Zöld.ségek Amatőr kerti napló

Az időjárás-jelentésben meg tudjuk nézni, hány fok lesz, felhős égre avagy napsütésre számíthatunk. Arról is tájékozódhatunk, hogy vajon tiszta vagy párás-ködös időjárású napnak nézünk elébe. A mai délelőtt időjárását viszont azt hiszem, senki sem tudta volna előre megjósolni: a kétnapos ködpára vastag zúzmarával vont be mindent, különösen szép ruhát adva a megszokott épületekre, növényekre, tárgyakra. Ehhez néhány rövid órán át ragyogó napsütés párosult, felcsillogtatva a leheletfinom jégkristályokat. Ilyen talán ha tízévente fordul elő, hasonló fotókat pedig a Himalájáról készült képes albumokban látni. Délutánra a jégkristályoktól a feltámadó szél már mindent megszabadított. A "kisvilág" képei: Fenyőgally Gyümölcsfaág Örökzöld  lonc Szamárkenyér termése Kecskerágó Örökzöld lonc Kicsit nagyobb méretekben - Kápolna ezüstfenyőkkel Vadgesztenyék: Felétek volt zúzmara?

December 29-én megszületett a hosszú évek óta várva várt kisbabánk. Számomra csodával határos történet az ő érkezése, s nagyon boldog az egész család, hogy ez a kicsi ember végre megérkezett mihozzánk. Mostanában ő tölti ki minden percünket és ez így van nagyon-nagyon jól.

Jó, tudom, a kertészkedés nem kívánságműsor, de valami elképzelésnek kell lenni arról, hogyan nevelgessem a növénykéimet… itt konkrétan a paradicsomot megint. Lehet, hogy kikacagtok, de nekem három év kellett hozzá, hogy rájöjjek, nagyjából milyen formában áhítozom a saját magam által megtermelt paradicsomot fogyasztani, mikor és hogyan. Az elmúlt években a megszokás meg a kísérletező kedv idióta keverékében termeltem. Ész nélkül összevett magok és palánták: sokszor csak korai fajták voltak, augusztusban véget ért már a szezon. Tavaly meg szinte csupa későibe futottam bele, csak sárga paradicsomom volt hetekig a nyárban. Túl későn kezdtem el permetezni, egymás nyakára ültettem a növényeket, ráadásul a krumpliágyás széléhez… utólag visszagondolva bénábban nem is csinálhattam volna, ahhoz képest, hogy milyen régóta kertészkedek. Idén a fajtasor a következő lesz: koktélparadicsom: ez saját szedésű magból van, kevésbé rohad, viszont a fagyokig igen bőven terem. Már két olyan év is

Ma reggel újra jött az etetőre egy rég látott kis vendég. Karácsony előtt, a sűrű havazásban villant meg először a madártejes szotyisdobozban, azóta nem láttam, s már majdnem letettem róla, hogy visszatér. Igazán elegáns kis jószág, nem viseli a széncinkék köznapi kosztümjét, se a tengelicek hippi-színes szerkóját, vagy a csurik vedlett köntösét: tollacskái olyanok, mint egy szolid, úriemberé a múlt században egy divatos fürdőhelyen: fekete cilinder és hozzá passzoló fekete csokornyakkendő, barnás öltöny, drapp ing. És emellett látok benne valami különös bájt is, azt, ami még például a szerény vörösbegy sajátja: nem bunyózik, tolakszik, verekedik, mint az élelmes városi madarak, kellemesen visszafogott. (Hát nem tiszta bolond vagyok én is, már úgy írok a madarakról, mintha emberek lennének!) Így lett jó barátom a barátcinege, igaz ez a barátság elég egyoldalú… Mindazonáltal könyvből is megismerhetem ezt a kedves látogatót, Schmidt Egon ezt írja róla Madárlexikonjában: "Barátcinege

Tavaly ilyenkor mindenféle kertészeti évösszesítőket írogattam 2009-ről, meg ültetési terveket. Valami összegzés-félét nekem is össze kéne akasztanom, de nem visz rá arra a lélek, hogy túl hosszan limonádézzak rajta. A 2010-es év messze alatta maradt a 2009-esnek, a jégeső, a sok csapadék, a nagyon hűvös nyárutó, a nyirkosság miatt terjengve élősködő kórokozók és kártevők miatt. Ennyi, ámen. Inkább azokat a szempontokat sorolom fel, amiket idén mindenképpen figyelembe akarok venni. 1. Valószínűleg sokkal kevesebb időm lesz kertészkedni. Ez azonban remélhetőleg a blogbejegyzés-mennyiségen nagyon nem fog meglátszani. Viszont sokkal jobban meg kell szerveznem a kerti munkát, hogy ne lepjen be mindent a gaz, és ne váljon kővé a talaj. Így időben kell minden feladatot megkezdenem. A vetéseket ennek megfelelően megpróbálom átütemezni: jóval nagyobb hangsúlyt akarok a másodvetésekre fektetni, akkor kiegyenlítettebb lesz a munka eloszlása az év folyamán. Már elkezdtem megrendelni a vetőmagokat

Nagyváthy Szabó János január hónapra is számos tanácsot ad a Gazdaszszonyoknak. Az első kilenc pont a cselédfogadással kapcsolatos, csak érdekességként vettem ide, viszont a többi pontban számos olyan tanács olvasható most is, ami egy mai vidéki háztartásban teljesen helytálló. Nézzük! "Nagy résszében az Országnak Ujj-Esztendő napkor változik a’ Fejércseléd. Ezt tudván a’ Gazdasszony, az elmenőktől még az úgynevezett Csonkahéten kérje elő mind azt, a’mit a ’ múlt esztendőben illyenkor a’ használás vagy gondviselés végett kezére adott. Inventáriom szerint, és nézze meg darabról darabra, mellyik vagy mitsoda, minemű karban van. A’mi kinek fizetéséből bent van: össze kel adni, és kifizetni. 2. A’mi elkopott, szakatt, vásott, vagy romlott a használásban: azt az Inventáriomból ki kel törölni, és az elmenő Cseléd fizetéséből annak árrát semmimódon ki nem kel fogni. Az előrenéző Gazdasszony a’ gondatlan, és vigyázatlanúl törő Cselédet a’kor intse meg okos mérsékletséggel, mikor a’ vigyáz

Nem egy csúcs kép, szúnyoghálón át készült, de jól kivehető a napsarló. A szabadban fotózott képeken nem sok minden látszott.

„Kétszerelmes páár, mindigegyütt jááár, egytányérból esznek, mindigösszevesznek!” –kántáltuk, csúfolva kicsi korunkban egymást, ha éppen egyikünk az oviban hosszabb ideig játszott a fiúkkal, mint amíg másikunk elképzelte… Ez jutott eszembe, amikor tegnap rápislogtam az etetőre. Majdnem minden madár párban vonult fel, három pár feketerigó – itt a városban belőlük sokkal több van, mint odahaza – két pár csuszka, két kékcinege ( hogy ők aztán párban voltak-e vagy sem, nem tudom), és a gerlepár. Lehet, hogy valamelyikőtök nem rajong ezekért a jövevényekért. Bevallom, én se vagyok valami nagy galambrajongó. Templom mellett lakunk, a toronyban tömérdek galamb tanyázik, a galambpiszok és az állandóan hulló tollak, tojáshéjak, alkalmanként döglött szárnyasok nem keltenek bennem túlzott rajongást a fajta iránt. Mégis kedvelem ezeket a szürke kis gerléket; nekem a tavasz kezdetét jelenti, ha meghallom a jellegzetes búgásukat. Van valami természetes romantika abban, hogy szinte mindig párban, egy

Elérkztünk az újesztendőhöz. Bizonyára mindenki kíváncsian várja, mit hoz a jövő év. Tavaly a különféle időjárási oldalak beválási valószínűségét és a Dávid-féle naptárat latolgattuk. Idén nézzünk valami mást, nevezetesen a Győri kalendáriom 1748-49 évének téli, a következő esztendő időjárására vonatkozó jóslatait. Régi paraszt regulák az időkről Melyek nem mindenkor valók és bizonyosak, noha néha ez avagy amaz valamiképpen megtörténjék, mégis ezekre nem adunk bizonyos hitelt; mert az időknek forgásit Isten igazgatja az ő szent akaratja szerént, amint Dávid énekli, és az ő bölcs cselekedeteit érteni, megfogni véges elmének nem lehet. A természeti dolgoknak igen bölcs vizsgálója, az első ember, Ádám, kitől mi mindnyájan származtunk,Ázsiában formáltatott az Istentől, Hebron város mellett lévő szántóföldnek agyagos sárjából (nem Paradicsomban), mely nyúló, hajló, sikeres és veres földnek iratik, ezért Ádámnak, a mi nyelvünkön „veres föld”-nek neveztetett; honnan nem csuda, hog