Bogtárléptéken

A második virágzáshullám ideje van, botanikai tulipánok, jácintok és társaik nyílnak most nálunk. A nyíratlan fűben pedig pompás, ehető vadvirágok csodáltatják magukat. Pattognak a rügyek, bimbók. Gyertek, mutatom:

Puskinia

 Jácintok

Csillagvirágok

Pozsgások

Pünkösdirózsa

 Kökörcsin

Virágzó cserjék

 Téltemetők

 Százszorszépek

 Tyúkhúrok

 Salátaboglárkák

 Árvacsalánok

Nagyra nőtt mohák

Áprilisi szorgoskodás

Átvonult ez a front, megsültünk, aztán megáztunk, végül megfagytunk. Amit ez a hónap művelt, arra már inkább az őrült jelző illik, nem a bolondos. De azért tavaszodik szépen, sorolnak elő az eddig rejtőzködő virágok. 

Az első jó hír, hogy az a fránya díszcsorba legalább kikelt. Idén első ízben virágzik a kökörcsin, ahányszor ránézek, annyiszor örömködök a mélybordó szirmok látványán.

A szellőrózsák is beindultak, szokatlanul szép színekben üdvözölnek a terasz környékén. A hideg szélben épp zárva tartják a szirmaikat, de ahogy melegszik az idő, indul a méhecskék csábítgatása. 

Érkeznek a tulipánok is, egyelőre a halványabb színű koraiak, meg az apró botanikai tulipánok.

A veteményesben szinte minden nap dolgoztunk egy keveset, a tökfélék meg az uborka pihennek már csak a magtasakban. A gyomok miatt már kapálni is kellett egyszer. A hagyma, borsó, spenót elég szép, a répafélék még épphogy csak bújnak. A krumpli, csemegekukorica, kelkáposzta, brokkoli nem kelt még ki. Lassan lomblevelet nevelnek a paradicsompalánták, még elég csüntik, de nem is akarok sietni a kiültetéssel, A leendő helyükön szépen kel a tavaly elvadult körömvirág sok kis ivadéka a gyomokkal együtt. 

Virágoznak a ribiszkefélék, közülük a legérdekesebb a bordósbarna szirmú josta. Bent hagytuk véletlenül a földben egy rég elpusztult magastörzsű ribiszke tövét, amiben volt még élet, ebből nőhetett ki talán a mutatós virágú aranyribiszke. Díszbokornak azt hiszem, meghagyom. 

Van egy új körtefánk is, Nashi, Ágitól kaptam névnapomra. 

Megkezdődött a fűnyírási szezon, már nem üres a komposztáló. Napi szinten munkát ad a tűzifa aprítása, sőt Jani elkezdte építeni a fatárolót, a gerendák már fent vannak a helyükön. 

Kihoztunk mindent a telelőből, jól belocsoltam, megtápoldatoztam a már kis híján pusztuló dézsásokat. Órák alatt jobban lettek. A muskátlikat idén is  szabadföldbe ültettem, hadd erősödjenek. Vettem új ablakládákat, még be kell ültetni őket. A régiekbe a piacon vettem illatos ternyéket, közéjük meg szagosbükkönyt vetettem. Kíváncsi leszek, működnek-e együtt. 

Ez a selyemfenyő, hat évvel ezelőtti karácsonyfánk, közben szép nagy angóramacskává növekedett. 

Koratavaszi örömök és előkészületek

A virágoskertünk már nem virágtalan. Az ajtón kilépve rögtön felvidulok. Megvannak az íriszek, krókuszok:-)

Kaptam sógoromtól egy nagy csomag díszcsorba-hagymát, amit régebben már legalább háromszor megpróbáltam magról felnevelni. Laci meg csak bedobta a kosárba az egyik kajás diszkontban, nem is tudva, mekkora jót tesz velem. Sosem sikerült a magról indítós nevelés, kiültetés után előbb-utóbb nyoma veszett a kis díszcsorba-palántáimnak. Remélem, hagymáról nevelve több sikerrel járok ezzel a szép évelővel. Az előkertből kiselejtezett tüskés vérborbolyák helyére ültettem, elkúszó szamócák, bokros fehér ibolyák és indás ínfüvek közé, hogy legyen honnan kiemelkednie. Beának volt ilyen, nem tudom, megvan-e még, ha erre jársz, megírnád, megszeretted-e, megmaradt-e nálad?

A héten indul a zöldségeskert-projekt is, nem kis előkészületekkel. Traktorral kell szántatni villámgyorsan, a tuják helyét kicsit komposzttal feltáplálni. Valamelyest megnagyítottuk a zöldségest, a kivágott tujasor helyét csaptuk a zöldségparcellához. A füves út nagyon szétterjedt, azt is alá akarom forgattatni a traktorossal. Jani az elcseszett dombágyást már szétkapta. Jó sok mag maradt tavalyról, ezekből gazdálkodom, csoportosítottam őket vetési idő szerint. 

Idén nincs nagy terv, csak annyi a cél, hogy minimál munkával valahogy kinézzen a zöldséges és teremjen valamennyit. Társítás lesz, öngyógyítósdi nem, mert  olyan rohadt bonyolult lett a végén, hogy senki, aki segített volna, nem igazodott ki a hármas- meg négyes váltósoraimon. Nem tudták, melyik növény gyom, melyik vetemény, melyik a zöldtrágya. Legközelebb téli felvilágosító esteket kell tartani a családnak, ha ilyesmire vetemedem. 

Azért az egyik derűs napon vetettünk pár sor spenótot meg retek-sali magkeveréket és fodros levélpetrezselymet a tavaly megmaradt magokból. Most már könnyebb, itt nyüzsög az aprónép láb alatt. 

Palántát csak zellerből meg koktélpariból nevelek, a vakondtúrásföldet már begyűjtöttem, lassan el is vetem. Tudom, hogy már késésben vagyok, már csak kicsit izgat az ilyesmi. Ha lesz kedvünk, veszünk a piacon pár plusz palántát. Lelazultam, azt hiszem. 

Ami még vár ránk, az a jövő évi tűzifa meghozatása (majdnem teljesen kifogytunk tüzelőből) és valamiféle fedett fatárolót is kell eszkábálni, mert nagyon megnehezítette a fűtést a sok esőt elnyelt, sistergő-bűzölgő tűzifa. Ennek a tetejéről lehetne némi plusz esővizet nyerni a locsoláshoz. Hogy technikailag hogy csináljuk, még nem döntöttük el.  

Nektek is viszket már a gereblye- és kapanyeletek?

Zöldet látni,

 no meg fehéret, sárgát és lilát nagy öröm így február végén, hallgatni benne a tavasz csalóka, csaknem hamis ígéretét. Változékony időre lesz kilátás, de határozottan melegednek a napok. A télvégi napsütés a legkorábbi hagymások, évelők friss leveleit, virágait már elő is csalogatta a földből. 

 Mosolyognak a csibevirágok.

Nagy örömömre megtaláltam az ősszel vett szellőrózsákat. Kíváncsi leszek, milyen színekkel lep meg ez a színkeverék.

 Megvan a léggömbhagyma is.

 Bújnak, furakodnak a tulipánok.

 A botanikai kardvirágok is nagyon igyekeznek, egyre jobban elszaporodtak.

Megvan az első krókusz nekünk is, bár még a szirmait zárva tartja.

Jövő héten pedig már március lesz.

Levélparádé az évelőkertben

Az előkertünkben kialakított évelőágyásról most már elmondhatjuk, hogy kialakult a szerkezete és az évelők elérték felnőtt méretüket. Elkezdődött a növények egymás közti bonyolult viszonyainak ideje: flört, szimbiózis, tülekedés és élethalálharc és még sokféle egyéb, ki tudja milyen összefonódás. Mindezeket a növények zöldjük ezer formájával és árnyalatával beszélik el. 

A tavaszutó kezdetén a Nagy Virágáradatot csendben előzgető kis évelők virítanak nálam halványkékben, fehérben, bordósan és rózsaszínben. A virágok távolságtartóak és szerények a földből immár teljes szépségükben és gazdag változatosságukban kipattant lombokhoz képest.. Mindezt fátyolos fényfoltokkal szórják meg az előkertre könnyű árnyékot vető, bimbóban álló szomszéd akácfák lombjai közt befurakodó kora délutáni fénysugarak.   

A talajon szerényen kúszó, kissé lilásbordó levelű, talajtakaró gyepes szappanfű kis rózsaszín szegfű-csillagocskákkal telik meg.

Az ezüstöe nyuszifülek előtt szerényen azért, de csillog-villog az erdei szellőrózsa koronája.

A tarka levelű, rózsaszín virágú rózsalonc és a kék íriszek között haranglábak és évelő búzavirágok nyílnak, kissé hűvös pompában.

Az árnyliliomok megbújnak a hagymavirágok és sásliliomok között.

A margaréták körbekerítik a fonalas agávét.

Ugyanennek tarkalevelű párjával pedig snidlingek és harangvirágok és a borostyán szomszédolnak.

Szirmot bontott a tarkalevelű nagy meténg is.

S ez még csak a kezdet!

Társítás, talaj, örömök

Régen írtam a zöldségesről, pedig sok rövidke kis témám van. Csapjunk a lovak közé!

Retek és rukkola társítás kudarca

Az első dolog, amelyről írni szeretnék, az egy bénázás, hogy az okosok tanulhassanak a szamár kárán. Társításban szoktam nevelni az újhagymát-retket-salátát, most hozzádobtam a rukkolát is, bár ne tettem volna! Tudnom kellett volna, hogy ugyanúgy keresztesvirágú, mint a retek és szomszédként ki nem állhatják egymást. Ráadásul a a talaj sem ízlett nekik, ahová kerültek, a volt tujaültetvény helyére ültettem pár sort, ahol a tuják hátrahagyott pikkelylevelei üzenték nekik, hogy gebedjenek meg! Az üzenet a hagymát és a salit nem hatotta meg különösebben, de a keresztesvirágúak a bolhák segítségével intenzíven gebedni kezdtek, lássátok a képet. 

Még szerencse, hogy mindkettőből ültettem máshova is, így nem kell talán a termésről lemondanom.

Vegyeskultúra

Van gyom is doszt, virulnak a tavaszi évelő gyomok, de beindultak a paréjok is, szóval nincs mese, kapálni kell.  A gyomokhoz hasonlóan intenzíven nőnek mindenhol a komposzttal együtt talajba jutott kaprok és körömvirágok, ettől egészen biokertnek néz ki az a kétszáz négyzetméter. Mindezt megfejeltem jó sok teszkógazdaságos büdöskével, ágyásszegély céljából, miután a kerti füves utakat megfazoníroztam, mint a kozmetikus a bikinivonalat. 

Kelés
Borsó, hagyma, sali, petrezselyem okés, a sárgarépa minősíthetetlen. Tömöríteni kellett volna vetés után a talaját?

Oscar/Carlos szeméyesen

Lollo rosso (? Bordón szokott kelni.)

Növekedés
A lugasszőlők dolgoznak becsülettel. Ültettünk a lugashoz trombitafolyondárt meg hajnalkákat is. Majd meglátjuk, mivé lesznek.

Agyatlan módon márciusban pateroltam át a szamócákat az új ágyásba október helyett, de ez őket egyáltalán nem zavarta, virágoznak, mint a bolondok. 

Vetés

Március 15-én veteményeztem az alapdolgokat, április második hetében a hidegágyi káposztaféléket, palántának. Ezek kelegetnek. A melegre való tekintettel a kelleténél kicsit korábban elvetettem a babokat, a kukoricát uborkával társítva, meg a ölesbabjaimat állvány mellé. 

 A guggos vajbab meg a fürtös uborka anyóscsókból van, az aranymazsola kukorica meg anyacsókból.

Ez az idei extrémbab-kollekció, a jobb oldali kettő zöld meg piros ölesbab, ezek jelen pillanatban már az anyafölddel takaróznak. A balfeli meg nímet lapos bab, este az ágyba beviszem a német szótárt, hogy futós-e, vagy nyugton marad. 

A cukkinik, sütőtökök is elvetődtek a csini kis kupacaikba meg a komposztot takarni való föld tetejébe, amit az ültetéskor kimaradt kupacokból hordtunk egybe. 

Szüret

Spenót a köbön

Nálatok mi újság így április végén?