Évzáró - 12 hónap, 12 kép
2 hónapja
Tél kapujában
Mikulásvárás
Hát, nem mondhatnám, hogy ökoadventet tartunk... Vagyis dehogynem, legalább részben, hiszen a markoló meg a tűzoltókocsi bababörzés, a matchboxok pedig az apukájuktól öröklöttek. A fiaim nagyon várják a Mikulást, meglepetésnek egy elég spéci asztaldíszt hoztuk össze. Nem hiszem, hogy sok háznál várják a derék öregurat ilyen meglepetéssel :-)
Ovis anyuka vagyok, dübörög az SZM ezerrel. Még tart a lendület, a jó nyüzsgés. Birsalmasajt és mézeskalács készült részünkről az adventi vásárra, s egy jóképű mikulásos ajtódísszel lettünk gazdagabbak.
Adventi koszorúból csak kétéves-kompatibilis jöhet szóba, így inkább egy nagyon egyszerű kandallódíszt készítettem fatálcácskából, narancssárga karácsonyfa-girlandból meg gyöngyházszínű gyertyákból és felragasztós angyalkákból.
A kertben volt egy kis fagy, de a káposztafélék még bírják és mostanra lett szuper a rukola. Szedhető volt múlt héten az őj-zélandi spenót is.
Bánatunkra a szomszéd kertben a tulajdonos kivágatta a kiserdőt, négy traktor tűzifát fuvarozott haza a párszáz négyzetméteres területről. Most premier plánban van a házunk tája, bárki beleshet, ez elég zavaró. De legalább a nap besüt délután a nappalinkba. Meglátjuk, nyáron majd milyen érzés lesz ez.
Addig is szép, örömteli karácsonyi készülődést mindenkinek!
Muslicainvázió
Alighogy beköltöztünk új házunkba,
ezek az utálatos kis jószágok beleptek mindent. Oké, hogy a
szemétben, erjedő gyümölcsökön ott tanyáznak, ha a közelükbe
megyünk, felhőkben szállnak fel. De kérdem, ha az ember lánya
kisikálja a kukát és kiszór minden poshadó maradékot, akkor
miért még mindig 257*859 darab idegesítő, gusztustalan muslica
gomolyog elő a mosott ruhából, a fagyasztóból, a hideg
kandallóból, az elszívóból, a babajárókából és a Jóisten
tudja, honnan? Ez már tényleg invázió.
Hogy honnan került ide
ennyi, teljesen rejtély. Kajának valót nem hagytam elöl nekik.
Cserepes virág földjében is tenyészhetnek, de nincs cserepes
virágom, ahol megélhetnének. Biztos közrejátszik ebben a szokatlanul enyhe idő is, ha fagyna, nem keringőznének ennyien.
Ki kell őket irtani, de
hogyan? Nyilván nem úgy, hogy a levegőbe lövök egy kis
rovarirtót, hadd nyeljék a muslicákon túl a gyerekek is.
Ökoháztartási megoldást kellett találnom, ha már zugpóknak nem csaphatok fel, hogy összefogdossam őket.
A legteljesebb
felvilágosítást a muslicák életviteléről és kinyírhatóságáról
a boltban kaptam. (Hiába, ezért jó falun... A hipermarketekben
maximum Chemotox van, a falusi kisboltokban a rárói kenyér és a
savanyúkáposzta meg a rózsaszín gyújtós mellé szakszerű és
öko jellegű tanácsadás jár muslicaügyben. Persze az információk
egyes elemei kissé meglepőek, de hatásosak!)
Tehát az életvitelük: a
cserepes virág, rohadt gyümölcs, kuka mellett előszeretettel
tanyáznak a lefolyó és a bontott szeszesitalos üvegek környékén,
kivéve a snapszot-fene a gusztusukat! Ezek a szokásaik az alapjai a
szakszerű házi kiirtási eljárásoknak. Mindezek pontokba szedve:
Első: a muslicairtó
személyének erénye a türelem. Az öko irtás nem olyan, mint a
rovarirtó spray az azonnali hatásával. Az irtás a rovarok
begyűjtésével és kinyuvasztásával zajlik, tehát nincsenek
szétszórt légyhullák meg éktelen vegyszerszag a lakásban. De
pár napig még el kell tűrnünk az irtás megkezdése után a már
egyre kisebbedő rovarfelhőket.
Második: a lefolyót
tartsuk ledugózva a konyhában!
Harmadik: ez egy igazán
téli hangulatú megoldás. Szükséges hozzá 1 db kicsi
befőttesüveg. Ezt belülről be kell úgy olajozni, hogy a fala is
olajos legyen, az aljába egy kanál mézet, pár kis almadarabot és
egy pici fahéjat kell tenni. (Tényleg már csak a szaloncukor
hiányzik a felsorolásból.) Az üveg szájára alufóliát kell
rakni, késheggyel akkora lyukakat kell rászurkálni, hogy a
legyecskék beférjenek, és ezt a csapdát oda kell tenni, ahol a
legsűrűbben rajzanak. Na ezzel gondom volt: mindenhol ott
imbolygott a légyfelhő... Végül a szemetes mellé raktam. A kuka
mellett a kredenc szélénél ugyanis ott kotlott néhány muslica,
arra várva, hátha hull valami préda a szemetesbe. Az eredmény nem
túl meggyőző, pár legyecske ült csak fel a csapdának, és
öngyilkolta bele magát az édes halálba. Az üveg oldalán látszik, hogy az elfogási technológia kettős: van, amelyik legyecske az olajba ragadt oldalt, van olyan, ami a mézbe fulladt. A hatásfoka ezzel együtt azonban kicsi.
A negyedik tanács volt
igazán jó, ami egy másik irtási mód. Ez a muslicák alkoholista
hajlamát is bizonyítja. Ehhez kell szintén egy kisméretű
dunsztosüveg, fél deciliter nem tömény alkohol: sör, bor vagy
pezsgő. (Még jó, hogy nem Jäger vagy Becherovka kell a
pofájuknak!) Az üvegbe töltött italba bele kell tenni 1 csepp
mosogatószert. Utána a csapdát szintén le kell fedni alufóliával,
amit késheggyel ki kell lyuggatni. A működési elv a következő:
az alkoholszagra odagyűlnek, a fólia lyukain betolonganának a
szeszhez és nyakalnák, de a mosogatós oldatra szállva nem tudnak
elszabadulni, belefulladnak a keverékbe. Azok a legyecskék pedig,
amelyek bár beszállnak az üvegbe, de balsejtelmektől gyötörve
nem akarnak vedelni, szökni már nem tudnak, mert az üveg szájára
tapasztott fólia lyukacsossága ellenére is visszatartja őket.
Nos, ennek értelmében
én is vételeztem apjuk vasárnap esti azélethabosoldalás üvegéből
(amit a jól végzett garázstakarítás után utalt ki magának a
hűtőből) vagy fél decilitert, és elkészítettem a csapdát.
Másnap már jó sok kis légy úszkált az üvegben. Itt a hatásfok lényegesen jobb!
Ötödjére azt a tanácsot
kaptam még, hogy pár naponta frissíteni kell az éppen használt
keveréket, mert a pár nap után büdösödni kezdő kotyvalék még
több muslicát csal elő.
Ma reggel viszont
eltöltött a bánat. Kiirtottam a díszes társaságot a konyhából.
Reggel aztán, amikor a picit a gyerekszobában pelenkáztam, megint
ott gomolygott egy kisebb felhő. Tenyészőhelyük gyanánt az
ottfelejtett, kiürült Sudocrem-es doboz szolgált... Így már a
gyerekszoba párkányán is ott a sörcsapda, és vigaszágon a
Sudocrem-es doboz is. A dobozban a kenőcsmaradékban már volt pár
beragadt példány, bízom benne, hogy ragad még bele néhány, és
talán egyszer nemcsak megritkulnak, de el is tűnnek ezek az utálatos legyecskék a
lakásból.
Őszi pillanatok
Régen jártam erre, sajnos kevesebb az időm, megint dolgozom, mint gyed extrás kismama és bizony erősen keresni kell az egyensúlyt a család és a munkahely között, billegek ide-oda rendesen.
Kert helyett inkább kirándulások voltak ősszel, Sopron környékén. Jani hazahozta a kis vitorlását a Fertőről, mert a család mellett kevés ideje jut a hobbira végigbénázta a versenyszezont, közben mi gyönyörködtünk ennek az extra méretű iszappocsolyának a tengerre hajazó látványában.
Sőt, még egy fertői tűzoltóhajót is találtam (a felirat szerint a Fertőrákosi Tűzoltó Egyesülethez tartozik) azután, hogy végignéztem ezt a nagyképű videót az EGYETLEN hazai tűzoltóhajóról.
igazán.
Készül a keményvaluta/szívességi cserealap.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)
Bejegyzések
1 megjegyzés :
Megjegyzés küldése