Kerti és természetjáró kalandok

Tetemre hívás

12 megjegyzés
"A radványi sötét erdőben
Halva találták Bárczi Benőt..."
- biztos sokan ismeritek Arany János balladáját. Ez afféle istenítéletről szól: a természetellenes halállal meghalt személy ravatalához odavitték a vélelmezett gyilkost. Ha igazából ez a személy volt a gonosztevő, a halott sebe elkezdett vérezni, jeléül annak, hogy megölője áll mellette. Nos ilyet a kertben is lehet találni, bár egy kicsit sántikál az összehasonlítás. A gyilkos megvan, és nemcsak vélelmezve, hanem igazán: ott csüng az áldozatán. Moníliának hívják, mintha erről már írtam volna... Áldozatai meg a fán csüngenek, szinte felragadva rá: ezek az elrohadt gyümölcsök, amik szinte rárohadtak a faágakra - sajnos. itt azonban a gyilkost nem kell az áldozathoz vinni, sőt inkább ezt a gyilkos-áldozat duettet kell lepucolni a fáról.
Pénteki kerti bóklászásom során lettem figyelmes ezekre a förmedvényekre. És tőlük mindig ideges leszek. Hogy miért? Mert ezek a gyümölcsmúmiák a gombák melegágyai. Ha fennmaradnak a fán, le kell szedni őket, mert a sok randaság áttelel bennük, és jövőre fertőz. Ez különösen a cserkónál jelent kéjes örömöt, amikor ráharapnál nyáron egy lédúsnak tűnő szemre, bekaffantod, élveznéd az ízét, és mész helyette hányni, mert a gyümölcsszem észrevétlenül megrothadt a tavalyi, ágon csüngő gyümölcsrohadvány miatt. Sajnos mivel idén tarolt a monília, rengeteg az ilyen gyümölcshulla. Van nektarintetm (ezen a múmián azok a ronda szürkés izék leletnek a spóratokok vajon?),
cseresznye, alma, körte (ez nem rohadvány, hanem afféle "csüntmalac" körte, de ebben is biztos mindenféle körteellenség iparkodik áttelelni), és vannak beteg meggyhajtások is.
Ezek a beteg maradványok örök gondot jelentenek. A fák tetejei ugyanis létráról sem elérhetőek, még a gyümölcsöt se tudjuk róla leszedni, nemhogy a rohadványokat. Mindenfélével kísérleteztünk, hogyan lehet "lealacsonyítani" a fát, hogy a gyümölcshöz jussunk, illetve hogy a beteg ágakat le tudjuk takarítani. Először létrával próbálkoztunk. Ez a fák egy részénél megy, de mivel mindegyik kerítés mellett van, bizonyos ágaik a szomszéd miatt így is leszüretelhetetlenek és letakaríthatatlanok maradtak. Ami külön gond: a permetszersugárral se tudunk a fa tetejéig eljutni, mindenfajta trükközés dacára! Minden csúfság úri módon tenyészik a fák tetején.
A fára felmászás meg egyikünknek se erőssége, csak Nyunyinak...
Próbáltuk kifűrészelni a fa fősudarát - még jobban hajtott. A körténél Laci furcsa kísérletbe fogott. Az égnek törő ágakra vízzel, illetve kővel megtöltött pillepalackokat kötött. A vizesüvegeket szinte lerázta magáról a fa, a kövesüveg felkötőzsinórja meg szépen elkezdte magát beleenni a fatestbe, ez se volt jó. Próbáltuk lekötni a faágakat - még a vascöveket is felhúzták, olyan erővel nőttek. Vettünk törpetörzsű almafát: a gyümölcsök - és rohadványok a legtetején, a legkülső ágakon nőnek, minimum három méter magasan, szinte elérhetetlenül. Szép gyümölcsök is a fán maradnak a leszedhetetlenség miatt, a rohadványok meg mindent befertőznek.Teljes tanácstalanságban leledzem ezért a ezért: a tetemek ott lógnak a fán, leszedni és elégetni nem tudom őket, jövőre megint elkezdenek rohasztani, mitévő legyek velük? Minden használható ötletet örömmel fogadok, csak ne kelljen akrobatamutatványt végezni hozzá!

12 megjegyzés :

  1. Hát tanácsot nem tudok adni, csak mély együttérzésemet tolmácsolom.
    Én még ott tartok, hogy amiatt szomorkodok, hogy mért nem nőnek már a fák! Bár a szilva és barack fa már elég magasra nőtt ahhoz, hogy a tetejét nehéz legyen permetezni. A zuram kijelentette a nyáron, hogy ő bizony nem fog motoros permetezőt venni, mert drága. Én csak halkan motyogtam az orrom alatt, hogy :dehogynem!

    VálaszTörlés
  2. A motorossal az a baj, hogy még a vegyvédelmi szerkóban is csorog az ember nyakába a permetlé.

    VálaszTörlés
  3. Jó, hogy ilyen szófogadó zurad van, még ha csak lassan is fogad szót!

    VálaszTörlés
  4. Nalunk a szaszok ugy szdik a kortet,hogy egy hoooszu lec vegere konzerv dobozt szerelnek s ezt szepen a korte aljara helyezik s az belepotyog.Lehet itt is bevalik ha nem ragaszkodik az a "micsoda" nagyon a fahoz.

    VálaszTörlés
  5. Hogy ez nekem nem jutott eszembe! Hentereg nálunk is valahol egy ilyen régi szedőke, egy nyeles vaskarika, alján zacsival, a karika felső szélén meg éles vasfogak, hogy leszedjék a szárat. Kicsit fel kell javítanom: nyélre tenni, a zacsit helyrehozni, és remélem, le tudok vakarni néhány adag trutyit az ágakról. Köszönöm az ötletet, aki valami tanácsot tud még adni, annak nagyon megköszönöm!

    VálaszTörlés
  6. Tényleg, volt régen almaszedő, nyeles fémkorona-szerű alkalmatosság, ki zsákocskával, de asszem, azt megette az idő vasfoga.

    Fú, ennyi rondaságot egy blogbejegyzésbe!

    VálaszTörlés
  7. Tudod, nehogy má túlömlengjük magunkat így karácsony előtt... Sajnos ilyen ronda természetem van, hogy a karácsonyi romantikát egy kis aszott rohadt almával fűszerezem...
    Ha nem találom meg az almaszedőt, akkor szerkesztek egyet valahogy konzervdobozból.

    VálaszTörlés
  8. Különben meg ne fujjogjál, tudtad, hogy erről fogok írni... :-)

    VálaszTörlés
  9. Az alakitó metszést úgy kell végezni,hogy a hajtás végén TERMŐ rügy legyen ,ne hajtó igy a növekedése megtorpan mivel a gyümölcs kinevelésére forditja az energiáját.Persze ez nem egyszerű,mert a körténél nehéz eldönteni,hogy melyik a termő és melyik a hajtó rügy.Ezért ha elrontanánk akkor szerintem még virágzáskor korrigálhatunk.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm. Az a baj, hogy a gyümölcsfáink megnőttek, de mi nem lettünk hozzá okosabbak... össze-vissza lettek metszegetve, és most hatalmas ágak nyúlnak az ég felé, rejtély, hogy mászok fel oda metszeni... Melyik fát szabad virágzás környékén megmetszeni?

    VálaszTörlés