Kerti és természetjáró kalandok

Tervek tavaszra

14 megjegyzés
Még tavaly akartam ezt a témát kivesézni, de már átcsúsztam vele az idei évbe. Így sem vagyok vele azért elkésve, bár az áruházak polcain már megjelentek az első vetőmagos tasakok, komoly kísértésbe döntve…
A tervezés első részét az ágyás-előkészítésnél hagytam abba, most jöhet a vetésterv. Én nem mellékelek hozzá kerttervező programmal szerkesztett alaprajz-félét, mivel a kert a gépi műveléshez alkalmazkodóan elnyújtott téglalap alakú, fák, bokorsorok, cserjék a kert ezen részén egyáltalán nincsenek, hogy a traktor és a rotációs kapa könnyen, akadály nélkül mozoghasson.
Az egyes növények ültetésénél amennyire lehet, figyelembe vesszük azt is, hogy az egy-egy fajta számára kijelölt helyen az előző évben mi volt, mi termett. Nem célszerű több éven keresztül ugyanazt a növényt ugyanoda visszaültetni, mert a földben fölszaporodnak mindenféle kártevők. A kert egyes részein meg erőteljesebben fel van javítva a talaj, oda kerülnek a tápanyagigényesek. A locsoló-és esővízgyűjtő hordók mellé (a kertben nincs csap) kerülnek a legkönnyebben szomjazók, hogy ne kelljen messzire cipelni a vödröket. A szakaszos vetés, az ilyen igények figyelembevétele és a kuszán kihúzott sorok miatt a parcellák kicsik, és nyár derekára elég vegyes képet mutatnak.
Az összevisszaságban van egy fix pont: a takarmánykukorica és a csemegekukorica mindig a művelt terület széleit követi, hogy a szomszéd és a járókelők ne lessenek be. Ugyanezt a célt szolgálja a kerítésre futtatott bab és dísztök. Ezek évek óta ugyanazt a parcellát kapják, így alájuk mindig igyekszünk valami talajjavító anyagot bedolgozni. (Tavalyelőtt szerves trágyát, tavaly műtrágyát, illetve mulcsot.) Ennek okán lettek fahamuval is jól végigterítve egyes kertrészletek, illetve az égetőhely hamus földjét is felkotortuk és elterítettük a talajon.
A vetés a növények igényeinek megfelelően több turnusban zajlik. Elsőként a hosszú tenyészidejű, hidegre érzékeny növényeket vetjük, persze nem a kert földjébe, hanem ládákba, pontosabban használaton kívüli fagyistégelyekbe. Már így januárban meg lehet tölteni a ládikókat földdel, belocsolni, és a vetés előtt egypár nappal már el kell helyezni a világos folyosóablakban (ahol a palántáimat nevelem) az orchidea, klíviák és bimbózó amarilliszek közé, hogy bemelegedjen bennük a föld. Ekkorra meg kell lenniük a magoknak is. Az első dobozba két tasak póréhagymamag kerül. Póréból nem kell drága, minőségi magot venni, az olcsóbb is jól kel.
(A képek a tavalyi palántanevelés során készültek.)
Póréhagyma-gyermekek: mókásak a kis növények leveleinek hegyén ácsorgó maghéjak.
Tulajdonképpen a kertbe is vethetnénk márciusban, de a gyenge hagymák nem bírnak a kötött földből maguktól kikelni. Ezért nevelek palántát. A másik az angol zeller. Ez kisdedkorban kényes és gyengélkedő, fenséges személye a tápoldatot is elvárja, és így is csak szeptemberre terem. Csakis előnevelve tudjuk termeszteni, de neki se kell a drága mag, megbízható az olcsóbb is. Amiből viszont minőségi mag kell, az a paprika és a paradicsom. A paprikát szigorúan fajta szerint szoktam megvásárolni, hogy mindig jó legyen a termés, de házilag szedett magok is vannak, amik szintén megbízhatóak. Idén úgy tervezem, lesz chilipaprika, kalocsai édesnemes paprika (ki akarom próbálni, tudok-e fűszerpaprikát csinálni), Fehérözön, édes almapaprika, Csángó F1 (ez kápia), kaliforniai paprika és pritaminpaprika. Három dupla láda, két-két műanyag lappal hat rekeszre osztva…
Két szikleveles paradicsompaprika

A paradicsomból lesz megint Lugas F1, lukullusz, piros koktélparadicsom (ez házi szedett magból), és valami jó húsparadicsom. Én a Kecskemétit nagyon szeretem, de az, úgy tűnik, hogy a fitoftóra szerelmese, bár már kitapasztaltam a permetezés mikéntjét. Ki akarok próbálni olyan fajtákat, mint pl. az Ökörszív, a sárga pari, meg a piros csíkos, de ki kell nyomoznom, hol jutok hozzá a magjaikhoz Tud nekem valamelyikőtök segíteni ebben?
A matyasciprian.hu-n van egy érdekes fitoftóra ellen módszer, ezt ki szeretném próbálni. Nagyon különös eljárás, valamelyikőtök kipróbálja? Én igen. Ehhez kell valami olyan fajta, ami jó fogékony a ragyára. Lehet, mégis ültetek Kecskemétit…
Palántásládába vetek még tátimagot, rozmaringot, csombort, bazsalikomot és találtam egy tasak Rügen szamócamagot, ezt is elszórom. A Rügent mindenkinek ajánlom, balkonládában is úri módon megél, ha jól van tartva, már az első éven az erdei szamóca isteni ízével kínálgat mindenkit. Hihetetlenül szívós és igénytelen, és novemberig terem.
Csírázó bazsalikom

A földdel teli ládákat langyos vízzel belocsolom, aztán bevetem. Nemigen szoktam vastagon földdel letakarni a magokat, hanem előkotrok valami kimustrált eszcájgot, és azzal csak belekevergetem a nyirkos földbe a magokat. Van olyan mag, ami fényre csírázik, bár fogalmam sincs, melyik az. Így semmit se fedek le. Viszont a ládákat a sziklevelek előbújásáig célszerű úgy lekötni átlátszó celofánnal vagy nejlonnal, mint a kompótot. Alatta jó párás marad a levegő. Aztán mindennap lehet spriccelővel, kelés után kiskannával locsolni – ezt Nyunyi intézi, a kisszékez az ablakpárkányhoz tolva. Nagyon örül mindig a kibújó kis növényeknek. A gyenge palántákat, amíg a ládában vannak, sose kínozza a palántadőlés. A kitűzdelt, tejfölöspohárba vetett növénykék azonban rendre kidöglöttek. Így hagytam a pokolba a tejfölöspoharasdit, és a ládából palántázok a nagykertbe… Enyhe márciusi napokon (amikor már a kertben megkezdjük a veteményezést) már kint napoznak a kis növények, de éjjelre még becipelem őket a kazánházba. A végleges kiültetésre majd áprilisban kerül sor…
(A tervek folytatódnak.)

14 megjegyzés :

  1. Ez a Mátyás Ciprián-féle rézdrótos védekezés tetszik, gondolom, a kiültetett és már legyökeresedett növényeket lehet így preparálni.
    Amint látom, paprika, uborka, egyebek megvédésére is hasznos lehet. Egy próbát megér.

    VálaszTörlés
  2. Mindenképpen. Hátha nem kell permetezéssel pepecselni. Kerítek majd koax-kábel-darabot, amivel sikerül ezt kivitelezni.

    VálaszTörlés
  3. Nekünk vannak maradék kábeleink, olyanok, amiről a műanyagot már lerágták az egerek.

    VálaszTörlés
  4. A rozmaringot és a szamócát lehet magról vetni? Még életemben nem láttam ilyen magokat, nem hogy Rügent.

    VálaszTörlés
  5. Ági reszortja ez, a szamóca az az apró szemű, 1 cm-es termésű erdei szamóca, ami májustól októberig folyamatosan terem, de keveset. A rozmaring kelése szerencse dolga, neki épp volt, meg lehet próbálni, van, hogy sikerül.

    VálaszTörlés
  6. Ez nem a reklám helye, de a Kertimag termékei közt lehet megtalálni ezeket a magokat. Rozmaringot kétszer neveltem, tűrhetően csírázott, de a kis, kényes növények öntözéséről anyuci elfeledkezett, amikor nyaraltunk, és kidöglöttek. Idén megfogadtam, jobban odafigyelek rájuk! a kicsit humuszosabb földnek csak a tetejére kell szórni a magokat, állott vízzel locsolni naponta és egy-két hét után a kipattanó maghéjakban gyönyörködhetünk. Nagyon lassan kel mindkettő, türelem kell hozzájuk, de a szamócát szerintem el se lehet rontani. Egy tasakból jó sok lesz. A két évvel ezelőtti vetésből tíz tő van a sziklakertemben, ahol szinte csak homok a föld, és ott is terem, Hédinél van egy sor tiszta agyagban, és az építési telek sarkában van egy másfél négyzetméteres ágyás belőle. Indákkal nem szaporodik, de a töveket minden évben meg lehet - és meg is kell - osztani. Szerintem kedves Metikus, ha van kedved, próbálkozz meg vele, valószínű, hogy a homoktalajú kertedben is elboldogul, ha egy kis virágföldet, avart, valami hasonlót dobsz köréje.

    VálaszTörlés
  7. Ez a Rügen különben egy tuti sikersztori nekem eperben... A drága frigó palántákkal csúnyán felsültem, semmire se mentek, de a magról vetett eper kifogástalanul sikerült. Idén vetek harmadszor majd.

    VálaszTörlés
  8. Köszi, próbálok szerezni ilyen magokat.
    Hédi, nálam a szamóca az szamóca, az eper az eper. Gondoltam, hogy ti nem keveritek össze a kettőt.

    VálaszTörlés
  9. Basszus, most már nem merek szmájlit írni!

    VálaszTörlés
  10. Na tessék, megnéztem a Kerti Magot, hát egyből ezt találtam: "Rügen szamóca (földieper)". Na most ez melyik?

    VálaszTörlés
  11. Ez az a bizonyosgyümölcs, amit magasztalok... Ez szerintem szamóca, epernek az eperfa termését kéne hivatalosan neveztetni. A földieper is jól jelzi a különbséget. Fejben én is tudom, mi a különbség, de sokszor a szamócára epret mondok... Hiába, ragályos ez a szóhasználat. Meg az eperről már senkinek se az eperfa jut eszébe, hiszen ilyet manapság már alig lehet látni, hanem a földieper.

    VálaszTörlés
  12. Ó, nem akkor én is el vagyok keveredve. Nálam a szamóca ,ahogy Hédi írta, az 1 cm-es termésű, kicsi, erdei növény. Az eper meg meg a nagy szemű nemesített változata.
    A fán növő akármi nekem sem jut eszembe az eper elnevezésről, annál is inkább, mert egyszer ettem gyerek koromban, és rosszul lettem tőle,ha rá gondolok, kiráz a hideg. Brrrrr.
    Szóval az 1 cm-es, vagy a nagyobb gyümölcs magjáról beszélünk?

    VálaszTörlés
  13. A picikről.
    Kérdezhetek valamit? Mi baj a szájlikkal, tényleg ciki szmájlizni? Mindenki annyit használ, amennyit akar. Vagy nem? Van szmájli-etikett?

    VálaszTörlés
  14. Tesó, te hoztad fel a szmájli témát a Reisz Andrással kapcsolatban, márminthogy én leszek tőle ideges. És ez indította el ezt a szmájlis-komment-szivárgást.

    VálaszTörlés