2010. január 24., vasárnap

Veszélyes üzem

Azt hiszem, egy lakás, ház üzemeltetésével kapcsolatban az egyik legbalesetveszélyesebb dolog a kertészkedés. Ez nagyon elrémítően hangzik, de ez a valóság: éles szerszámok, vegyszerek, tűz, kórokozók, allergizáló anyagok mind-mind feltűnnek a kertben végzett munkák során. Vegyük őket sorra.
Szerintem a legveszélyesebb attrakció, ami egy családi ház környékén előfordul, az a nagyméretű fák ágainak gallyazása, az esetleges fakivágás. Akinek nincs ebben a témában vérprofi ismerőse, családtagja, az inkább bízzon meg szakembert! Ő tudja úgy elvégezni a munkát, hogy a kidőlő fa, a lehulló nagy ágak ne tegyenek kárt a villanyvezetékben, a fa körül tartózkodókban, a házakban. Az elmúlt években több fát is ki kellett vetetnünk: a ház előtt álló, aránylag kisebb gömbakácokat, túlméretes mirabolánt, félkorhadt hatalmas dió-és cseresznyefát. A diófa lett házilag, motorfűrésszel kivágva. Ekkor jöttem rá, hogy így milyen macerás és veszélyes kivenni egy fát: vagdosás a fejszével, röpködő faszilánkok, éles kézi fűrész, vagdosás a nekem alapban félelmetesnek tűnő motorfűrésszel, az úttestre kidőlő fa látványa, a tuskó kiásása és sorolhatnám. Megannyi veszélyhelyzet, ha ezt tudtam volna előre, inkább fizetek a fakiemelésben járatos markolósnak, hogy kiemelje. Azt hiszem, sose veszünk ki nagy termetű fát házilag többet.
Ami nem kevésbé veszélyes, az a permetezés a megfelelő óvintézkedések betartása nélkül. Kertünkben súlyosan mérgező vegyszereket természetesen nem használunk, de a mészkénlé, a rézoxiklorid, a krumplibogárirtó nem málnaszörp! Itt is fő a biztonság: minden szert és magát a permetezőt is el kell zárni ott, ahol kisgyerek van. Lehetőleg a legkímélőbb szert kell választani. És hát védőruhát is kell felvenni, a 40 fokban is! Gázálarc és gumiköpeny azért nem kell. A rövid permetezéshez hőségben is kell a hosszúnadrág, a hosszú ujjú póló, a gumikesztyű, a sapka. A vegyszert mindig előírásszerűen kell kezelni, szanaszét tilos hagyni. Szélben permetezni szintén nem szabad. A permetezett növények közt nem tanácsos mászkálni pár napig, kisgyereknek különösen nem. A permetezőt gondosan el kell mosni, a mosóvizet valami félreeső helyre kell kiönteni. Ez csak a nyolcliteres permetezőnél áll, a huszonöt literes és motoros permetezőhöz sokan - pláne szőlőben, nagy adag vegyszerrrel való permetezéskor - hosszú esőköpenyt, gumicsizmát, szájmaszkot használnak. Vegyszerezés után kötelező a teljes füdő és hajmosás, a vegyszeres ruhák mosása.
Hasonló veszélyességi kategóriát képvisel a fűnyírás. Az, hogy a motoros kaszával csak hegesztőálarcban lehet dolgozni, egyértelmű: számtalan kő felcsapódik. De a közönséges fűnyíró is meglehetősen veszélyes. A gyepben általában nagy kövek nincsenek, de azért gyermeknek semmi keresnivalója sincs a fűnyíró körül. A fűnyírással leginkább veszélyeztetett testrészek a lábujjak. Szandálban, papucsban, tornacipőben szigorún tilos füvet nyírni, páromnak több lábujját törte el a tornacipőben végzett fűnyírás során tett egyetlen rossz mozdulat. Ez az óvatossági rendszabály igaz még a motoros kapára is. A lóval való talajművelés is hasonló veszélyt rejt: Laci nagylábujj-körme bánta, hogy a kis négyszáz kilós Dáma lovacska rálépett a puha orrú cipőbe bújtatott lábára.
A kertben a tűzveszélyről se szabad megfeledkezni: az őszi égetésnél még a saját telkünkön is be kell tartani a tűzrakási szabályokat. A tüzet dolgunk végeztével mindig le kell önteni! A benzinüzemű kerti szerszámok közelében meg nem kell mondani, miért nem tanácsos a bagót szívni.
Igen veszélyes lehet még a rossz létra, aminek hullanak a fokai. Az ilyennel való fára mászás egyenesen életveszélyes. Aki szédülős, inkább hagyja a gyümölcsöt a fán rothadni, minthogy leveszekedjen, nem ér az egész annyit!
Kezünkre és szemünkre jelent komoly veszélyt a házilagos szerszámélezés flexszel: a hulló szikrák könnyen okoznak égési sérülést. A rossz, mozgós nyelű szerszámok kezünket-lábunkat sértik. Igen veszélyes még szétszórni a kertben az ágyásokban a szerszámokat. Még a jobbik eset, ha a gereblyébe belelépve a nyél jól fejbe kólint minket az egykarú emelő elve alapján, de az az igazi veszély, ha mondjuk strandpapucsban lépünk a kifent kapába, vagy a sípcsontunkba áll a kasza hegye. Minden évben hallani ilyen esetekről.
És nemcsak a szerszámok a veszélyesek. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy nyáron nagyon könnyű felégni munka közben, ezért a sufniban mindig van ötvenfaktoros naptej, és a sapka is fontos. Jól jön még - ha olyan hátul van a kert, mint nálunk - a termoszban a jeges málnaszörp, uram bocsá' laza kisfröccs. Télen meg a megfázás a veszélyes, akkor, amikor kimelegedve dolgozunk, nekivetközünk, aztán utána meg tüsszöghetünk. (Hogy ez hányszor fordult elő velem, meg se tudom számolni.)
Veszélyesek a rovarcsípések is: tavaly kétszer csípett meg a darázs a kertben: egyszer a körtefa alatt ujjatlan pólóban álltam, és hozzáértem a gyümölcsökhöz. A körtét dézsmáló darázs azonnal a hátamba csípett. Másodszor meg a kerti úton növő cickafarkba sétáltam bele. A virágon ülő rovar a térdhajlatomat csípte meg.
Igen keserves perceket okoznak a szúnyogok és a bagócsok, sokan csak "beszukuzva" merészkednek ki a kertbe nyári estéken.
És végül: maguk a növények is veszélyeket rejtenek. Nem kell ezt annak mondani, akinek a kertjében van rózsa, gledícsia, akác, mirabolán, fenyő... Őket csak kesztyűben lehet megközelíteni. Sok növénynek már csak az érintése is kellemetlen, gondoljunk a csalánra vagy a csilipaprikára. A gabona-és fűfélék toklászai pedig az arra érzékenyeken súlyos kiütéseket okoznak. Ez velem is megtörtént: nyáron óvatlanul belementem egy árpatáblába, és bokától csípőig teli lettem csúnya, hólyagos, lassan gyógyuló kiütésekkel. Anyucit a kukoricától lepik el hasonló vörös foltok. A doktor néni szerint az arra érzékenyeknél már a fűnyírás is ilyen gbonamérgezést okozhat (így hívják ezeket a kiütéseket).
És még egy betűt sem írtam a mérgező növényekről és termésekről: a fagyal, borostyán, kecskerágó, ördögcérna, gyöngyvirág termése egytől-egyig mérgező, sőt a krumplit, a babot se tanácsos nyersen enni! A mérgező kerti növényekről regényt lehetne írni, ezt meghagyom tesómnak.
Szóval a kerti veszélyek nem elhanyagolhatóak, legyünk mindig óvatosak!


15 megjegyzés:

  1. Tényleg nem árt vigyázni, könnyen megvan a baj, én csak tudom, született balesetező vagyok.
    Utálom, ha szanaszét vannak a szerszámok, főleg mert ásóból, metszőollóból és kiskapából jobb minőségűt vettem és féltem.

    VálaszTörlés
  2. Bármennyire is viszket, de nyitott metszőollóval nem szabad odalent megvakarni!

    VálaszTörlés
  3. Bizonyára emlékszel, hogy az általános iskolában a gyakorlókertben mennyire a fejünkbe sulykolták, hogyan kell a szerszámokat letenni, ha kicsit megszakítjuk a munkát: minden szerszámot élével a földbe kell vágni, nehogy valaki belelépjen. Aki szétszórta a szerszámot, egyest kapott. Ez nagyon belém idegződött akkor, és nem az egyestől való félelmem miatt.

    VálaszTörlés
  4. Miért, te azzal vakarod a bozótot, Jani?!

    VálaszTörlés
  5. Rossz aki rosszra gondol! Próbálj meg diszfingválni! Én a talprész elhalt hámsejtjeinek eltávolítására gondoltam.
    Jani

    VálaszTörlés
  6. ha már kényszerolvasó lett, bosszúból kötekszik. És nem ám olyan finoman, mint a kis felesége! Az meg, hogy élőben milyen nagy a szája, minden várakozást felülmúl! (Igaz, hogy nemcsak szájal, tortát sütni is igen tud, ezért elnézzük neki... :-))

    VálaszTörlés
  7. Akkor mindenképpen elnézzük!:-)

    VálaszTörlés
  8. Tudod, Jani, inkább a metszőollót fend, mint a nyelvedet másokon. De vigyázz fenés közben - a csiszolókorong hsználata fokozottan balesetveszélyes!

    VálaszTörlés
  9. Freud most biztos a kasztrációs szorongást emlegetné.

    VálaszTörlés
  10. Inkább kapálnunk kéne. Túl sokat ment már a herevere a meleg szobában, kerti munka helyett csak egymást buzeráljuk. Pedig én csak a kert veszélyes voltát akartam szemléltetni, de úgy látszik, ez egyeseknek a tudatalattiját is megmozgatja.

    VálaszTörlés
  11. Én csak a nem megfelelő eszközzel történő talpvakarás veszélyeit fejtegettem, mindenféle hátsó gondolat nélkül!

    VálaszTörlés
  12. Ha nem csalnak mitológiai ismereteim, Kronosz, Zeusz atyja a sarlót Uranoszon szintén a fent nevezett célra alkalmazta.

    VálaszTörlés