Zöld.ségek Amatőr kerti napló

Kedves olvasóimtól és szerzőtársamtól, Ágitól is elnézést kell kérnem a hosszú hallgatás miatt, de sajnos az új, szigorú főnököm nem engedélyezi, hogy túl sok időt szenteljek a hobbijaimnak.  A tegnapelőtt három hónapos Andrisunk úgy néz ki, az apja élénk, érdeklődő természetét örökölte. és napközben nem nagyon enged lazsálást. Napközben általában  két evés közt 20-20 percben lerendezi az alvásigényét (ennyi idő alatt még három értelmes mondatot is nehéz összehozni, nemhogy képes blogbejegyzést, tehát inkább vasalok), de az éjszakákat szerencsére elég ügyesen átalussza - már amikor. Nemcsak embertöpörtyűnk van ám, hanem itt a virágtörpék szezonja. A tavasz nálunk is beköszöntött, és hűséges hagymásaim már felékszerezték a kertet. Nem koraiak, de nálunk, az északnyugati szél és a hűvös, árnyékos fekvés miatt semmi sem az. A tavalyi esős esztendő sok növénynek nem kedvezett, de ezeknek  a jóságos törpéknek egyáltalán nem ártott meg: az eredeti ötös csoportocskák 15-20 fősre duzzadtak. N

Hiába köszöntött be a jó idő, a kertszántós nagytraktoros bácsi csak nem akart ideérni. Vártuk-vártuk hiába, de csak nem bírt ideérni a gépével. Viszont szerencsére nagyon nem kellett aggódnom, hogy elkésünk az első vetésekkel. A télen ugyanis javítottunk a kertművelés technológiáján, magyarul vásároltunk egy 3 lóerős rotációs kapát, Briggs motorral. Nem volt nehéz Lacit rábeszélnem, hogy próbálja ki. Így fél óra munkával rendelkezésemre állt egy pontosan akkora terület, ami elég ahhoz, hogy az első vetésekbe belekezdjünk. Ráadásul a placcot legereblyélve adta át nekem, még erre se volt gondom. A kert tetemes része még így is a traktoros művelést fogja kiélvezni. Sajnos amikor a tűzifát hozták, egy darabot nagyon csúnyán összetaposott a teherkocsi, nagy hantok nem fagytak széjjel, a föld a hótól megint úgy megtömődött, hogy csak csákánnyal lehetne feltörni, így komolyabb földmunkát kíván. Ez a kis rotakapa nagyon jól dolgozik, a földet kellemesen és kellő mélységig megőrli, úgy, hogy

Látom, hogy minden kertes blogíró itt a környéken-a hosszú hétvégét kihasználva-vet, gereblyéz, én meg kis irigységgel nézve őket még nem csináltam semmit. Valójában nem teljesen igaz a semmi: rengeteg mag került a nevelőládikókba, ezekkel sokat foglalkoztam. A tél nagyon nehezen lépett le, semmi se rügyezik még igazából, csak a virágok nyílnak. A föld is hideg, és a traktoros bácsi se járt még mifelénk. Úgy saccolom azonban, hogy ha nem lesz nagyon hideg, vagy nagy eső, a hét második felében jön a tárcsázás. Addig sem lesz azonban tétlenkedés, ugyanis Laci holnap hoz egy kis kerti rotációs kapát, és elvileg barack-, egres- meg pirosribizli-csemetécskéket. Nekik a kertből fogunk egy kis helyet elcsípni, amit a kicsi traki fog megdolgozni. Ide kerülnek majd a telelő zöldségek is. A kistraki igen jó lesz majd, ha a becserepesedett földet kell feltörni, és amikor a másodvetések jönnek, nem kell derékgyilkos módon gyötrődni a kapával. Könnyű lesz a krumplit töltögetni, a répák nagyobbr

Nézzük a Magyar Házi Gazdaszszony tennivalóit március hónapban! "Böjtmás (Martius) Hava 1.0 A’ Ludakat már ezen Hónapban megültetik. Az fő törvény hogy a’ költőfészek kézalatt és lágymeleg helyen legyen: és egy lúd alá 6-7. tojásnál többet soha se kell tenni. 2.0 Ha sz idő a’ múlt Hónapban nem szolgált: most sem késő a’ kész Melegágyakat bevetni, és a hideg éjjelek ellen szalma fedelekkel betakartatni. 3.0 A’ mindenféle veteménymagokat szedje elől a’ Gazdaszszony, és ha Februariusban nem lehetett, most már vetni kell, az idején valókat. 4.0 A’ kertet már fel kell sorban ásatni, és ha a’ föld valamennyire megmelegedett: a’szokott vetemény magokkal egymás után bevettetni. Hogy annál jobban nőjenek: meg kell porhálni a’ foghagymát, és kint telelt, Kel, és Kártifiol palántákat: de ez tsak az igen jó Esztendőben eshetik meg. 5.0 A’ Kender, Len, Káposzta és Dohány alá a’ földet másodszor ezen hónapban is meg ke

Nekem ez a három szín hozza mindig meg a tavaszt, a piros meg a rózsaszínű és a narancssárga mindig kicsit később bújik a világra a virágok közt. Mivel nincs túl sok virágom, különleges dolgokat nem tudok megvillantani, csak a kis kedves házi apróságaimmal. Kezdjük a fehérrel. A hóvirágok már több hete előbújtak, de a szirmok a múlt hét eleji hidegben nem mertek kinyílni. Amikor pénteken napközben nyolc fokot emelkedett a hőmérséklet, minden teli lett a fehér harangocskákkal. Van két szál fehér krókuszom is, és hogy ne szenvedjünk hiányt színekben, egy kis katica is odaköltözött a szirmokra sütkérezni. Piros katica, fehér szirmok, mélyzöld levélkék: mintha a természet is a nemzeti ünnepre készülne! Fehérből ennyi jutott csak, de sárgában már jobban bővelkedünk. A szártalan kankalin már hetek óta virágozgatottt, de a meleg nyitotta ki igazán a szirmokat, és ez még csak a kezdet. Téli vastag fűrészportakarója még félig rajta van, nem kapáltam még be a földbe. Sárga krókuszok itt is, ott

Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Tegnap leszedtem a madáretetőket is. Lemosóztam a fákat, de madaraim is elpártoltak tőlem: már találnak ennivalót, és önfeledten trilláznak a fákon. Reggel cinegekórus, délben a zöldike „zsíroz”, este a rigó ad koncertet. Ennek okán illik pár madarászos zárósort írnom az idei téleleji madáretetést lezárandó. Tavaly szeptember óta nem mazsoláztam Kovács Antal Járok-kelek gyöngyharmaton című könyvéből (pedig tudom, hogy legalább egy főt érdekel...). A múlt héten azonban a taknyos zsebkendőkkel körített táppénz kellemetes állapotában leledzettem, és ráértem egy kicsit csemegézni. Találtam is érdekes dolgokat, mégpedig a madarakról szóló fejezetben. Úgy gondolom, ha már ennyit foglalkoztam a kis szárnyasokkal, ezt a bejegyzést bátran idetehetem, mert egyszerre kedves, mulatságos és tanulságos. Nézzük tehát, hogy az etetőm és a házunk környékén megjelent madarakat miféleképpen ismerték a régi szigetközi emberek! "Csuríz, csuri, spocc: Passer domes