A múlt vasárnap egy könnyű családi túrát kerestem a közelünkben, de egy érdekes kulturális és természeti időutazás lett az eredménye, ami összekapcsolta Mödling Kalenderbergét és várát az osztrák-svájci határon található miniállamal, Liechtensteinnel. Ha érdekesnek találod, tarts velem!
A május eleji hosszú hétvégére Mödling - Maria Enzersdorf környékén válsztottam ki egy túraútvonalat, ami szerencsére csak egy órányi autóútra fekszik tőlünk, Mosonmagyaróvártól. A Bergfex osztrák túrakalauz oldalán találtam ezt a túrát. A webes felületről egy QR kód beolvasásával lehet az applikációba menteni a kirándulástervet, amit aztán a helyszínen csak el kell indítani és szépen elnavigál a terepen. Összesen az app statisztikája szerint kb. 6,5 km-t sétáltunk, a szintkülönbség mindössze 90 m volt, helyenként egészen izgalmas kaptatókkal (pl. a Fekete torony környéki kilátópontnál).
A vár közelében nagy és ingyenes parkoló fogadta a látogatókat, ami vasárnap késő délelőtt már majdnem teljesen megtelt. A környék talán a soproni Károly-kilátó hangulatát idézi, csak minden osztrák módra kissé rendezettebb. A parkoló környékén üde zöld lombos erdőben indul a túra, amit a térszín emelkedéséval elegyes majd feketefenyős foltok követnek, aztán itt-ott vannak rétszerű tisztások, sziklagyepes foltok és kopár sziklák is. Ami a májusi ragyogásban a legfeltűnőbb volt, az a sok teljes virágzásban lévő aranyeső (sárgaakác, Laburnum). Gazdag és látványos színfoltokat képez, ami illik a hercegi birtokhoz. Sok elvadult, idős orgonabokor, eüstfa is virágzott az erdő ritkásabb részein az aljnövényzet részeként, amelyek hajdan az angolpark ösvényeinek kísérői lehettek.
Az a különös ebben a dombban vagy kisebb hegyben, hogy teljesen körbeépítették, de a várat környező domb területe természetvédelmi oltalom alatt áll, mint hercegi birtok. Nem tudtam nem arra gondolni, hogy Magyarországon egy ilyen fekvésű és ilyen kilátással rendelkező helyet nagy valószínűséggel felparcelláznak és teleépítik hitvány utakkal meg túlméretezett házakkal. De itt megmaradt egységes egészként és sokszínű növényvilággal bír: itt egy kicsit mediterrán vagy balkáni hangulatú feketefenyős, ott egy kicsit lomberdős, néhol egy kicsit füves puszta is.
A szinte tízméterenként változó arculatú tájat mű- és valódi romok színesítik. Az első egy kápolnarom, amelyet I. János József Liechtenstein-herceg építtetett a 19. század elején. A saját korában borsosdoboznak nevezték a jellegzetes toronysisakok miatt, majd az 1848-as forradalmi hullám idején lerombolták és úgy is maradt. Ez az egy rom a későbbiektől eltérően nem műrom, hanem valódi.
A Liechtenteinek
Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nemesi családja. Eredetüket 1130-ig, az ősapa Hugo Von Liechtensteinig vezetik vissza, aki a vár legkorábbi részeit építtette. Azután a család több ágra vált szét és a mödlingi ág kihalt, a morva ág óriási területeket birtokolt Csehországban és másutt. A hercegi címet a 16. század óta viselik. I. János József herceg komoly hadi érdemeket szerzett, majd visszavásárolta az ősi fészket és a romantikus korszellemnek megfelelően alakította át a táj képét: feketefenyőkkel teepítette be az addig legelőként hasznosított domb területét, amelyeket az első években kézzel öntöztek, és az erdőben látványos műromokat építtetett. Az egyik ilyen egy régi őrtorony alapjaira épített Fekete-torony, amely igazából privát lakóház, nem látogatható. Viszont a közelében gyönyörű kilátópontok nyitnak kilátást a városra és a környező tájra.
A túra legimpozánsabb látványosága kétségtelenül az amfiteátrum, ami természetesen nem ókori: a kiírás szerint 1810/11-ben építették kilátópontként. Idézem az információs táblát: "A terv Joseph Hardtmuthtól (1758-1816) származik, az építésztől, aki egyben a ceruzabél feltalálója is volt. A félkör alakú építmény 16 boltozatos ívvel, melyeket tömör lábazat és dór oszlopok, valamint két torony tart, a római Colosseum stíluselemeit hordozza magában. Építőanyagként a környékről származó törmelék szolgált. Az 1810/11-ben épült amfiteátrum egyike azon számos mesterséges romantikus építménynek, amelyeket I. Johann Joseph liechtensteini herceg épített az 1808-ban ültetett feketefenyő-erdő díszítésére."
A lágyszárúak világa is látványos, varjúköröm, pacsirtafű, salamonpecsét és mecsekifű:
Végül megérkeztünk a várhoz. Nagyon impozáns látvány, ahogy hirtelen kibukkan a magas fák mögül. Csak vezetéssel látogatható meghatározott idősávokban és egy kicsit borsos a belépő, de
neten is lehet foglalni időpontot. A vár legkorábbi részei a 12. század elejéről származnak, a gótikus stílusú részletek 14-15. századiak. A török időkben kétszer is lerombolták, majd romosan állt egészen I. József János idejéig, aki megkezdte az újjáépítését. Majd 19. század legvégén egy nagy rekonstrukcióval alakították ki a mai formáját.
A második világháború során a szovjetek megszállták és széthordták a berendezését, majd a hidegháború évtizedeiben többféle módon is próbálták hasznosítani, különféle bérleti konstrukciókban működtette Maria Enzersdorf mezőváros és a hercegi család alapítványa, jelenleg egy turisztikai cég bérli és hasznosítja az ingatlant.
Mi köze ennek a nemesi családnak az osztrák-svájci határon található miniállamhoz? A hercegi család a 18. század első felében vásárolta meg az egyébként szegény és relatíve félreeső helyen lévő területet, hogy részt vehessenek a Szent Római Birodalom birodalmi gyűlésen, élvezve az ezzel járó hatalmat és befolyást, a terület prdig felvette a család nevét. A hercegek először csak 1842-ben látogatták meg ezt a birtokot. A terület az első világháború, a Monarchia bukása után Ausztria helyett után Svájchoz csatlakozott, majd gazdasága a 2. világháborút követően gyorsan fejlődött, ipari és pénzügyi központtá vált. A liechtensteini herceg jogi szempontból talán a legnagyobb tényleges hatalommal rendelkező európai uralkodó.
Láttunk igazi és műromokat, egy gazdag történelmű várat kívülről, valamint legalább négy különböző karakterű tájat egy kis területen belül. Rövid, de annál izgalmasabb kirándulás volt, és a napi autópálya-matricán túl igazából semmibe sem került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése