
VálaszTörlésHédi, hány Andija volt?
Gratulálok, tesó, a pockotokhoz. Csak azt tudnám, hol jönnek be a férgek, mert - lekopogom - nálunk még egy sem volt.
VálaszTörlésHát, szerintem a garázskapu mellett van gy rés, ami nincs normálisan kiszilózva, de amikor kifejtettem, azt kaptam az arcomba, hogy az nem lehet. Pedig de.
VálaszTörlésTegyél mögé egérragasztós deszkát. Miért nem tesztek ki egérragasztót már a garázsban? Akor el se jutna a sütőig. Sógornőmnél a garázsból is be lehet menni az előszobába. Itt állt a babakocsi, amikor még pici volt a kisfia. Egyszer levegőzni vitte volna a kis Lackót, befektette a kocsiba, és kiugrott a gyerek mellől egy nagy kanegér, ami a garázsból szökött be...
VálaszTörlés