December második vasárnapja van...

... és olyan gyönyörűen hull a hó, az ember szeme nem is tud tőle elszakadni. Mi van ilyenkor a kertben? Szinte semmi újdonság. A hét első napjain még kibóklásztam egy kicsit, egy napfényes napunk is volt, tiszta ajándék! Ekkor vettem észre az előző bejegyzésben megírt gyümölcsmúmiákat. Ezen kívül túl sok érdekes dolog nincs. Annyi, hogy találtam még lilaszárú pereszkét, a másik "lelőhelytől" egész messze, sógorom utánfutója alatt (Jani utánfutóját mi tároljuk...). Sajnos egy kicsit vénecske volt már, és a vakond felfordította, így nem szedtem fel megenni, de örültem, hogy a gombafonalaknak a talajban ennyire sikerült elterjednie, hogy még pár gombát kineveltek. Remélem, jövőre is lesz. Sajnos nem tudom, hogyan kell azt a területet gondozni, hogy a gombafonalak erősödjenek, és jövőre is saját termésű erdei gombát ehessünk. Talán az lesz a legjobb, ha azt a részt nem bolygatjuk, még az avart sem szedem le róla. Laskagomba azóta még nem nőtt, csak pici, azt meg nem akarom mindenáron leszedni.
A szántásba visszaültetett leveleskelek csúnyán elkezdtek sárgulni, remélem, nem pusztulnak ki. A korábbi, vetésforgón kívüli palántázás viszont gyönyörűen virul, szinte csábít az evésre. A pórék sem gyökereztek már vissza, viszont a friss földben szép üdék maradtak, talán nem fagynak meg. A petrezselyemiskola szépen zöldell, de az elduggatott fokhagymagerezdek nem hajtottak ki, hanem valahogy felnyomakodtak a földben. Azért a gerezdek nem rohadtak meg, remélem kihajtanak.

Jövő hétre csak a rózsák lefűrészporozása maradt,ilyenkor lazít a kertész... A héten csak fagyasztókievés folyt, az egyetlen érdekesebb gasztrotett csupán a mézes dió és aszalt gyümölcsök készítése volt, ezt megírtam. Talán még a lepárolt lilaszárú gombából készült vagdalt az, ami említésre érdemes A jövő hét már a karácsonyi készülődés jegyében telik, nem nagyon fogunk a kertbe kiténferegni, azt hiszem. Sebaj, nyáron majd bepótoljuk!