2009. december 13., vasárnap

Luca napja

Azt, hogy Luca napja, a december 13 miért boszorkányos nap, már többen (például Palóprovence is) leírták. A régi világban nálunk sok hagyomány és babona kapcsolódott hozzá. Például a Luca nevet, Mama mesélte, alapból szerencsétlennek tartották, boszorkánynak gondolták a viselőjét, ezért nem is igen adták senkinek. Egy nénit hívtak a faluban N. Lucának, no őt életében végig enyhe gyanakvás kísérte, hátha... Aztán amikor az utóbbi években divatba jött a kislányoknak ezt a nevet adni, bőséges témát adott a (leg)idősebb hölgyek közt a fejcsóválásra, a világ romlásának egyértelmű jelét látták e fejleményben.
Már szebb szokás volt a Luca-búza ültetése, ez annyiból állt, hogy fehér tányérkába vagy dobozkába itatóspapírra búzát szórtak, az karácsonyig kicsírázott, szépen zöldellt s az a karácsonyi asztal dísze lett vagy a karácsonyfa alá tették. A megújuló élet és a feltámadó Krisztus jelképe, szép szimbóluma a sötétségen, halálon győzedelmeskedő világosságnak. A kelésből a következő év termésére lehetett következtetni. Végül a baromfiaknak adták, egészségvédelmi célzattal, és ha a csíranövények kraftjára gondolunk, tényleg praktikus szokás.

Nálunk az hagyománykincs része volt a Lucázás is. A húszas évekből maradtak ezek a fotók, a néhány évvel ezelőtt készült Halászi naptár is közölte őket.

Csak a legények jártak lucázni, eredetileg ilyen fehér öregasszony-ruhában, szalma volt náluk, amivel beszórták a szobát, meg meszelő, amivel úgy tettek, mintha meszeltek volna. Nálunk nem mondókáztak, csak csipogtak, kotkodácsoltak. Jó kis felfordulást csináltak a szalmával, de ennek kivételesen örültek, a Lucázók szétszórt szalmáját a tyúkfészkekbe tették, hogy a tyúkok jó tojósak legyenek. (A mai világban ezt a régifajta, kefeszerű meszelőt is nehéz beszerezni, sőt a szalmáért is kutatómunkát kell végezni.) Tojást kaptak jutalomképpen. Luca napján nem volt szabad az asszonyoknak varrni sem, bevarrták volna a tyúkok tojókáját. Ők pedig a mai lucázók:
A lábas meg a fakanál a gonoszűző zajkeltéshez kell.Szalmaszórás (Örülnek a takarító nénik)
Mindenféle jóslások is kapcsolódnak a naphoz. Mivel pont tizenkettő nap van karácsonyig, következtetni lehet az előttünk álló év tizenkét hónapjára. Nálunk régen ilyenkor készült a hagymakalendárium: egy nagy fej hagymát tizenkét levélre szétszedtek, kinevezték őket a hónapoknak: január, február, stb. Mindegyikre egy csipet sót tettek és a só nedvességéből találgatták az adott hónap csapadékmennyiségét.
A másik ilyen jóslást szigorúan titokban kell végezni a hajadonoknak, ugyanis férjjóslás. Tizenkét kis cédulát kell készíteni tizenegy jóravaló legény nevével, egyet pedig üresen kell hagyni. Erről a mesterkedésről senkinek sem szabad szólni, sőt jól el kell rejteni a cédulákat, meg ne találhassák. Aztán elvinni a csomagocskát az éjféli misére, Úrfelmutatáskor egyet húzni, és akit húzott az lesz az ura, ha üreset húzott, nem megy férjhez abban az évben az adott hajadon.
A Luca-székről tudtak, de nemigen készítették. Nálunk is ismert volt az a hiedelem, hogy a Luca-székre állva az éjféli misén meg lehet látni, kik a boszorkányok, mert elfordulnak az ostyától és óriási szarvakat viselnek a fejükön, De jól tette a kíváncsi, ha mákot tartott a nadrágja zsebében, és gyorsan eliszkolt, mert a boszorkányok tüstént utánaeredtek. A mák arra volt jó, hogy lassítsa a boszorkányok iramát, azt ugyanis össze kellett szednie a banyáknak, addig a kukucskáló előnyt kaphatott.
Végül, ha már boszorkányos téma, tegnap sütöttünk egy kis karácsonyi mézest, Jani egyszer csak a kezébe kaparintotta a díszítő alkalmatosságot és ezt a mézes vámpírszmájlit alkotta:
Legyen szép Luca-napotok, lehet bosziskodni.
A bejegyzéshez Mamám elbeszéléseit, Dr. Timaffy László Táltosok, tudósok, boszorkányok című mondagyűjteményét és Korcz Antalné Halászi község múltja és jelene című könyvét használtam fel.


17 megjegyzés:

  1. "Luca-Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,
    Galagonya kettő, három..."
    Te tudod tovább a versikét, tesó?

    VálaszTörlés
  2. a kend tíkjai jó tojók legyenek,
    húszat tojjanak, harmincat költsenek.

    VálaszTörlés
  3. Egy másik falubéli Lucának még a negyedízigleni leszármzóját is Luci Sanyinak hívták...

    VálaszTörlés
  4. Van egy csomó ilyen vers, más-más minden országrészben. A legegyszerűbb:
    "Luca, Luca, kitty-kotty
    Tojjanak a tyúkok,
    Ha nem tojnak a tyúkok,
    Tojjanak az asszonyok!"

    VálaszTörlés
  5. Na, tudtam, hogy van valami, amit ma nem szabad csinálni, de nem tudtam, mi az. Milyen jó, hogy épp ma nem (sem) varrtam!

    VálaszTörlés
  6. Ez érdekelne engem is, mert alig bírom visszafogni magam, nehogy varrjak valamit... :-)

    VálaszTörlés
  7. Mama jó szókimondóan megmondta, én nem merem leírni, mert a pixelek elszégyellnék magukat a monitoron.

    VálaszTörlés
  8. Nem, azóta sem varrtam. Meg Borbála-napon sem. Meg azóta sem. Meg előtte sem egy jó ideje :))

    VálaszTörlés
  9. Hát őszintén bevallom, én is max. gombot varrok vagyis egyszer kedvenc zoknim megstoppoltam. Ronda lett, cipőben elmegy.

    VálaszTörlés
  10. Én meg nem is emlékszem rá, mikor varrtam utoljára. :-)

    Jó lenne valami rejtjelezés az ilyen szókimondásra, mert egyre kíváncsibb vagyok!

    VálaszTörlés
  11. Azért én időnként szoktam varrni. Régebben sokkal többet, a fiúknak is varrtam babaruhákat, magamnak kismamaruhákat. Mostanában már leszoktam róla, de nem esem kétségbe, ha valamit meg kell varrni. Utoljára körbefüggönyöztem a házat, de az már eltartott egy jó darabig. De most nem varrtam :))

    VálaszTörlés
  12. Régebben én is varrtam, amikor a fiam 1 éves körüli volt. Most 21... :-D

    VálaszTörlés
  13. Andrea, te Andi vagy álnéven?

    VálaszTörlés
  14. Ja, igen, bocs! Lett egy új géméles fiókom és abba voltam bejelentkezve. Nem tudtam, hogy elnevez a hátam mögött... :-)

    VálaszTörlés