Zöld.ségek Amatőr kerti napló

Azt hiszem, a Jóisten azoknak, akik madáretetésbe kezdenek, életükhöz soron kívüli boldogságot juttat. (Gondoljunk csak Mammka , 3 Grácia vagy Birdman blogjaira! Soraikból csak úgy sugárzik a természet adta öröm, a körülöttük levő eleven világ szeretete. Öröm olvasni a bejegyzéseiket.) A tíz nappal korábban erős havazással érkező hidegek nekem is hoztak egy gyönyörű ajándékot a munkahelyemen kitett etetőre. Az egyik havas napon a munkaidő előtti etetőtöltést akartam megejteni. Előző éjjel erősen havazott, igen hideg volt. Épp az öltözőszekrényemből szedegettem elő a szotyisedényt (szerintem nincs még egy ekkora hülye, aki a munkahelyi öltözőszekrényében madáreledelt tart egy üzemen kívüli virágtartóban), de még előtte kipislogtam a személyzeti ablakán, ahonnan pont az etetőre látni. A hó még akkor is szállingózott, és a sűrű fehérségben valami még fehérebb motoszkált a hóban a földön, végül meglepetésemre felszállt az etetőre. Egy őszapó volt. Kicsi vendégemről az alábbiakat olvashatt

….itt az ideje, hogy a kertről is írjak még valamit. November óta sok mindenről volt itt szó, csak éppen a kertről nem, így már nagyon esedékes a dolog. Érdemi újdonság nincs, november utolsó, még enyhe napjaiban sikerült megszántatni a kertet a rohamtempós kertletakarítás után. Akkor még akartam írni az őszi talajmunkákról egy posztot, de a másnapra megérkező erőteljes fagy és sűrű havazás miatt okafogyott lett a mélységig átfagyott föld műveléséről elmélkedni. Majd tavasszal… Így csak a telelő zöldségek állapotáról írok pár szót. A hirtelen jött hó-hideg-zúzmara miatt a póré és a kínai kel viiszaültetésére nem volt lehetőségem, ezért a nagy földkolonccal felásott és a kerítés tövén felhalmozva maradt növényekre kukoricaszárból szerkesztettem valamiféle takarást. A célnak ez is megfelelt, úgy tűnik, mivel kétszer is volt éjszakánként mínusz 14 fok, de nem tapasztaltam a takarás alól behordott zöldségek lottyadtra olvadását: kétszer is főztem frankfurti levest, egyszer meg kelfőzeléket

Hányszor lefixáltuk már tesómmal, hogy a blogunk nem mászhat el a gasztro irányába, de egypárszor mégiscsak elcsúsztunk efelé. Dehátugyibár az ember azért termelget-ültetget, hogy legyen jóféle kajája...Most is erre korcsolyázok… A gyümölcssajtokról lesz szó. Azért is sántít ez a poszt, mert nem most lenne aktuális a téma, hanem a befőzések idején. Azt is tudom viszont, hogy néhány olvasónk ipari mennyiségben befőzött gyümölcsöket, illetve házi szaloncukrot készített, és elképzelhető, hogy ez, az alább leírt majdnem elfuserált gyümölcssajtkészítési eljárás viszont náluk a jövőben házi szaloncukorgyártási módnak megjárja. Kitaláltam korábban, hogy karácsonyra a távolabbi rokonok mézet, birsalmasajtot és valamilyen más gyümölcsből való sajtot kapnak meglepetésként. A más gyümölcsből való sajtot almából és valami karakteres ízesítő gyümölcsből gondoltam kivitelezni. Találtam is receptet valamilyen német szakácskönyvben, meg itt is . Így utólag belegondolva szerintem ezeket sose próbálta m

Megérhettük azt az örömet, hogy a blog életének második karácsonya előtt is köszönthessük olvasóinkat. Hédi álma volt az, hogy karácsonykor is legyen valamiféle friss virág, s íme, kívánsága teljesült! Karácsonyig kitartó rózsa nincs, még az amarillisz se nyílik, de a hó alatt, a takaró fűrészporban a butus kis sárga szártalan kankalin kinyitotta a szirmait, hogy a kertészek örömére virágos is legyen a karácsony!Legyen nektek is a karácsony teli az áldott, virágzó béke örömével!

...madár-ajándékot hozott a hétvége, mint számos madár-rajongó és tápláló kedves olvasónknak. Mint korábban írtam, már a munkahelyemen is etetem a madarakat. Madarat etetni öröm, de itt egy kis kívánságosság is vegyült a lelkesedésbe. Ez egy egészen más környék, mint otthon a mi kertünk: Lajta-part, szemben a Wittman Antal park. Itt másféle madarak tanyáznak, mint odahaza, ahol a nyílt mezők felől bőviben érkeztek a tengelicek, citromsármányok. Kíváncsi voltam, hogy a város szélén milyen madárkák fogják birtokba venni az etetőt. Reménykedtem, hogy a "Lajtán túlról" (ott a park) nem csak az osztrák sógorok jönnek át féláron daueroltatni, lábat áztatni a termálban, a visszerüket kiirtatni meg vásárolni, hanem érdekesebb látogatókra is számíthatok.Már tavaly tél végén szánakoztam a kismadarakon, akik a puccos házak csicsás vaskerítésein meg a drága csemetékből kinemesített fákon dideregtek, koplaltak kínlódva, mert a sok drága virágra, kerti törpére költő ember közt nem volt

Az általunk olvasott blogokban mindenki ezerrel készül a karácsonyra, és ez jó lehetőség arra, hogy ötleteket gyűjtsünk. Mi is készülődünk, az idei sláger nálunk a házilag nyomtatott családi naptár, kompromittáló fotókkal:-), személyre szabottan. Ehhez találtunk tesómmal a neten egy ingyenes naptárkészítő programot, ami letölthető innen: http://www.ingyenprogram.net/naptar-keszites-tkexe-calendar-ingyen-program.html Otthoni naptár témában újszülöttek vagyunk, nekünk ez a vicc még új. Olyannyira, hogy Ágival nagyon sokat nevettünk+bénáztunk a közös "alkotás" során, úgyhogy bátorkodom ajánlani, hátha valaki számára hasznos vagy kellemes ez az ötlet. Tesztelésképpen összeállítottunk egy szolid verziót szigetközi természetfotókkal, amit ehhez a bejegyzéshez mellékelek. (Katt a képekre a nagy méretért.) Használjátok egészséggel. 

Hamar megjött idén a hideg, és én az annyira tervezett madáretetéssel még kábé sehogy sem voltam. Csak álmodoztam… Álmodoztam, hogy a szerény USB lapból készült és a dobozetető mellé egy gyönyörű, kőrisből készült etetőt fogunk Lacival ketten összehozni. Megálmodtam, hogy amikor hozzák majd a kőrisrönköket – a téli tüzelőt –, abból két gyönyörű korongot vágatok: egyet etetőaljnak, egyet tetőnek. Az oldalak míves, rusztikus ívű ágakból lesznek, és diófapáccal lesz megszínezve. Csavart meg diófapácot vettem is, de akkor jött a derékfájás, az injekciók és egyebek, mire észbe kaptam, már hasábokban állt a tűzifa, nem tudtam egy darab karikát se szeletni a rönkökből a csodaetetőhöz… Aztán megjött a hideg is. Várni továb nem lehetett, így hátizsák vállra, vetőmagboltba el, öt kiló szotyi szatyorba, plusz nyolc cinkegolyó. A szotyit a szokott módon bekevertem a búzával meg lenmaggal, és a nagyobb etető elkészültéig a kicsiből meg a dobozból etettem a kicsiket. Jöttek is szépen a madarak. Kifi

Karátsony (December) Hava 1.) Ezen Hónapban mind azon munkák egész szorgalommal tovább is folytattatnak, a’mellyek a mult Hónapban végre nem hajtathattak, u.m. a’ fonás, Dohány-simítás, baromfiak, és sertések hizlalása, pálinka égetés, tolfosztás, gyümőltsválogatás, s. a’ t. 2.) Mentől több a’ tüzelés illyenkor annál nagyobb kéméllés, és tüzrevaló vigyázás, ’s kémények tisztítása kivántatik. 3.) A’ tikokról a’ múlt Hónapban is megjegyzettem, hogy jobb tartás, kakas, és meleges szobák nélkűl nem tojnak. Erre nzve a1 Gazdaszszonyok e’részben se fösvények, se restek nem lehetnek. A’ kendermagtól hamarább kezdenek tojni, és a’ tojások is nagyobbak; de ha azok egyszer elkezdenek tojni szükebben lehet őket táplálni. 4.) Már most több féle égett borai lévén a’ Gazdaszszonynak készen, itélje meg, mi kel a’ maga házi-szükségére, és mit adhat el pénzen, és kinek? úgy-e’ a mint van, vagy pedig Rozsolisnak tsinálva? a’ mit a legjobbnak tapasztal, azt tselekedje. 5.) A’ korán ellő te