December első hetében....

.... az amatőr kertész bedobja a lustát: nincs mit tevékenykedni kint, minden el van égetve, le van hordva, le van szántva. Eleinte főzőcskézik, olvasgat, bőgeti a zenét, megy a nassolás meg a herevere, aztán - mivel hozzá van szokva, hogy mindig babrál a növényeivel - elkezd unatkozni. De hát nincs kedve kimenni a ködös 3 fokba, meg nincs is miért - elkezdi a cserepes virágokat piszkálni. Hát, én is ezekkel foglalkoztam a héten. Nincs valami állati sok belőlük, de amik vannak, azok túlélőbajnokok, és szépen fejlődnek.

Különösen tanulságos volt nekem az orchidea, amiből egy cseréppel van. Valami csoda folytán elkezdett újra hajtani. Korábban már volt egy cseréppel, és kipusztult. Pedig olyan gondosan nevelgettem, átültettem, szép, díszes kaspóba került, és nem kidöglött a hálátlanja? Aztán kaptunk még egyet - ezt - , vele valahogy semmit sem foglalkoztunk, és mégis elkezdett hajtani a napos, hűvös-párás folyosón. Eredendően ezt kellett volna csinálnom vele, mint kiderült. A helyes orchideanevelés szabályait áttanulmányozva rájöttem, hogya korábbi "virágápolás" nyílegyenesen szegény virág kidögléséhez vezetett.

Vannak új növénykék is. Ezek a tesómtól a szülinapomra kapott virágtálból származnak. Amikor jött az ősz, ezek a növénykék nemigen akaróztak rendes egynyári módjára elfonnyadni, így úgy döntöttem, hogy szedek hajtásdugványt, meggyökereztetem vízben és becserepezem: magyarul: megkísérlem az átteleltetést. Ez eddig egészen jól sikerült. Ebből a nemtudomhogyhívjákból (tesó, mondd meg a nevét, te a latint is tudod) a bordó és a tarka levelű is szépen begyökeresedett. A vízifukszia még bimbót is hozott.

Remélem, jól kitelelnek majd.

A jövő héten le kell fűrészporozni a rózsatöveket, és ámen, ennyi az összes feladat. Azért még hátrakukucskálok: kihajtott-e a fokhagyma? Nőtt-e esetleg gomba? Mit csinál a kertben a póré és a téli kel? Van-e még édeskömény-zöld? De ez már nem munka, csak kíváncsiskodás.

A héten a fagyasztókievés és a lekvárevés nagyban ment. Volt eperlekváros croissant, és túrós zsemlye eperszósszal, málnahabot is csinált anyuci mirelitből. Volt édesköményzölddel fűszerezett barnarizses rakott brokkoli, és hagyományos rakott bab, feketeribizli-dzsemmel és csokikrémmel töltött isler, meg diós sós ropogós (most jobban ráértem a sötét estéken sütögetni).

Végül a hét fotója! Ezt a hagymát a dédi kapta idén januárban irágzó fehér jácintként a szülinapjára. Valahova félretette, hogy kiülteti a kertbe... és most találta meg. Odaadta, hogy Nyunyi ültesse el cserépbe, hátha karácsonyig teljesen kinyílik.

Ha jól megnéztek a képet, megláthatjátok, hogy a hagyma "önerőből" nemcsak kis levélkéket hozott, hanem valamilyen virágkezdeményt is, ami isteni jácintillatot áraszt. Reméljük, hogy a földben sikerül majd gyökereket növesztenie és rendes virágokat hoznia. Ez is a jövő hét feladata lesz!