2016. június 30., csütörtök

Kísért a múlt

A kert pont olyan undorítóan gazos, mint az elmúlt években minden júniusban. Igen, megint előre ittam a medve bőrére. A mi kertünk olyan volt a hónap elején,mintha nem is a mi kertünk lett volna. Aztán eltelt két-három hét, és a sok eső meg a földben lapító rengeteg gyommag biztosította a megfelelő gazutánpótlást. Komolyabb kertészkedésre nem volt idő: vagy esett, vagy más után kellett futkoznunk, a gyerekek is beszedtek valami bacit. A napok repültek, a gyom meg nőtt.
Úgy tudtuk elkezdeni a múlt héten a gyommentesítést, hogy nagyjából kikutattuk, hol vannak az egyes veteménysorok. A sorközök motoros kaszával lettek kipucolva, utána járta meg Laci a kapálógéppel. Azért ez egészen vérfagyasztó: végül is először kaszálni kellet a gazt ahhoz, hogy a vetemény közelébe férkőzhessünk. A veteménysorokban kell csak gazolni, de ott aztán vannak térd fölé érő disznóparéjok.

Egyes helyeken a hatvan centis térköz keskenynek bizonyult. A krumpli, bab, csoporthagyma úgy összefeküdt, hogy nem lehet köztük haladni. Itt nincs mese, elő kell szedni a jó öreg kapát, és bevetni a karizmokat...
A talaj újra elkezdett tömörödni a tavaszi szántás óta, ezt a kapálógép se tudja teljesen eltüntetni. Még így is ezerszer könnyebb a másodvetéseket megcsinálni, mint kézzel kínlódni, porhanyósítani a földet. Le is kellett hordanom az igazán nagy hantokat. De ezzel nem volt gond, mert a kerti út szegélyét kiválóan meg lehetett ezzel tömöríteni.
Igen jó azonban, hogy a többszöri rotációzástól, bolygatástól a perje elkezdett meggyengülni. Aljas egy növény ez, minden kertész tudja, hogyan hajt újra a legkisebb gyökérdarabról. A puhább földből viszont hetven centinyi gyökérdarabokat tudok egy az egyben kihúzni. Van még jócskán belőle, mindig is lesz, de a tavalyi gyepes réthez képest ez gyönyörű. A gyepes rét helyén sűrű, sok kézi munkát igénylő sárgarépa van, az is hozzájárul a talaj kipucolódásához. Na, az acat az más tészta. Az a sok bolygatástól felszaporodott. A jó kis karógyökerei szerintem a magmából táplálkoznak a föld alatt. Lenyesni lehet csak, kiszedni nem. Azért bízok és reménykedek, kezemben a gyomszurkálóval.
A sok gazolás közben észrevételezhettem, hogy az esők után igen szépen beindultak a zöldségek is!
A zöldborsó, saláta, retek már letermett, helyük üresen, kitisztogatva áll, jöhetnek a másodvetések.
A hétvégére ígért eső előtt már elkezdtem előkészíteni a másodvetésre szánt magvakat. Idén a céklát kizárólag másodvetésbe szánom. Korábban nem volt üres hely sem a számára, most viszont már van bőven a zöldborsó helyén. Sajnos nem tudom, mennyire fog jól kikelni, mennyire lesz aszályos a nyár. Vetéskor még nedves volt a talaj, de azóta porrá vált, az öntözést is nyeli a föld. Ha érkezik az égi áldásból,még teljesen kifejlődhet.
A fejtőbab vetőmagjait is most fogom majd beáztatni, Az üres helyekre még tettem néhány kelbimbópalántát, meg egypár virágpalántát. Lassan újra megtelnek a kiürült ágyások.

1 megjegyzés:

  1. Hát igen mindenki küzd valamivel... Én a tölgyfákkal, gyertyánokkal, repkényekkel, ínfüvekkel, lizinkákkal... Utóbbiakat jópénzért árulják másfelé. :)

    VálaszTörlés