Zöld.ségek Amatőr kerti napló

A blog olvasói közül úgy sejtem, sokakat elvarázsolt az  Őrség sokhelyütt érintetlen, ember- és természetközeli világa. Van egy hasonló hangulatú szeglet itt, a Győr-Csorna-Mosonmagyaróvár háromszögben is, ez  a Tóköz. A kistáj a Hanság ölelésében helyezkedik el. Az esős hétvége miatt kocsival vágtunk neki az útnak, de kb. harminc-egynéhány kilométeres, viszonylag könnyű bringakörként is járható, kis forgalmú utakon. Kiindulópont lehet az autópályához közeli Lébény. Végigjártuk a szép játszótérrel ékes Tárnokrétit , határában a Hany láprétjeivel, megcsodáltuk a sok háziállatot Rábcakapin  ( biokertészete is nevezetes), meg a Keszeg-ér miatt különlegesen tágas-teres Markotabödögét . Hosszasan időztünk az ékszerdobozszerűen szép Fehértón , végül a kertvárosias Győrsövényházán  (érdekessége a Vadrózsa Waldorf ) keresztül értünk vissza az ezredéves templomáról híres kisvárosba, Lébénybe.  Lébényi-Hany Az elmúlt héten érkezett, ötven milliméternél is több csapadék feltöltö

Borzaskatáim, ők is esélyes gyomszabályozók. Az elsők fehérek és halványkékek. Búzavirág sziluett Selyemfenyő virága napfényfürdőben Gólyaorrok, a Dédi emlékét őrzik Haranglábak. Magról kelnek itt-ott-amott, mind más-más árnyalatban. Íriszek. Talán egyszer lesz hozzájuk tópart. Ablakláda árvácskával, muskátlival Palástfüvek őrizgetik a pünkösdi eső utolsó cseppjeit <3 p=""> Bimbós késői, fehér pünkösdirózsák Rózsák, bár a mi kertünkben  szerény a választék Rózsa és borzaskata

A kert szabadsággal ajándékoz meg nemcsak engem, hanem a kisfiaimat is. Nem tudom, mit kezdenénk magunkkal egy szűkös lakótelepi lakásban, az EU-konform játszóterek sivatagára kárhoztatva...  Melinek mutatom, nálunk is alapdarab a vastalicska. Van új vizeshordónk, a régi lyukas vashordó helyett, azóta istenadta langyos vízzel megy a pancs és a sarazás. Ha nincs dermesztő hideg, az esőgatya és a gumicsizma nekünk van kitalálva. Napsütésben is hordjuk, mutatom, miért.   Szűrés   Sárnyírás, majd panírozás fűrészporban,majd lemosás Dagonya A homokozó ehhez képest uncsi. Tiltakozás volt a biciklizős fagyizós kör ellen is.  Aztán itt vannak a négylábú barátok. Az öregecske, kissé már belassult megszelídült Vaki jó nagy udvarköröket bír futni Andrissal. Az ő térdei nincsenek szétműtve, mint az apáé és anyáé, tehát sokkal alkalmasabbak a fogócskára. Nézzétek ezt a pillantást... Kisgazdám, szeretlek. Macskaügyben is gyarapodtunk. Van ugye a nyolcéve

Ugar Most, májusban van szerintem a gyomok elharapódzásának megakadályozásában a legfontosabb kulcspillanat. Előbújt már az összes évelő és sorra csíráznak az egynyári gyomnövények.  Tavaly az egész év gyakorlatilag pihenő a volt földnek. Termést nem nagyon szedtünk le róla, gyomot annál többet. Nem feltétlen volt ez rossz, a  tavasszal művelésbe vett talaj sokkal élettelibb, puhább, kezelhetőbb, mint a korábbi években valamennyire kizsigerelt talaja. Jót tett e kert földjének az alapos komposztozás is. A művelés hiánya azonban azt eredményezte, hogy a természetes vegetáció azonnal igyekezett  ismét birtokba venni a kertet. Sokkal több baj, tennivaló akadt a gyomokkal, mint más években.  Évelő gyomok Erőteljesek és szinte kipusztíthatatlanok. Rájöttem, hogy ezekre kell a legjobban odafigyelni, a legtöbbjük kúszik a talajfelszín alatt, a gyökereik rügyekkel vannak tele, ha a zöld részeiket le is tépkedem, a föld alatti rügyeikből napok alatt felújulnak. Aki megteheti, annai a k