Szintén a kedvenceim közé tartoznak ezek a tarka apróságok. Nyári biciklizéseim során gyakran hallottam a kis tengeliccsapatok csilingelő hangját, bár nem értettem ki belőle a "cipity-Lőrinc"-et. Csak afféle édes csengettyűszónak tűnt, de a kis madarakat sose sikerült lefényképeznem, mindig félreröppenve elrejtőztek előlem az útszéli kórók mögé vagy az akácfákra. Mindennapi életükről most meséljen nekünk Brehm: Az állatok világa című művében: A tengelic (Carduelis carduelis) [Régi neve : Carduelis elegans Step.] Nemzetségének többi társaitól feltünően tarka színezete rögtön megkülönbözteti. Különben is közismert, közönséges madár. A csőre töve körül lévő keskeny gyűrű, a szemsáv, feje tetejének közepe és nyakszirtje tiszta fekete; homloka, pofáinak eleje és torka élénk vérpiros; halántéka és pofája hátsó része fehér. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Evezőto
Kerti és természetjáró kalandok