.... az amatőr kertész bedobja a lustát: nincs mit tevékenykedni kint, minden el van égetve, le van hordva, le van szántva. Eleinte főzőcskézik, olvasgat,
bőgeti a zenét, megy a nassolás meg a herevere, aztán - mivel hozzá van szokva, hogy mindig babrál a növényeivel - elkezd unatkozni. De hát nincs kedve kimenni a ködös 3 fokba, meg nincs is miért - elkezdi a cserepes virágokat piszkálni. Hát, én is ezekkel foglalkoztam a héten. Nincs valami állati sok belőlük, de amik vannak, azok túlélőbajnokok, és szépen fejlődnek.
Különösen tanulságos volt nekem az orchidea, amiből egy cseréppel van.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrkK3_PcYyH2g-nUv_dY0W0JrdDsBKqoftd0AlRM3uhS3JKP41WQmZXtxzFk1aPGWznQH6gzGRQ0fG8Tg8PUsjn5fdsmKYqy1y6nLbcceQjBTvGIfwBoZjpgNsOHz1RmyNJKP9ZT_HGL5J/s400/P1010815.JPG)
Valami csoda folytán elkezdett újra hajtani. Korábban már volt egy cseréppel, és kipusztult. Pedig olyan gondosan nevelgettem, átültettem, szép, díszes kaspóba került, és nem kidöglött a hálátlanja? Aztán kaptunk még egyet - ezt - , vele valahogy semmit sem foglalkoztunk, és mégis elkezdett hajtani a napos, hűvös-párás folyosón. Eredendően ezt kellett volna csinálnom vele, mint kiderült. A
helyes orchideanevelés szabályait áttanulmányozva rájöttem, hogya korábbi "virágápolás" nyílegyenesen szegény virág kidögléséhez vezetett.
Vannak új növénykék is. Ezek a tesómtól a szülinapomra kapott virágtálból származnak. Amikor jött az ősz, ezek a növénykék nemigen akaróztak rendes egynyári módjára elfonnyadni, így úgy döntöttem, hogy szedek hajtásdugványt, meggyökereztetem vízben és becserepezem: magyarul: megkísérlem az átteleltetést. Ez eddig egészen jól sikerült. Ebből a nemtudomhogyhívjákból (tesó, mondd meg a nevét, te a latint is tudod) a bordó és a tarka levelű is szépen begyökeresedett.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiScZXYBuZm3IUCIluRBmdGfU1M3QRLohQYcwp5XLt8MxQdQot-_7yVyb-p_w4tG0Cvg-gD3HoZkxSdC3ddl65p6s1O7AyaA5yq5gg4JqqMABY0sDA0epZLtdjZDEsolLfChK5dZ1SsH3Y4/s400/P1010816.JPG)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuUqvXf2q-l1oRAB6izVPsLcP0Vo6FyECZGZzq6SxiFXnU_MQbqNx6mL4iWsbXw3XEa0c8bAHJFy4epLkyCh0BhniTF5LgvgwPktZWKtnXH7VTLNniZm-OxYz0MxIWeHquPhbxii4uaqsx/s400/P1010814.JPG)
A vízifukszia még bimbót is hozott.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhG9HG8w56Xpk0_CcJMvhV26vtOj6KIogGjTiukl83FL9VPP_UkU50BshVbX23Xl70D-i1nolnRHqGue7ckwLQLmfJYindMNgiYkcCof-aBChZBMtnM79PUcnmy_WzGTqeEn_1sNri_kb3V/s400/P1010817.JPG)
Remélem, jól kitelelnek majd.
A jövő héten le kell fűrészporozni a rózsatöveket, és ámen, ennyi az összes feladat. Azért még hátrakukucskálok: kihajtott-e a fokhagyma? Nőtt-e esetleg gomba? Mit csinál a kertben a póré és a téli kel? Van-e még édeskömény-zöld? De ez már nem munka, csak kíváncsiskodás.
A héten a fagyasztókievés és a lekvárevés nagyban ment. Volt eperlekváros croissant, és túrós zsemlye eperszósszal, málnahabot is csinált anyuci mirelitből. Volt édesköményzölddel fűszerezett barnarizses rakott brokkoli, és hagyományos rakott bab, feketeribizli-dzsemmel és csokikrémmel töltött isler, meg diós sós ropogós (most jobban ráértem a sötét estéken sütögetni).
Végül a hét fotója! Ezt a hagymát a dédi kapta idén januárban irágzó fehér jácintként a szülinapjára. Valahova félretette, hogy kiülteti a kertbe... és most találta meg. Odaadta, hogy Nyunyi ültesse el cserépbe, hátha karácsonyig teljesen kinyílik. ![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEXJ2i3wGjFPr7V8DCf18cexQ1_RSax1jzYY8BYCLZe2oilGvmwBVZo6JlwJTt4CagEhYOQ0rkkHF6JiigJBAKtKryH4UdR0qtNGNxQcQy_dXpagjoNbpIlBgcFLIF1XgmXyEjZwfKTWOF/s400/P1010812.JPG)
Ha jól megnéztek a képet, megláthatjátok, hogy a hagyma "önerőből" nemcsak kis levélkéket hozott, hanem valamilyen virágkezdeményt is, ami isteni jácintillatot áraszt. Reméljük, hogy a földben sikerül majd gyökereket növesztenie és rendes virágokat hoznia. Ez is a jövő hét feladata lesz!
Kóleusz.
VálaszTörlésKöszi!
VálaszTörlésGyanús az az orchideagyökér...
VálaszTörlésA rózsatöveken nekem még van pár bimbó, úgyhogy a visszavagdosással annyira nem akarok sietni, hátha kerül még egy szál a karácsonyi asztalra.
Nekem is vannak ilyen túl sietős vagy túl korai virágaim, majd írok róluk.
Az léggyökérnek tűnik. De nem úgy néz ki, mint a többi, talán újra fog virágozni.
VálaszTörlésA virágszár elszáradt? Mert az enyémen igen.
VálaszTörlésIgen, elszáradt, de nem mertük levágni. Új levél is van, meg ez a szár-és léggyökérszerű izé, amiből nem tudom, mi lesz.
VálaszTörlésÉn sem mertem levágni, a száraznak látszó szár megújult és sok virágot hozott.
VálaszTörlés