Elsőnek, üdvözlünk Andi az olvasóink között, megkaptuk a kedves üzeneted, remélem, megélednek a virágok. Annyira jó, hogy szépítesz, virágosítasz. Bárcsak minden ember így gondolkodna, nem a kutyáját hordaná a más háza elé... Nálunk itthon ezek a virágok nagyon ellenállóak, ha néha kapnak egy kis vizet, biztosan boldogulnak az új környezetben.
Újabb csavargás
A hétvégén itthon, a Szigetközben tettünk egy kis biciklis kirándulást,
Halásziról tekertünk át Máriakálnokra, különféle erdei utakon. Egy apró nehézséget kellet csak legyőznünk, ugyanis Halászin, a falu végén kiválik a Mosoni-Dunából egy ér, ami elválasztja a két falut egymástól. Hogyan lehet átjutni ezen az éren? Van egy ilyen híd a jelenleg nagyon forgalmas műúton, de az a kamionok, buszok miatt nem nagyon jöhetett számításba, viszont biztos voltam benne, hogy találni fogunk gyaloghidat is. Különben hogyan mennének a falu túlsó felén lakók a határba? Végül két kis fahidat is találtunk, az egyik zsákutca volt, bekerített kertek aljához vezetett, a másik egy kis közön át a faluba. Nem is a cél volt az érdekes, hanem az erdők késő tavaszi virágpompája.
Ez az időszak a fehér virágoké.
Legnagyobb tömegben a medvehagyma virít, és az erdő illata ilyenkor kész aromaterápia, fokhagyma-hagyma-liliom illatkeverékkel.
A nyárfák már hullatják a vattaszerű pelyhet, ami tulajdonképp a termésük, ez alkotott sok helyen májusi havat.
Már nyílik a gyöngyvirág, ez főleg a Máriakálnok körüli erdőkre igaz. Az aromaterápiás kezelésben ők is intenzíven részt vettek.
Ez az íves-füzéres, karakteres formájú növény a bimbós állapotú salamonpecsét. Mindhárom szemrevételezett virág tulajdonképp liliomféle.
Szóval ilyenkor csodás a szigetközi erdő, de napok kérdése, hogy teljesen kilombosodjék, akkor viszont a hagymások magérlelésbe fognak, majd lassan visszahúzódnak a hagymájukba. A kis csemetenövények elboldogulnak a kevéske fényben is, sőt sok helyen az erdő alját benövik a kórók, a cserjék, a kúszónövények, mint a szeder, az iszalag, a komló. Abban a fázisban elfogynak a kirándulók, akik a legnagyobb termetű csúcsragadozónak tekintetők. Ők csak az őszi színkavalkád idején térnek vissza portyázó utakra.
Újabb csavargás
A hétvégén itthon, a Szigetközben tettünk egy kis biciklis kirándulást,
Halásziról tekertünk át Máriakálnokra, különféle erdei utakon. Egy apró nehézséget kellet csak legyőznünk, ugyanis Halászin, a falu végén kiválik a Mosoni-Dunából egy ér, ami elválasztja a két falut egymástól. Hogyan lehet átjutni ezen az éren? Van egy ilyen híd a jelenleg nagyon forgalmas műúton, de az a kamionok, buszok miatt nem nagyon jöhetett számításba, viszont biztos voltam benne, hogy találni fogunk gyaloghidat is. Különben hogyan mennének a falu túlsó felén lakók a határba? Végül két kis fahidat is találtunk, az egyik zsákutca volt, bekerített kertek aljához vezetett, a másik egy kis közön át a faluba. Nem is a cél volt az érdekes, hanem az erdők késő tavaszi virágpompája.Ez az időszak a fehér virágoké.
Legnagyobb tömegben a medvehagyma virít, és az erdő illata ilyenkor kész aromaterápia, fokhagyma-hagyma-liliom illatkeverékkel.
A nyárfák már hullatják a vattaszerű pelyhet, ami tulajdonképp a termésük, ez alkotott sok helyen májusi havat.
Már nyílik a gyöngyvirág, ez főleg a Máriakálnok körüli erdőkre igaz. Az aromaterápiás kezelésben ők is intenzíven részt vettek.
Ez az íves-füzéres, karakteres formájú növény a bimbós állapotú salamonpecsét. Mindhárom szemrevételezett virág tulajdonképp liliomféle.
Szóval ilyenkor csodás a szigetközi erdő, de napok kérdése, hogy teljesen kilombosodjék, akkor viszont a hagymások magérlelésbe fognak, majd lassan visszahúzódnak a hagymájukba. A kis csemetenövények elboldogulnak a kevéske fényben is, sőt sok helyen az erdő alját benövik a kórók, a cserjék, a kúszónövények, mint a szeder, az iszalag, a komló. Abban a fázisban elfogynak a kirándulók, akik a legnagyobb termetű csúcsragadozónak tekintetők. Ők csak az őszi színkavalkád idején térnek vissza portyázó utakra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése