2009. július 10., péntek

Sárgabarack itt-ott, amott, mindenütt

Kedden sokkolva vettem észre,hogy a határban álló sárgabarackfámon a termés teljesen érett, azonnal le kell szedni, különben a sok esőtől a monília tönkreteszi az egész évi hozamot. Vagy pedig egyes megélhetési jótétmolyok helyettem szüretelik le a kerítetlen földdarabon álló fán levő gyümölcsöt! A gyors érés azért ért váratlanul, mert a virágzás óta ki se toltam a fához a képem, csak most roszogtam ki, megnézni a várható termést. Azonnal szüretelni kellett, a befőzéshez kedd este neki tudtunk készülni (cukor, üveg, fazék, miegyéb...). Szerdán pedig kivonultunk szedni, drága, egyetlen, nélkülözhetetlen tesómmal, aki buzgón cipelte a létrát, most is köszönöm neki százszor! Mivel a fa egy kicsit túlméretes, sajnos a magasan levő ágakról úgy bökdöstük le a gyümölcsöt egy hosszú nyelű gereblye segítségével. Igazából nem érdekelt, hogy kicsit megzúzódott, úgyis néhány óra múlva befőztem. 30 kiló gyümölcsöt szedtünk le, de a fán még maradt jópár kiló, amit nem tudtunk leszedni. (Kaján kárörömmel kéjelgek annak a jótétmolynak a képén, aki reggel, amikor kimentünk szedni, ott őgyelgett a fánál, de érkeztemre elpucolt. Mire befejeztük a szedést, csak a nyolcméteres fa tetején maradt valami gyümölcs. Na, oda felmászhat!) A végtermék: 29 üveg lekvár, és kilónyi aszalvány. A lekvárról nem akarok írni, mert a köztünk rejtőzködő titkos befőzőnagymester már megtette :-). Az aszalásról majd egy kicsit később...
Először pár szót növényről. Az én sárgabarackfám egy kb. 90 éves öreg fa a határban, ami - öreg fa nem vén fa - minden évben megbízhatóan terem! Ez nagy szó. Volt a konyhakert szélén minőségi, mirabolán alanyra oltott Gönci magyar kajszim. Három évig élt. Eleinte az alany kezdett el vadhajtásokat hozni. Valaki azt mondta, hogy ne vágjam le, mert akkor a ráoltott rész gutaütést kap, és a fa elhal. Ezen okból ne is metsszem meg a fát. Igen ám, de az alany vadhajtásai idővel olyan nagyok lettek, hogy elkezdtek virágozni és teremni. Ekkor úgy gondoltam, hogy ez már nem normális, ennek nem így kéne kinéznie, ekkor levágtam. Ezidőtájt az egyes ágakat sorra ütötte meg a guta, végül kiszáradt az egész fa, ki kellett vágni. Összesen öt szemet termett. A gutaütéskor a fa ki se hajt, vagy a levelei úgy leszáradnak egy-egy hatalmas ágnak, mintha leforrázták volna. Ez gyakran sorra megy az ágakon, amíg az egész fa ki nem szárad. Szerencsére az én öreg barackfám egészséges! Késői virágzású, így csak akkor fagy el, ha a tavasz későn érkezik és nagyon hideg. (Pár éve szegénykének a levelei is lefagytak!)Idén a viharok két nagy ágat letörtek róla, az egyik száraz volt. Korához méltóan vagy tíz méter magas. Bezzeg a Hédi fája! Sógorom, aki a hosszú lakásban-lakó évek után lett családi házas, meglehetős lelkesen lemosózta, rendezgette a gyümölcsfákat, ezért gyönyörűek lettek. Kérjük Hédit, szerkesszen be ide egy képen az "ellenfáról", ami majd kicsattan az egészségtől!
Azonban a fák sem élnek véghetetlenségig. Már pár éve gondolkodom az utánpótlásról. Nem akarok azonban oltott fát venni megint, mert félek, hogy úgy járok, mint az előző fával. Most kigondoltam, hogy magról nevelek csemetét! Mivel az anyafa nem oltott, csakis valamilyen igénytelen, strapabíró, mégis bőven termő tájfajta lehet, ami hajdan szintén magról kelt. Összeszedtem a barackmagokat, és jópárat elültettem a komposztáló közepébe, de még az udvar félreeső sarkaiba is teszek majd néhányat. Remélem, egy-kettő kihajt, a kis facsemeték pedig ellenállóan, erőteljesen, szépen növekednek majd, nem úgy, mint a betegségekre fogékony, kényes nemesített gyümölcsfák! Már ki is választottam a helyét a nagykert napsütötte szélén! Remélem, sikerül ez a nevelés, bár biztos pár évet igénybe vesz.
Most pár mondat még az aszalásról.
Bevallom töredelmesen, nekem sose sikerült olyan minőségű aszalt kajszit előállítanom, mint ami az üzletekben megkapható. Mindig szétmálló, rágós, kiszáradt kutyagumihoz hasonló állagú és színű aszalt barack lett a buzgó szárogatás eredménye. Idén máshogy próbálkoztam, mint eddig. Nem a legérettebb, puha barackkal kísérleteztem, hanem azzal, ami egy kicsit keményecske, de már édes. Nem forró vízbe mártással hámoztam meg, mint korábban, amitől a gyümölcshús még pépesebb lett, hanem késsel hámoztam meg, mint a tél végi krumplit. Nem kis darabokra vágtam fel, mint az aszalandó őszibarackot, hanem csak negyedeltem. Így raktam meg az aszalót...és most nem csalódtam akkorát, mint az első kísérletkor. A nagyobb gyümölcsdarabok nem száradtak ehetetlenül keményre, mint az aprók. Mivel nem volt a barack túlérett, nem is ragadt fel az aszalószitára, mint tavaly. Még nem olyan finom, mint egy minőségi bolti aszalt barack, de dolgozom az ügyön!

30 megjegyzés:

  1. Én csak félbevágom és nem hámozom az aszalásra szánt barackot, és igazad van sokkal jobban sikerül, mikor kicsit keményebb, nem túl puha. /Mindig a vágott fele kerüljön fölfelé, így nem csurog ki a lé:))/
    Az évek során nálunk is sorra mennek tönkre a sárgabarack- és meggyfák, állítólag tűzelhalás az ok:((

    VálaszTörlés
  2. A"kajános" mondatban van némi kvimbis áthallás:-)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm megint az említést és a befőzőnagymester címet! :-)))

    Most vettem meg én is a 10 kiló barackomat (250 Ft/kg, de nem piacon, hanem zöldségesnél), úgyhogy nem fogok unatkozni a hétvégén. Azt hiszem, én is az utolsó pillanatban kapcsoltam! 29 nagy üveg lett?

    VálaszTörlés
  4. A mi barackfánkat ingyen kaptuk egy öreg bácsi faárudájában, amikor még nem voltak csillivilli kertcentrumok meg barkácsáruházak a közelben. Az öreg bevált magyar fajták oltásával foglalkozott, körte- és almafákat vettünk tőle, ötöt. Hatodiknak ráadásul ingyen adta a nyamvadtnak nevezett barackfát, aminek valami miatt ki kellett vágni a vezérágát. Így olyan őszibarackos dizájnja lett a fának, olyan katlankorona-féle. Az öt év alatt, amióta kertészkedünk, egész szépen kifejlődött, tavaly elfagytak a virágai. Idén fordult termőre. Kábé tíz kiló barack mutatkozik rajta, de többet legelünk róla, mint befőzünk. Írd le, hogy kell aszalni! Az olyan finom!

    VálaszTörlés
  5. Már úgy értem, hogy célszerszám nélkül, sütőben aszalni.

    VálaszTörlés
  6. Hédi, te csak lapújjá, maj én megcsinállom néked. Ugyis meg akartam lopni a fádat mintaza jótétmoly. Najóvan, pucúni segíthecc...
    Ezt a kis betűjátékos kajánkodást direkt neked passzintottam ide, kíváncsi voltam, hogy ráharapsz-e. :-)

    VálaszTörlés
  7. Kénytelen voltam hámozni a barackot aszaláshoz, mert a sok eső miatt a héj sok helyen barna foltos, megrepedezett volt, és a faleveleken megtapadt por a csapadék miatt felrakódott a gyümölcshéj szőreire, és eléggé gusztustalan volt. A fél barackok meg nem férnek be az aszalóba, olyan magasak. Úgyhogy valahol mindig csurog... :-)
    A tűzelhalás nem csak az almát meg a körtét támadja? Hogy nézett ki a kipusztulóban levő fa?

    VálaszTörlés
  8. 27 nagy és 2 kicsi üveg lett... :-) Még sose főztem be ennyit, de muszáj volt: sajnáltam volna, ha a sok szép gyümölcs tönkremegy, másfelől meg idén a ribizlitermés egyszerűen pocsék, szánalmas, és nem csak nekem. 15-20 nagy üveggel szoktunk ribizlit eltenni, most nagy erőlködéssel lett nyolc, ez igen kevés, de a "lekváregyenleget" helyrelendítette a barack.
    Andi, számoltad már, milyen nagy értéket állítunk elő a befőzés munkáival? Tegnap utánaszámoltam. Ha csak az egyik hipermarket leggagyibb lekvárának árát vesszük alapul, akkor is olyan 35 ezer forintnyi lekvárt állítottunk elő eddig, mindenféle gyünölcsökből. A belefektetett költség - mivel a gyümölcs tetemes részben saját termés - kb. 6 ezer Ft-ra rúg (gáz, cukor...). Tehát a bolti ár egyhatodáért állítottunk elő lekvárt, ha nem vesszük figyelembe a saját munkánk költségeit, és az összehasonlíthatatlanul jobb minőséget! Még ha úgy veszed a gyümölcsöt, akkor is sokszoros lehet az árkülönbség. Sokat lehet így spórolni. Éljenek a befőzők! :-)

    VálaszTörlés
  9. Viszont kár, hogy a "jótétmolyt" nem tudtam jobban megvizitálni, szívesen feljelentettem volna a rendőrségen. Lehet, hogy a diót is ő lopja? Apropó: Lacit megkérdezte valaki, van-e eladó barackom...

    VálaszTörlés
  10. A tűzelhalásnál /nem tudom mi a tudományos neve/ az addig "szemre" egészséges fa 1-2 héten belül elpusztul, kiszárad, nálunk éppen tele félérett gyümölccsel. Nem tudom, hogy esetleg vírus okozta-e, mert a környéken 15-20 km-s körzetben végigsöpört.
    Az aszalásra visszatérve, ami túl szárazra sikerül, nagyon jó gyümölcstea alapanyag.

    VálaszTörlés
  11. Úgy tapasztaltam, hogy még sok gyümölcsösgazdának is köd van a fejében a növénybetegségeket illetően. (Hát még nekem!) Egyszer egy zalai gyümölcsösgazdát, volt egyetemi lakótársam apukáját kérdeztem, mitől döglik ki egy-két nap leforgása alatt a barackfa. Ő ezt a betegséget "moníliá"-nak nevezte. De hát te is tudod biztosan, hogy a monília egy gyümölcsrothadásos betegség, igazából köze sincs a gutaütéshez! Másfelől meg egyik évben a körtefa ágainak hajtásvégei elfeketedtek, leszáradtak, de maga a fa nem pusztult ki. Arra meg másvalaki mondta, hogy tűzelhalás... Ha a sárgabarackfád pusztult ki ilyen gyorsan, és nem más fa, akkor az valószínűleg gutaütést kapott, mert ez a betegség fajspecifikus. Meg hát ugye a kajszi Magyarországon nem őshonos faj, így sok a betegsége. Az oltás, az alanyok minősége is előhoz mindenféle nevelési gondot. Ezért is akarom magról kinevelni az ellenálló fám saját gyökerű, remélem ellenálló csemetéjét. Remélem, sikerül; az éenne az igazi boldogság, ha több kis csemete kikelne.

    VálaszTörlés
  12. Tavalyelőtt februárban a palántaneveléshez szükséges kerti földet belszedtem egy vödörbe, és betettem a kazánházba átmelegedni. Amikor palántanevelő edényekbe porcióztam a földet, találtam benne egy csírázófélben levő kajszimagot. Cserépbe átültettem, pátyolgattam, de nem maradt meg. Régebben meg a lekvárfőzés után megmaradt magokat kiborítottam a komposzt mellé, és abból is kihajtott két kicsi fa, amire aztán valaki rátolta a fűnyírót sajnos. De ez alapot adhat a bizakodásra, hogy sikerül szép fát nevelnem. Pláne, hogy a második telekszomszédunknak is van egy közel száz éves, magról kelt gyönyörű kajszija, teli gyümölcssel. Ezért próbálkozom. Őszibarackot is lehet így szaporítani, a nem túl kinemesített, apróbb gyümölcsű fajták elég szépen ki szoktak kelni!

    VálaszTörlés
  13. Nekünk magról kelt, félig korcs cseresznye és meggy közti átmenet jellegű fánk van, ha nem metszik nyomorultra, akkor bőségesen és finomat is terem. Hanga, köszi a gyümölcsteás tippet! Télen rengeteg teát iszom, a koffeines fajtákat nem annyir kedvelem, hiszan éjjel aludni is szeretnék. Így nem kell annyit a méregdrága ámde jóféle teákra költeni.
    Tesó, csak nem te is hallgatsz néha olyan zenét, mint én?? Olvadok!

    VálaszTörlés
  14. Mindig mosod az agyamat... Ez a következménye.

    VálaszTörlés
  15. Kénytelen vagy elviselni, ez olyan, mint a lábszag.

    VálaszTörlés
  16. Jóvanna, ne szenveggyünk má annyira egymástú!

    VálaszTörlés
  17. Amikor lakodalomba voltunk hivatalosak, és Apu volt a násznagy, vacsi után a menyasszonykikérésnél mindig ezt a találós kérdést tette fel: "Kívül szőrös, belül nedves, férfiaknak igen kedves". Mindenkinek beindult a fantáziája, ugye a felnőtt egyértelmű, hogy mire gondol, de a megfejtés valójában a sárgabarack volt. Ezt soha senki nem bírta kitalálni, végül mindig
    "szabad lett a gazda" és kegyelemből utána Apu mondott olyat is, ami valahogy kapcsolódott a hagyományos lagzis tréfákhoz. Így nagy nehezen kiszabadult a menyasszony a tánchoz.

    VálaszTörlés
  18. Nagyon szeretnék elbeszélgetni ezekkel a jó öreg (100 és 90 éves) fákkal! Biztos sok érdekeset mesélnének!!!

    Nem számoltam még, hogy mennyit spórolok az eltevéssel, de baráti körömben igen kedvelt játék engem húzni, hogy milyen sokba kerül is egy üveg lekvárom: benzin a szedd magadhoz, vagy piachoz, a gyümölcs, a cukor, a villany és a munkám ára, stb. stb. Tudom, hogy "irigyek", bár mindig kapnak a barátaim is kóstolót. Én még sosem számoltam ki, de az biztos: képtelen vagyok megenni bármilyen bolti lekvárt, még a legdrágábbat is, mert nem finom. Nekem legalábbis nem ízlik.

    Most rotyog a fazékban 6 kiló (kimagozva 4,5 kiló) sárgabari, és elfelejtettem zselésítőt venni, szóval főzögetem takarékon, hogy kicsit sűrűbb legyen. Imádom ezt az érzést, hogy létrehozok valamit, aminek mások annyira örülnek (jó lenne, ha a fiam is szeretné), meg az illatok, meg a friss lekvár íze... Nem tudja ezt az, aki bolti lekvárokon és befőtteken él. Úgyhogy éljenek a befőzők! :-)

    Azért az a 27 nagy és 2 kisüveg lekvár az nem semmi! :-)

    VálaszTörlés
  19. Te mondod, hogy nem semmi? Konzervgyárat nyithatnál! :-) Szerintem a minőséginek kikiáltott lekvárok és szörpök irreálisan drágák, minenképpen megéri befőzni. Én se rajongoka bolti lekvárért. Még az extrea gyümölcstartalmúban sincs annyi valódi gyümölcs, mint a legócskább háziban. A sütésálló lekvár meg a konzervipar szégyene szerintem!

    VálaszTörlés
  20. Én szeretem a hitlerszalonnát akkor is! Nem károsabb a szervezetre, mint a töpörtyű!

    VálaszTörlés
  21. Szerintem csak az káros a szervzetre, ami nem esik jól! :-)) Nyugodtan szeresd Hédi! :-)

    Igen, Ági, az extra gyümölcstartalmúban sincs annyi gyümölcs, és ezt érezni rajta, én már nem tudom megenni ezeket se.

    Nem ismerem a sütésálló lekvárt, az melyik? Amelyikről Hédi is ír: hitlerszalonna? :-) Nem tudom mi az! :-) Ciki?

    VálaszTörlés
  22. Andi, te tudod a legjobban, a jól nevelt, minőségi lekvárnak nem szabad kiszöknie a sütiből!A bolti lekvárok többsége alapban olyan ócska, hogy pl. buktába nem lehet betölteni, mert sülés közben ragacsos lévé válik, kifolyik. Ezt felismerve a konzervipar csinált olyan, adalékkal duplán megtolt lekvárt, ami be van keményítve, hogy ne menjen ki a sütiből. Ilyet már évtizedek óta lehet kapni - a napköziben mindig ezzel töltögettek minket. De akkor még jobbára gyümölcsből volt. Különben tényleg finom, csak az összetételt ne kezdd el olvasni.
    Hédi meg olyan, mint a lesből támadó ruhaszárító kötél! :-) Dicséri a hitlerszalonnát, közben meg a saját lekvárját eszi!

    VálaszTörlés
  23. Nem tudtam, hogy van ilyen! :-) Amíg nem csináltam lekvárt magamnak, a lekváros sütiket se szerettem...

    VálaszTörlés
  24. Egész héten meg akartam írni, hogy amikor a barackfát ültettük, abban szakszerűségnek nyoma sem volt, túl kicsi gödörbe került, túl kevés komposzttal, nem is volt az első évben rendesen körültányérozva, és ez annyiban viselte meg szegénykét, hogy később fordult termőre, viszont most már talán tudjuk, hogy kell normálisan elültetni egy gyümölcsfát. Megkóstoltuk a termését, pontosabban folyton rájárunk, ez pedig egy szuper érzés.

    VálaszTörlés
  25. Az biztos! :-) (Megint irigykedem!)

    VálaszTörlés
  26. Ági segítségével főztünk 6,5 kg gyümölcsvelőből lekvárt, kb 3-4 kilót pedig kitettünk a napra aszalódni, ami most már elég jól alakul. A lecsepegő léből Ági kitalálta, hogy készítsünk szörpöt, ehhez még elhasználta a félig beszáradt narancsaimat is, fahéjjal-szegfűszeggel kiegészítve, és egészen különleges ital született. Narancsos sárgabarackszörp. A három üvegből másfél már elfogyott, mert aki eddig belépett hozzánk, mindenki megkóstolta és ízlett nekik. Tesó, köszi a segítséget.

    VálaszTörlés
  27. Egy adagra valót hagyjál nekem is, meg se kóstoltam még. Hétfőn megyek meginni, jó? Nincs mit, megköszönni, ez természetes.

    VálaszTörlés