Enyhült a hőség, tegnapelőtt hajnalban kapásból 21 milliméter eső esett, a levegő megtisztult, felfrissült, fellélegzett növény, ember, állat. A kert állapota azonban nem publikus… a helyzet katasztrófaközeli. Az oka az, hogy egész héten egy büdös kapavágást nem tettem, ehelyett akrobatikus képességeimet fejlesztettem ki. Nekiálltam meggyet szedni, mert a kazánbeltéri melegben a gyümölcsök hihetetlen tempóban nekiálltak érni, és ha nem akartam, hogy az orrom előtt menjen tönkre a termés, bizony fel kellett nyargalnom a fára, a toldható kettőslétrán. Jó sokat leszedtem, közben a bőrömet is lezabálták a szúnyogok, és a potyogó levelektől meg szermettől olyan kosz ázott le rólam utána a zuhanyzáskor, mint a komposzton két hete rohadó kávézacc. A ribizlinek is nekiálltam nagy gyümölcsszüretelő lendületemben, mit sem törődve a szállongó szúnyogfelhővel. Ennek az eredménye egy szép vödör fekete és fehér ribizli és az éjszakai vakarózás lett. A gyümölcsöket még csak részben dolgoztuk fel,
Kerti és természetjáró kalandok