Április első vasárnapján... (3. rész)

Most az építési telken vagyunk.
A viszonyok éppen olyan dúvadak, mint pár hete,

de ez csak a látszat!

Valójában az utcán levő termőföldkupac behordattatott (:-)), a nemrégiben elültetett boglárkacserje bimbózik, megéledt. Az aranyvessző ragyogó, és egy sereg tulipánbimbó előbújt a megmentettek közül. A gyomok is megjelentek, de azokon lehet segíteni. A téli viola kivételével az összes évelő úgy tűnik, megéledt. Idei évre, úgy gondolom, a virágoskert-készítést berekesztem, de most keződik - nem a tánc-a virágzó cserjék és a gyümölcsfák telepítése.

Egyvalami azonban kiakasztott.

Ez a fess fiatalember, aki rossz perceiben így néz ki:

Tavaly a telek kerítésén belül túrt. A kerítés alapja kb. 40 cm mélyen van a földben, így a fess fiatalember nem volt képes áttörni alatta. Akkor benn a telken túrt kimeríthetetlen buzgalommal, a fűnyírót kétszer is tönkretéve. Kedvenc területe az a rész volt, ahova a ház alapja került. A termőföld ott dózerral félre lett tolva, a földdel együtt a vakond is, képzeljétek! A nagy, puha, gilisztákkal teli földkupacban arany élete volt. Közben a kerítést szétbontottuk, hogy a sóderszállító kocsi és a betonpumpás autó is beférjen. A nyíláson a vakond azonnal kalandtúrára indult - az utcára. A vízelvezető árok alját szinte összefüggően feltúrta. Jó, tudja az ember, hogy hasznos állat, meg csak a jó termőföldben - ahol sok a gilinyó, meg a csimasz-él meg, jelenléte tehát a jó talaj jele, de nem boldogít, hogy ott van. Remélem, nem csajozik be, és nem alapít családot a telken. Vagy ha igen, túrhatja a külső oldalkertet, vagy a hátsó sarkot, de ne a nyírott gyepet. Vajon oda lehet szoktatni valahogy? Mit lehet a vakonddal kezdeni?