Nézzük a Magyar Házi Gazdaszszony tennivalóit március hónapban!
"Böjtmás (Martius) Hava
1.0 A’ Ludakat már ezen Hónapban megültetik. Az fő törvény hogy a’ költőfészek kézalatt és lágymeleg helyen legyen: és egy lúd alá 6-7. tojásnál többet soha se kell tenni.
2.0 Ha sz idő a’ múlt Hónapban nem szolgált: most sem késő a’ kész Melegágyakat bevetni, és a hideg éjjelek ellen szalma fedelekkel betakartatni.
3.0 A’ mindenféle veteménymagokat szedje elől a’ Gazdaszszony, és ha Februariusban nem lehetett, most már vetni kell, az idején valókat.
4.0 A’ kertet már fel kell sorban ásatni, és ha a’ föld valamennyire megmelegedett: a’szokott vetemény magokkal egymás után bevettetni. Hogy annál jobban nőjenek: meg kell porhálni a’ foghagymát, és kint telelt, Kel, és Kártifiol palántákat: de ez tsak az igen jó Esztendőben eshetik meg.
5.0 A’ Kender, Len, Káposzta és Dohány alá a’ földet másodszor ezen hónapban is meg kell jó apróra szántatni.
6.0 Míg a Nyírfa nem bimbózik, szívósabb természetű. Erre nézve most kell ágakat szedetni, és azokból egász esztendőre való seprőket köttetni.
7.0 A’ Pókák már ezen hónapban elkezdenek tojni. Tehát a’ Gazdaszszonyok a’ tojásokat beszedessék alólok mindennap, és mivel még illyenkor idején volna őket megültetni, az idejénvaló tojásokat haszonra lehet fordítani, és a’ későbbiekben híves helyen gondjátviselni.
8.0 Mihelyt száraz, meleges napfények szolgálnak, a’ szobákat szükség kiporozni, az ágyi és egyébb ruhákat kiszellőztetni; sőt sokan a’ Szobákat már illyenkor kiis meszelik.
9.0 Mentől inkább melegszik az idő: annál szükségesebb a’ savanyúkáposztát megmosatni, és feles sós vízzel élesztgetni, ha lágyúlni talál.
10.0 A’ magnak való Fejeskáposzta, Kél, Karaláb, Kártifiól, Veres, Fejér és Sárgarépák, retkek, Hagymák már illyenkor sokszor tsiráznak, és ha őket friss levegő nem éri, megfúlnak, és rothadnak. Ezértis a’ Gazdaszszonyok a’ zöldségpintzéket szellőztessék, vagy ha a’ főld, és idő engedi, ültessék ki a’ Czirzés előtt.
11.0 A’ bor fejtéskor egy edény seprőt félre kell tenni, és gondját viselni. Ennek egész esztendőben többször veszszük hasznát, ha vagy a’ marhalába kifitzamodik, vagy a’ vasedényeket akarjuk tisztíttatni.
12.0 A’ Mártiusi hóvíz betses. Ezt, mentől későbbi, annál többre betsülik azok a’ Gazdaszszonyok, a’kik szagos, és egyéb vizeket akarnak égetni: mert az iyen víz igen tiszta, nints annyi Só, Salétrom, Kövérség, ’s rothadt test benne, mint az esővízben.
13.0 Mártius végén már a’ Szalonnát és húst le kell szedni, és tiszta zsúp közé ládákra vagy hordókra felszeldelve, hideg helyre eltenni.
14.0 Ha az idő kinyilt, mint néha szokott, a’ Vászony fejéritést el kell kezdeni. A’ nyári fejérítés erőtleníti a’ vásznat.
15.0 Mentől idejébben lehet, a kolompért el kell rakatni; és ezen hónap végénél tovább halasztani káros, a’kik ősszel rakják, még több almát szednek alóla."
Röviden: meg lehet kezdeni a kertművelést, a tavaszi nagytakarítást. Az apósomtól kapott szalonnát, sonkát és négy szál házikolbászt, amit a fűtetlen spejzban tartottunk felaggatva, én is leszedtem, de nem a zsúpba, hanem a fagyasztóba raktam. El nem tudom képzelni, milyen lehet a zsúpban tárolt kolbász. Mielőtt előszedték megenni, hogyan szedték le vajon róla a szalmát? Habár mama mondta, hogy régen fahamuban tettek el egyesek kolbászt. Gondolom akkor meg evés előtt vagy lemosták, vagy levakarták a kolbászokat. Nem valami étvágygerjesztő.
A pincében nekem is szellőztetnem kell. Pont tegnap voltam lenn, olyan szagot éreztem, mintha egy kardfogú tigris költözött volna oda, és valami véres antilopcsontok erjedeznének a régi hidrofór meg a meszeshordó között. Lehet, hogy csak beképzeltem, de határozottan büdös van, kell a légcsere.
A kertészkedéshez nincs mit hozzátennem, de azért krumplit nem vetnék, pláne nem tél alá. A fagyott krumpli is kihajt sokszor, a kertben mindig nőnek olyan tövek, amiket nem vetettünk, csak a tavaly földben maradt gumókból hajtottak ki, de ezek mindig csünevészek. A megfagyott krumpli nem nevel ki normális növényt, egy gyenge hónapot még várhatunk a vetésével.
És hogy derülhessünk, itt van a Győri kalendárium időjárás-jóslata erre a hónapra. Ez vetekszik a mai női magazinok horoszkóptanácsaival.
"Ha Böjtmás hava száraz: Szent György hava nedves, Pünkösd hava híves, bő bor, búza lészen; a hóesés ártalmas a veteményeknek ebben a hónapban. Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen nyárban, mennyi harmat Húsvét előtt, annyi fagy lészen Húsvét után.
Gergely nap is ritka ha jó,
hideg, szeles, sokszor van hó.
Virágvasárnapján ha szép az idő, a gyümölcsfáknak hasznos, ha rút pediglen, ártalmas.
Nagypénteken ha eső esik, a földmívelőknek igen jó, ha Húsvét napján esik, minden vasárnapon Pünkösdig eső fog esni, és változó időket várhatni.
Ebben a hónapban ha a gólya és a fecske jókor hazajönnek, jó szerencsés időt jelentenek. De Pilátusnak, Lyonban született törvénytudó franciának, kit Tyberius császár küldött Zsidóországnak igazgatására, ki Krisztus Urunkat halálra szentenciázta, nem szerencsés időt jelentettenek, mert ebben a hónapban, midőn hazajöttenek sereggel, a jéruzsálemi mezőn járván, ki akarták reá rohanván a szemeit vagdalni.
Amely tyúkok ebben a hónapban költetnek, mindennap tojnak, jobbak."
Hát még jó, hogy a hóesés ártalmas a gyenge veteményeknek, a kipattanó bimbóknak! Az meg, hogy Gergely napkor sokszor rossz még az idő, az sem világszám. Emlékszem, pl. 1996-ban 20 centis hó hullott ezen a napon. Kicsit sántít is a jóslat, mert mint oly sok évben, idén áprilisban lesz virágvasárnap és húsvét, nem márciusban. Hát meg persze, hogy a jól tojó tikok jobbak. Világos. Csak nem nálunk, mert a büdösek nem hajlandóak tojni.
Már megjósolták nekünk az időjárást, tudjuk a tennivalókat. Aki jó gazdának és jó gazdasszonynak érzi magát, az menjen, los, dologra, ki a kertbe!