Zöld.ségek Amatőr kerti napló

Hát igen, évek óta ilyenkor szoktam előrukkolni kertészeti szentfogadalmaim változatos fajtáival, aminek 70 %-át úgysem tudom megvalósítani az eljövendő évben. Nem is értékelgetek meg fogadkozok, úgysincs értelme.  Tegnap rájöttem, hogy az idei évről tulajdonképpen egész sokat írtam a kertes naplómba, ötven oldalt! Igaz, abból tíz oldalt legalább mindenféle maglisták meg a kertről felfirkált skiccek teszik ki, és másik tíz oldalon saját illusztrátorom tevékenykedett! A kerti idill különféle változatait Nyunyi szemléletesen ábrázolta, az ihletet természetesen az udvarunk és kertünk adta. Van kép tyúkról a ganédombon, a fűben rágózó kislányról, a varázstündérekről esős és száraz időben, öntözőkannás fényképező anyukáról, aki a gazban hasal (na, ez nem publikus... :-)   ) Úgy gondolom, januárban majd mazsolázgatok a tavalyi jegyzetekből. Talán tanulságos lesz. Egyvalamit mindenképpen szeretnék jövőre kipróbálni, nevezetesen a "normál" szamóca magról nevelését. A R

 Múlt vasárnap elkezdett hullani a hó, meghozva az ünnepi hangulatot Hédinek. A havazás estefelé azonban átváltott zuhogó esőbe. Az időjósok által hozzánk beígért 4-9 helyett mínusz 1 fok lett. Sejteni lehetett, mi lesz 24-én reggelre. Szokás szerint felébredtem háromnegyed hatkor, de még lustálkodtam jó darabig. Feltűnt, hogy egy kocsit se hallok menni, csak egyszer volt valami fékcsikorgás-szerű hang. Hát elég volt kinézni, megtudtam az okot. Olyat, amit eddig még életemben nem láttam. A kinti világ minden porcikáját tükörsima, vékony jégréteg borította. Mintha üvegburkolatot kapott volna minden, megszépítve a legrondább, fonnyadó növényeket is. Ez a leszáradt komló jeges szövevénye: Himalájai selyemfenyő: Hársak: Iszalag: Hédiék egész udvara a mirelit világ csodabirodalmává változott. Az utolsó virágok, termések csillogó burokba öltöztek: Eddig még meg nem fagyott levendulavirágok a jégkéreg alatt: Meténgek: Túróvirág (azt hiszem,

kívánok Mindnyájatoknak békés, boldog, áldott ünnepeket! ...és kérlek, ne haragudjatok az áthallásokért... ... de találkozott néhány szál friss és szárított rózsa az idei első igazi hóval... szóval... Boldog Karácsonyt!

Túlértünk a hónap idusán,  itt vannak az esztendő legrövidebb napjai. Lázasan készülődünk tesómmal a szép, boldog ünnepre, ezért a kert eléggé háttérbe szorult. Janin viszont megint kitört a kreativitás, ezt a kis ekét alkotta valamilyen vaslemez széléből a trakirajongó fiacskájának: A műanyag kocsi ami húzza, nem érdekes, elvileg csak egy gagyi Ferrari. Az enyhébb napokban megástuk a kert nagy részét. Azért döntöttünk az ásás mellett, mert a megtömődött részeken szinte minden ásónyomban ott lapult egy-egy dagi cserebogárpajor vagy hosszú tarackgyökér. Az agyagosabb részeknek mindenképpen jót tesz a lazítás, gyéríti a gyomokat is. Már kezdünk összeszokni a papagájokkal, nevük is lett: Mazsolka és Mandulka. Az a jó, hogy a papagáj-magkeverék szotyival és zsírral elegyítve kiváló alapanyag a madárkalácshoz, a papagájokkal a kis énekesmadarak is jól járnak.  Ami sok munkát ad, az a tűzifa rendezése, a napi-heti bekészítés a száraz, fedett teraszra, Már megrendeltük a jövő évi

Az idei karácsony csináld-magad ajándéka nálunk a narancsos és levendulás házi szappan lesz. Félig már készen vannak a natúrszappanjaink, most épp érnek-száradnak a konyhaszekrény tetején. Izgalmas volt belekóstolni ebbe a kézműves technikába, amelyet valószínűleg folytatni fogunk, hiszen ár és minőség dolgában messze veri az ipari/vásári változatokat. Kedvenc blogszomszédaink közül már jónéhány ügyködött ilyesmivel. Egyszerű kézműves ötletekkel könnyű engem fellelkesíteni, s az alapanyagok nagy része  épp rendelkezésre állt a kamrában és a mosókonyhában. Az Időtetrisz blog szappanos bekezdése és ez a fittnok.hu blogbejegyzése írta le kezdők számára is érthetően a hideg szappankészítési eljárás lényegét. Kitanultam a szappankalkulátor használatát, értelmezését meg a szükséges óvintézkedéseket is. Aztán előszedtem a dugulás óta rejtegetett lúgköves flakont, körülnéztem a spejzban, vettem akcijóóóóós kókuszvajat meg kedvező árú, de jóféle illóolajakat és nekiláttam. Keresztlány

Nem vagyok kibékülve a mostanáig a kert fáin üzembe helyezett madáretetőkkel. A takaros kis fa etető, amellyel 2009-ben megkezdtem madáretető pályafutásomat, túl kicsi. A palacketető se nagy szám. A tavaly sírvázából kreált etetőm elég nagy volt, de előjött egy technikai hibája, nevezetesen, hogy az a tálrész, ahova a mag kikerül, és ahonnan a madarak csipegethetnek, túl kicsi. A felfüggesztő zsinegei meg igen hosszúak, a lengő szél és a szökdécselő madarak állandóan kifürödték a napraforgót az etetőből, a földről viszont nem szedegették fel (hiszen nem tyúkok ők, igaz?). A sok finom szotyi mind a pucér földön ment tönkre. Maga a "konstrukció" nem volt rossz, de az alsó tálcát a jobb használhatóság érdekében nagyobbra kell cserélni. Kerestem is hozzá a megfelelő alátétet. Olyan pincértálca-féleség lett volna jó, amely nagy, a pereme pedig magas. Na ilyen az egész háztartásunkban van egy darab, az is valamilyen Tupperware-os tál, nos ezt azért nem akartam madáretetési célra f

Jani egy napon beállított két nimfa-csajjal, a gyerekek nagy örömére. Helyesek, kedvesek, okosak, és lehet, hogy túlélnek minket.

Az idei év nem a rekordok időszaka volt a kertben. A szárazság miatt nagy általánosságban is rossz volt a termés a krumplit meg a paprikát kivéve, kevés a paradicsom, nyaffadtak a répák, kicsik a hagymák, és még  sorolhatnám, elkezdeni is kár. Munkarekordot se döntöttünk, mert a nyári nagy melegben a bal karomat hetekig ékesítő körgipsz nem éppen csereszabatos a hatékony kertészettel... Emiatt gyomból rekordtermésünk lett megint... Szeptember végén nemcsak a kerti virágok nyíltak, hanem másfél méteres gyomkórók integettek az ég felé szokás szerint. Persze gazolni, kertet nagytakarítani senki sem ért rá, aztán már egyre rövidültek az esték, nem volt elég napvilág a munkára. A múlt héten meg jött Józsi bácsi a trakijával, hogy mikorra jöhet szántani. Hát ez úgy hatott rám, mintha tarkón dobtak volna egy nyolcvandekás Sárpo Mirával. Atyaég, november vége van, ott a gaztenger, és még egy szál kórót se húztam ki! Expressz letakarításba kezdtem. Feltépkedtük a fonnyadt kórókat, nagy kazalb