2014. október 11., szombat

Dunasziget, hallépcső

Szerencsés helyen élünk.  Egy biciklis iramodásnyira négy szabadstrand, két termálfürdő, két kenukölcsönző vár ránk, száz kilométeren belül pedig két főváros és egyik sem kutyasz@ros. Szerencsés még a hely abból a szempontból is, hogy ha ősszel színes lombokra és erdőszagra vágyunk, szinte bármelyik mellékutca végén előbb-utóbb túrázásra csábító erdőbe botlunk. A szomszéd falu, Dunasziget még szerencsésebb, hogy magát a falut és a környékét is át-meg átszövik a Duna mellékágai. Ezek az erdők síkvidékiek, kevertek, rétekkel és folyópartokkal váltakozók. Boldogító változatosságot kínálnak a szemnek. 


Növények
Bár ősz van, sok a virág. A legpompásabb a bíbor nebáncsvirág volt, az ártérben pirosat és halvány rózsaszínűt is találtunk.
A mi kertünkben viszont a felül fehér-alul rózsaszín verzió honosodott meg, befogtam maghullató, önmagától kikelő egynyárinak ezt az özönnövényt.

A héjakút mácsonya szárazon meredezik, rajzolatos mintával dekorálja ki az őszi égboltot a töltés tetején. 


Kőrakásokat, zárásokat benövő tarkabarka seprencék, füzek, aranyvesszők és egyéb kórók



Az út célja egy fontos vízügyi építmény, a Denkpáli műtárgy és a hallépcső. 1998-ban fejeződött be az építése, aminek az volt a célja, hogy vizet juttasson a Duna elterelése után kiszáradóban lévő cikolai ágrendszerbe és lehetőséget adjon a vándorló halaknak a felső folyószakaszba való feljutásra.

Ez a mesterséges patak a halak egérútja, a tulajdonképpeni hallépcső, amely kikerüli a zárást.
A hallépcső kiindulópontja

Leselkedőablak, itt figyelhetőek meg a vándorló halak. Napi többszáz is átvándorol a hallépcsőn a leírások szerint.

Ez az gát tart vissza annyi vizet, hogy a Cikolai-Duna ne száradjon ki. Jól teszi, táplálja a kedvenc strandunkat :-)

Este a vízparton

Jó kis túra volt és még sok ilyen felfedezésre váró utacska van a környéken. Szerencsénkre mind babakocsi-kompatibilis :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése