Áprilisi szorgoskodás

Átvonult ez a front, megsültünk, aztán megáztunk, végül megfagytunk. Amit ez a hónap művelt, arra már inkább az őrült jelző illik, nem a bolondos. De azért tavaszodik szépen, sorolnak elő az eddig rejtőzködő virágok. 

Az első jó hír, hogy az a fránya díszcsorba legalább kikelt. Idén első ízben virágzik a kökörcsin, ahányszor ránézek, annyiszor örömködök a mélybordó szirmok látványán.

A szellőrózsák is beindultak, szokatlanul szép színekben üdvözölnek a terasz környékén. A hideg szélben épp zárva tartják a szirmaikat, de ahogy melegszik az idő, indul a méhecskék csábítgatása. 

Érkeznek a tulipánok is, egyelőre a halványabb színű koraiak, meg az apró botanikai tulipánok.

A veteményesben szinte minden nap dolgoztunk egy keveset, a tökfélék meg az uborka pihennek már csak a magtasakban. A gyomok miatt már kapálni is kellett egyszer. A hagyma, borsó, spenót elég szép, a répafélék még épphogy csak bújnak. A krumpli, csemegekukorica, kelkáposzta, brokkoli nem kelt még ki. Lassan lomblevelet nevelnek a paradicsompalánták, még elég csüntik, de nem is akarok sietni a kiültetéssel, A leendő helyükön szépen kel a tavaly elvadult körömvirág sok kis ivadéka a gyomokkal együtt. 

Virágoznak a ribiszkefélék, közülük a legérdekesebb a bordósbarna szirmú josta. Bent hagytuk véletlenül a földben egy rég elpusztult magastörzsű ribiszke tövét, amiben volt még élet, ebből nőhetett ki talán a mutatós virágú aranyribiszke. Díszbokornak azt hiszem, meghagyom. 

Van egy új körtefánk is, Nashi, Ágitól kaptam névnapomra. 

Megkezdődött a fűnyírási szezon, már nem üres a komposztáló. Napi szinten munkát ad a tűzifa aprítása, sőt Jani elkezdte építeni a fatárolót, a gerendák már fent vannak a helyükön. 

Kihoztunk mindent a telelőből, jól belocsoltam, megtápoldatoztam a már kis híján pusztuló dézsásokat. Órák alatt jobban lettek. A muskátlikat idén is  szabadföldbe ültettem, hadd erősödjenek. Vettem új ablakládákat, még be kell ültetni őket. A régiekbe a piacon vettem illatos ternyéket, közéjük meg szagosbükkönyt vetettem. Kíváncsi leszek, működnek-e együtt. 

Ez a selyemfenyő, hat évvel ezelőtti karácsonyfánk, közben szép nagy angóramacskává növekedett. 

Tojásfestés, textilfestés kurkumával és céklával

Nagyon készültünk idén a gyerekekkel a húsvétra, újdonságképpen azt ötöltük ki, hogy idén a házban található növényi anyagokkal festünk tojást. A mama által eltett céklasaláta levét és egy zacskó kurkumát kotortam elő erre a célra, bár sok más növényi anyag is esélyes lehetett volna (pl. hagymahéj, paprika, spenót, lilakáposzta). Ami még nehéz volt, az az, hogy a neten leginkább elszállt hülyeségek voltak összegyűjtve növényi festés címszó alatt, kép nélkül. Tuti, hogy soha senki ki nem próbálta. Arra gondoltam, hogy színes, fűszeres levekben főzöm meg a tojásokat, ez a módszer egyszerű is és a keménytojás  megszokott ízét is érdekesebbé teszi 

Szóval elővettem egy csomag kurkumát, amiből csak egy csipet hiányzott, nagy bögrényi (4 dl) vízbe tettem, elkevertem, beleraktam a négy tojást meg egy kiskanál ecetet. Jó negyedórát főztem, közben kanállal forgattam, kicsit össze is koccantak. A kurkuma elvileg jól illik a tojáshoz, színezi és meg is ízesíti a húsvét jellegzetes ételét. 

Egy másik lábasba másfél dunsztosüvegnyi céklasaláta leve került, 4 dl-re kiegészítve, szintén négy tojással. Ez a lé már "gyárilag" ecetes volt. Ebben is főzögettem, kevergettem a tojásokat. 

A színük lassan mélyült. Negyedóra után kiszedtem őket. Nos, a kurkumásak gyönyörűek lettek, finoman batikolt hatásúak, halvány napsárgák, a céklásak meg... ronda koszlott bugyirózsaszínek. Messze voltak a természetes pasztell árnyaklattól, amit vártam, és a jobb leírások ígértek. El voltam kissé keseredve. Talán a válogatott, nagyon fehér, vékony héjú tojásokat ajánlanám céklalével színezni, nekem egyáltalán nem tetszett a végeredmény. 

Jobb híján elővettem egy darab viaszkrétát és a még meleg tojásokat azzal jó alaposan összefirkáltam, majd a firkálékot papírtörlővel a héjba dörzsöltem. Sokkal tetszetősebbek lettek így a barnahéjú tojások szerintem. 

Ha már ott voltak a festőlevek, Juditka keresztlányommal azt találtuk ki, hogy kavicsos-befőttesgumis batikkal is megpróbálkozunk. Nem vagyok nagy textilfestő-májer, valami nyári táborból maradt emlék alapján ügyködtünk. Hímzővászon-darabokat használtunk, negyedórán át főztük a festőlevekben a textilcsíkokat, majd ecetes vízben kihűtöttük, radiátoron szárogattuk és vasaltuk.. Az eredmény hasonló: a céklaleves festés eredménye mosogatórongy-árnyalat, a kurkumáé ragyogó napszín. 

Jó móka volt a természetes anyagokkal való festés, jó szívvel ajánlom kipróbálásra, és ha valakinek van tapasztalata más növényi festőanyagokkal, kíváncsi vagyok, mit szól a témához. 

Áldott, boldog, békés ünnepeket kívánok mindenkinek.