Babfélék

Nem csak túrázás van a világon, a kerttel is foglalkozni kell! Mégpedig a héten a babfélékkel. A téma aktualitását az adja, hogy a héten ültettük el a másodvetésként megtermelendő zöld-és vajbab-magokat.

Babot elég nagy mennyiségben termelünk és eszünk, vaj-, zöld-, kifejtő-, szárazbabként egyaránt, sok is terem belőle, de csak olyan "mellékveteményként" termeljük. A bab - strapabíró és rövid tenyészidejű lévén - vígan megél kerítésre futtatva, köztesként, másodveteményként.
Így nem bámul át a szomszéd... A kert nyomasztóan randa sarkait úgy takarja el a futóbab, hogy még terem is.

A tavaszi veteményezéskor csak egy-egy szerényke sort szoktunk vetni, hogy azért nyáron legyen egy kis friss zöldbab. Úgyis van olyankor sok más zöldségféle.

Kis hüvelyek a tavaszi vetésű zöldbabon

Babból a vetőmagboltokban nagy a fajtaválaszték. Mi zöld-és vajbabmagokat szoktunk vetni, a futóbabot meg nem bolti, hanem házilag szedett magból "állítjuk elő". Első vetésként - nyári friss zöldségnek - április végén szoktunk egy-egy sort vetni, de úgy, hogy lehetőleg május első napjaira keljen ki, amikorra a fagyosszentek elmúlnak. A bab ugyanis nem szereti a fagyokat, a hideget, már 0 fokon is tönkremegy. A csírázó magok annál jobban szeretik a vizet, így ha nincs eső, a bevetett sorokat a kis növények megerősödéséig locsoljuk. Vetés előtt a babszemeket pedig célszerű egy kicsit beáztatni! Ekkor általában olyan babfélét választunk, ami vajbabként is fogyasztható, és később a megnövő szemek kifejtőbabnak is jók. A száraz babnak szánt porciót hasonló időszakban vetjük a földbe, de ez a csemege-és takarmánykukorica-sorok közé kerül. A kukorica képezi a futó babhajtások eleven támrendszerét... A futóbab idén kétféle: Juliskabab és az úgynevezett török bab vagy tűzbab.

Juliskabab csemegekukorica köztEzeket kifejtő-és szárazbabként hasznosítjuk. Idén nem sikerült valami jól a futóbabvetés, a magok a földben megpenészedtek. Még jó, hogy a pótvetés szépen sikerült!

Tűzbab piros virágai

Megtévedt lélek: a kaporra futott a kukorica helyett...A vetés nagy kérdése: bokorba vagy sorba vessük? Régen mindig bokorba vetettük, tíz-tíz szemet egy-egy gödröcskébe. A borsónál ez egy bevált módszer: kacsai összekapaszkodnak, a masszív bokrocskát nem fekteti el a szél. A babnak azonban nincsenek kacsai, így abbahagytuk a bokorbabosdit, mert egyszerűbb sorba vetni, utána meg művelni: a sorközök tolikapával is rendben tarthatóak, míg a bokros parcellát csak a hagyományos kapálással lehet karban tartani. Persze ez a futóbabra nem vonatkozik. A futóbabnak sokan szédületes támrendszereket, kordonokat, lugasokat csinálnak lecekből, drótból, acél síkhálóból. A lustábbak - mint mi - kukoricára, kerítésre futtatják... A tavasszal vetett bab júliusra hoz zöld-és vajbabot, augusztusra kifejtőbabot, és ha marad, szeptemberre csekélyke szárazbabot. Általában nem szokott maradni a tavaszi vetésből szárazbabnak, mert megesszük. Ha a nyár nagyon meleg, a babot rendszeresen kell locsolni, hogy teremjen, különösen virágzáskor. Aszályban a tő ledobja a pici hüvelyeket, ami megmarad, az meg beszemesedik, elvénül...

Az igazi nagy babvetések július első két hetében zajlanak. Ekkorra már leterem a saláta, a korai hagyma, a zöldborsó.

Itt volt a zöldborsó...

A helyüket letakarítjuk, és odavetjük a téli evészetre szánt vaj-és zöldbabot, szép, görbe sorokba... Július 15-ig lehet ezt megtenni. A nyár derekán vetett bab szeptember közepére jut el a termésérlelésig, amihez az augusztus végén megérkező nagyobb esők asszisztálnak. Ha július közepénél később ültetünk zöldbabnak valót, az már nem tud az őszi fagyokig termést hozni. Így azonban sokkal szebben fejlődnek a babok. Gyermekkorukban még igénylik a nagy meleget, amit a júliusi naptól meg is kapnak. A virágzás idején azonban a nagy meleg kifejezetten ártalmas, visszaveti a termést, kicsi, nyamvadt babhüvelyek fejlődnek csak ki. Az ősz eleje az enyhébb hőmérséklettel sokkal jobb a babnak a termésérleléshez. Ráadásul ilyenkor már nincs annyiféle friss, üde zöldség, és ekkor kapva kapunk a friss zöldbabon.
Ekkor leszedjük, megtisztítjuk, feldaraboljuk, előfőzzük, és megy a fagyasztóba. A futóbabot csak egyszer szedjük: ősszel, amikor a kukoricakórókat letakarítjuk, a rájuk tekeredő babindákat letépkedjük, a rajta levő hüvelyeket leszedjük, szétválogatjuk: a zöldeket kifejtőbabként hasznosítjuk: előfőzve megy a fagyasztóba. A száraz hüvelyeket ponyván az őszi napon addig szárítjuk, amíg a hüvelyek fel ben nyílnak, ekkor kifejtjük, vagy ha nagyn sok, kicsépeljük. Ekkor zsákba kell gyömöszölni a száraz hüvelyeket, és söprűnyéllel, prakkerral vagy hasonló szerszámmal püfölni, közben halálos ellenségünkre gondolni... A száraz hüvelyek összetörnek, és kipereg a bab. ezt kiválogatjuk. A kitisztított babból kifogjuk a jövő évi vetnivalót, a többit egy vászonzacsiban eltározzuk főzésig.

Kertünkben a babnak két nagy kártevője van: a fekete levéltetű és a zsizsik. A levéltetű akkor jelenik meg, amikor a bab ár szépen kizöldült, de még nem virázik. Gusztustalan látvány a babszáron tömörülő sok fekete tetű. A tömegoszlatáshoz könnygázként pirimolos szert szoktunk bevetni. A zsizsik a megtermett száraz babban szokott rágcsálni. Kártétele ellen a száraz babot újabban a fagyasztóban tartjuk. Zsizsik legyen az ízeltlábán, aki a -18 fokkal boldogul!

Kérdésem van kedves olvasóinkhoz! Valamelyikőtök próbálkozott már szójababbal, csicseriborsóval, lóbabbal és hasonló veteményekkel? Aki már ültetett ilyet, kérjük jelentkezzen, és ossza meg velünk a tapasztalatait!