az április vége-közepe. Lássuk, mit műveltek ezen a héten a zöld gézengúzok. Az egyik aloe kivirágzott a ládában. A lucfenyő bolondul szórta a virágport, addig udvarolt saját magának, amíg meg nem jelentek az ifjú és lila tobozkák. A porzós virágok bánatukban karom formájúra aszalódtak és most bánatosan potyognak, elporoznak. Ennyit az önszerelemről, bár a szél a szomszédságból talán hozhatott némi idegen virágport. Tavaly nem is virágzott a fehér-rózsaszín cirmos tulipán, de idén végre magára talált. Virít az alma és a birsalma. A Húsvéti rozmaring a hatodik évben fordult termőre, az Érdi bőtermő meggy a negyedikben. Türelem kell az őshonos fajtákhoz, na! Kezdik a haranglábak is, ő az első fecske. A szellőrózsák sem tétlenkednek, s a paraszt nőszirmok sem. Cserjéink közül a vérborbolyák sárgás-pirosan és összetéveszthetetlen illattal nyomják. Kipusztult az egyik feketeribiszkém, de az alany egy gyökérdarabról kihajto
Kerti és természetjáró kalandok