Zöld.ségek Amatőr kerti napló

Már megint csak a semmit ragozom, amikor a heti kerti eseményekről írok, hiszen akinek csak a legcsekélykébb méretű kertje van, az is tudja, hogy a május az első szüreteken kívül a munkák tengerét hordozza. Vetés, palántázás, öntözés, gazolás, kapálás, ritkítás, mulcsozás, permetezés… kihagytam valamit? Mindez megvolt a heti repertoárban, nagyon részletekbe menően nem fogok rágcsálni rajtuk. Vetni dinnyét vetettem, de nem apróztam el, egyenesen a ganédomb közepébe, az egy pont megfelelő hely a számára. A palántázás terén a paprikák kiültetésében jeleskedtem. Ez a művelet egybeesett a mák ritkításával meg a mulcsolással: a kiritkított máknövényekkel azonnal takartam a paprikák talaját. A kukoricát is muszáj volt kiritkítani, aztán meg megkapálni, ezt anyuci precízen elvégezte. A kelés elég jó, még majd fattyazni kell. Öntözni is kellett a palántákat, a paprikákat, paradicsomokat, de nagyon jó, hogy ebbe a műveletbe a hétvégi több mint 10 mm eső alaposan besegített. A kapálás

idén a május, ezt pár képpel igazolnám. Rövid időm van, Andris csak 30 perceket alszik. Írisz és lizinka Termékenyül Zászló Szövetség

Ezzel a „légenygyűjtés” szóval nem tudok betelni. Ez egy olyan szép, okos, hasznos dologra utal! Talán emlékeztek, a „lóbabó” termesztésével kapcsolatban találkoztunk ezzel a kifejezéssel. Egy aránylag ismert valamit takar, amivel első gimnazista koromban találkoztam biológiaórán (és mellesleg biológia érettségin is ezt a tételt húztam sok-sok évvel ezelőtt…). Ez pedig a nitrogénmegkötő baktériumok működése a pillangósvirágúak soraiban. A dolgok hőskorában még egészen jól tudtam a "légenygyűjtés" pontos folyamatát, most már azonban ide kell vágnom a precízebb leírást innen : A baktériumok között vannak együttélők. Ilyenek például egyes növények, például a bab és a borsó gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok, amelyek átalakítják, és felhasználhatóvá teszik a levegő nitrogénjét a társnövény számára. Azok a termesztett növények, amelyek gyökerében nitrogénmegkötő baktériumok élnek, jótékonyan hatnak a szántóföld talajának tápanyagtartalmára. Ezeket a növényeket gyakra

Ez a posztcím enyhén szólva nyálas és ömlengős, de máshogy nem tudom körülírni a mai reggel hangulatát. Háromnegyed hétkor roszogtam hátra a kertbe. A tegnapi 11 milliméteres, zivatarral, majd egy hatalmas szivárvánnyal érkező esőt mára verőfényes pirkadat követte, bár a levegőben nagy párapamatok gomolyogtak. Ez a tegnapi májusi eső igazán aranyat ért mindennek; de nemcsak a haszonnövényeknek. Esküszöm, a gazok is legalább két centit nőttek a langyos, nedves éjszakában… Viszont jópár kerti vetemény tényleg félelmetesen beindult. Például kikelt a háló mellett az a Megyer fajtájú uborka, amit már két hete lágyan locsolgattam, és hétfőn akartam felkapálni a helyét, hogy újravessem… Ugyanígy elkezdett csírázni az a bab, ami már szintén körülbelül két hete kotlott a földben. A kis Sárpo Miráim is szinte hiánytalanul kikeltek, csak kicsit lassabban, mint a szomszédságé. Nagyon emiatt nem idegeskedtem, mert a leírásában szerepelt a későiség és a lassú kelés, de az odabámulók már levon

Május derekán járunk. Épp az imént nézegettem, hogy tavaly ilyenkor miket írogattam. Akkor a sok eső jelentette a kertben a problémát. Idén azonban más időjárási gond jött elő, a hideg. Mifelénk már hosszú évek óta nem fagyott május elején, bár emlékszem, hogy egyszer volt mínusz 7 fok is ilyenkor; akkor minden tönkrement: az újszülött gyümölcsök, a hidegre kicsit érzékenyebb növények. Ettől függetlenül tavaly – mert a szomszéd néni felbiztatott , tegyük hozzá – már április derekán kiültettem a paradicsompalántákat. Bár a hosszas hűvös – esős időbe belefutottunk, fagy nem volt, úgyhogy gyorsan fejlődésnek indultak. Idén a huzamos ideje tartó kellemesen langyos tavaszi időt ideálisnak találtam a palánták korai kiültetéséhez. Neki is álltam. Még az a szerencse, hogy túl sok időm nem volt ezzel foglalkozni, csak egy sort ültettem ki a paradicsomokból: azokat, amelyek már nagyon kilógtak az edényükből. Nagy buzgalmamban kiültettem még a földicseresznyéket is. Úgy tűnt, hogy szépen begy

Kertecskénk alakulása évről-évre kissé esetleges, sok ötletszerű, hirtelen jött gondolatnak engedtünk, más régóta tervezett elemek megvalósítását viszont csak halogatjuk. Idén ősszel és tavasszal mégis elég sok változtatást valósítottunk meg, ennek leírására szánom ezt a blogbejegyzést.. Az első újdonság a 2003-ban vetett, nem szép, bebarnulós, 2006-ban leiskolázott, idén pedig már kb. méteres tujaágyás felszámolása. A 85 növényből 25-öt a telket határoló cserjesor foghíjainak kitöltögetésére használtuk fel, néhányat pedig árnyékolónak ültettünk a kutyakennel köré. 15 darab még az oskolában maradt. A maradékot különféle barterügyletek ellenértékeképpen  használtuk fel.  Így tettünk szert egy gombazsákra, amely két hullámban mintegy 4-5 kg termést adott. Tanúsítom, hogy a csiperkétől is lehet mérgezést, de legalábbis nagyfokú herótot kapni. A gombazsák kezelése egyébként elég egyszerű: 5 cm virágföldet kellett rétegezni a tetejére, egy indító vízadaggal meglocsolni alaposan, majd elh