Most már az áprilisi vetésű zöldségek termesztésének elfuseráltságai jönnek. Ami problémamentesen termett: az a cukkini. Az uborkáról ez nem mondható el: ami rohadásféle , ragya feltűnhetett, az meg is jelent rajta.Az összes ubi, amit nyáron megettünk és befőztünk, a szomszéd nénitől való. Merugyebár megvettem a Tescóban a 35 forint/tasak árú gagyi magot, pedig vagy háromszor voltam vetőmagboltban, ahol megvehettem volna - igaz, kicsit többért - a Mohikán nevű, részben peronoszpórarezisztens uborkafajta magját, és szeptemberig lett volna saját uborkánk. Erről ennyit, tanulság levonva, jövőre igyekszem nem beleesni ugyanebbe a hibába.
A zeller szebb is lehetett volna, és megint csalatkoznom kellett a kerti elképzeléseimben (hogy ti. nálunk nem lehet normális gumós zellert kinevelni), ugyanis a szomszéd néni kisgyerekfej nagyságú zellergumókat szedett fel, tehát nem a levél - hanem a hagyományos hegykői zellerrel tudott villantani, amivel én úgy befaragtam. Miután kipukkadoztam magam az irigységtől, és a fejemből kiszállt a dühfelrobbanás miatti füst, megkérdeztem, hogy csinálta. Aláásott a nyár közepén a zellergumónak a földbe, és kivagdalta késsel a főgyökereket. Ettől lettek kövérek a gumók. Most már csak azt kell eldöntenem, hogy jövőre használjam-e ezt a "technológiát"? Inspiráljon a szomszéd néni a nagy zellergumó növesztésre, vagy maradjak lusta kertész, aki abba a hitbe ringatja magát, hogy neki úgysem terem meg a gumós zeller, és marad az angol zellernél gumó helyett?
A csemegekukoricával csak annyi gond volt, hogy iszonyúan kevés lett, épp csak a fél fogunkra volt elég; többet kell majd vetni.
A bab az meg külön műsor volt: a látszólag egészséges de belül penészesen elvetett babszemek, amik nem keltek ki, a bokorbabként vett mag, amiről kiderült, hogy fut és hasonló apróságok. A termés összességében azért szép lett, ősszel már a babmérgezéshez jártunk közel...
Közben meg majdnem elfelejtettem a sárgarépát. A répával a nagy küszködések ideje már igazából lejárt. Korábban - szakkönyvi tanács alapján - mindig Nantesit vetettünk, mondván, hogy ez egy kiváló fajta, olyannyira, hogy már decemberben a boltban vettük a répát, mert a saját nyeszlett, görbe répákból álló termésünk addigra kifogyott. És ebben az időszakban volt ráadásul a kert olyan félfölművelt állapotban, a föld nyár közepére mindig betonkeménnyé vált, nem tudtak benne a répák megnőni. És a Nantesi novemberben már elkezdett megrohadni a pincében. Aztán három éve véletlenül Vörös óriást meg Danvers 126-ot ültettünk, és tátottuk a szánkat ősszel, répaszüretkor, mert rengeteg répa lett, ami még el is állt tavaszig. A Nantesi ezzel felejtős lett. Idén három nagy zsák répa lett, szép, ízes darabok.
A petrezselyem kontra paszternák és a feketegyökér volt az idei év kerti kísérlete, ezt nem akarom tovább vesézni, úgyis egyszer már megírtam.
A krumpli tisztára vicc volt, mert vetettünk Desiré biokrumplit meg a szomszéd nénitől kapott, a tavalyi termésből maradt, sárga vetőgumót. A vetés után kikelő két krumplifajta külseje közt ég és föld volt a különbség. A Desirék nett kis bokrok lettek, haragoszöld színnel, szép, lilásfehér virágokkal. Mellettük senyvedeztek a "használt", no name krumplibokrok, sárgán, laposan. Iskolapéldája a vírusos leromlás nevű betegségnek. Borítékolni lehetett, hogy a Desiré alatt lesz egy csomó termés, a másik alatt meg szinte semmi. És a krumpli orron verte a kertészt, mert a sárgából legalább annyi volt, mint a pirosból (a kettő együtt másfél mázsa lett). És múlt héten rákívántam a rósejbnire, sütöttem - még az íze is jobb! Pesze ettől még jövőre lehetőleg friss vetnivalót kell szereznünk! Akkor aztán tényleg egy csomó krumpli lesz.
A bicskabeletörögetéseknek még lesz egy (kettő, három...) része, úgy tervezem. És a bicskáról jut eszembe: nyáron mindig csodálkoztunk, hogy úgy eltűntek a késeink. A kert letarolásakor meg valami négy-öt kést is összeszedtem, amit valami virág, zöldség levágására vittünk hátra, és aztán valami kerti felfedezés vagy a szomszéd nénivel való kerti helyzetértékelés során felejtettünk hátul. Így karácsonyra már a késlétszám is teljes!
Ó, megtalálhatnád az én metszőollómat is !
VálaszTörlésHogy hány eltűnt, uramatyám! Évek alatt veszett el kapafej, sarló, vizespalack, almaszed, acatoló meg kések, kések, kések... Tavalyi szántáskor az eke felhozott egy alumínium kést, kanalat, fél pár papucsot és a szomszéd kutya gumicsirkéjét.
VálaszTörlésAkkor lehet, hogy akitől vettük a kertet, az sem elásta az üvegcserepeket, konzerv dobozokat,sörös kupakokat, hanem csak elvesztette?
VálaszTörlésMifelénk mindenki lassan felhagy a krumpli ültetéssel.Miért? Ha kiszámolod mennyit költesz rá és abból ősszel mennyit tudsz venni(35-40 Ft/kg),akkor rájösz miért.
VálaszTörlésA krumplitól a területet is sajnálom, inkább, ha lehet, a ritkább/drágább zöldségeknek osztom ki a helyet.
VálaszTörlésKöszönöm ezt, hogy minden zöldségből leírod, hogy melyik fajtát nem érdemes és melyiket érdemes venni (nálunk is agyagos a talaj), így lehetővé téve, hogy a más kárán tanuljak :)
VálaszTörlésA krumplit anyagilag valóban nem éri meg vetni, de a főnököm nézete szerint mivel ennek van a föld alatt a legnagyobb gumója, ez az a növény, ami a legtöbbet szív fel a földből, akármi is legyen benne. Lehet benne valami és én nem műtrágyázom a földet.
Pont tegnap mondta anyu, hogy kedves fodrászunk vett egy hipermarketben egy zsák krumplit, és ahogy volt, úgy dobta ki, mert ehetetlen volt, átható vegyszerízzel. Gondolom, a gumókat utókezelték valamivel, amitől hetekig nem rohad meg és nem fonnyad a meleg boltban.. Mi elsősorban újkrumpli kedvéért ültettünk, meg kiflikrumplit salátába (ezeket azért nem 35 forintos áron mérik kilónként), de olyan jól sikerült, hogy maradt másfélmázsányi őszre. Hát nem vittük mi se túlzásba a művelést. Krumplibogár nemigen volt, permetezni nem kellett, és ősszel kapitális gazból szedtük ki. Még mi csodálkoztunk a legjobban, hogy ennyi lett!
VálaszTörlésAmiket én leírok, azok csak a saját tapasztalataim, lehet, hogy más kertben egész máshogy fejlődnek a növények. Amivel én nem boldogulok, az lehet, hogy nálatok csodásan fejlőddik és szépen terem. Úgyhogy ne vegyétek azért készpénznek... :-)
VálaszTörlésNem vesszük, nem vesszük, de azért így könnyebb a dolgunk, más tapasztalatával a tarsolyunkban :))
VálaszTörlésIde kommentelek, mert a sárgarépának még nincs önálló bejegyzése. Tegnap este apósomvolt a vacsoravendégünk, és mivel a hagyományos konyhát szereti, már szombaton megfőztem a húslevest, sok zöldséggel. Egyszer csak megszólal: "Ugye, ezt a répát nem a boltban vettétek, hanem saját? Annyival különb az íze!"
VálaszTörlésSzóval van, akinek íz alapján is feltűnik a különbség.