2016. október 28., péntek

A talajjaavítás és gyomfojtás kombináció újabb fejezete

A gyomcsata második fejezete mintha nekünk kedvezne... Minden dicsekvés és fogadalom ellenére idén is volt jócskán gyommotoroskaszázó földművelés a kapálás helyett, pláne ott, ahol tavalyelőtt ganézva lett a kert. Még jó, hogy itt nem lehetett élőben látni, miből ástam ki a krumplit, már megint mellig ért a gaz, a föld alatt kilométeres gyökerek...
De! Csak azon a részen, ahol nem volt lucerna-fehérmustár keverék vetés! A "lucernásban" csak egy gazos folt volt: ahol kimosódtak a magok, ott kihajtott még a paréj.
Ahogy írtam annak idején, jó bénán összekevertem a mustár- és lucernamagokat. És mit ád Isten, ez a mustár-lucerna magkeverék jobban fojtotta a gazt, mint a lucerna vagy a fehér mustár külön-külön. Ha ez bejön, jövőre szándékosan állítok majd össze egy ilyen magkeveréket.
Tanulság az is, hogy sokkal jobb szórva vetni a magvakat, mint sorba, mert a sorközökben hamar kikel a paréj, paprikagyam, megette a fene így az egész kifojtást.
A bevetett részt egyszer kaszáltuk három hete, azóta olyan 15 centis rajta a lucerna, nem virágzik már, közte egy-egy fehérmustár-szál, amely túlélte a forgó damilt.


Most a kert egy jó részén már üres a talaj, a krumpli-és gyomszárakat felszedtem, elégettük. Egy-két helyen, pl. a sárgarépában még látszanak a gyomkaszálás nyomai. És kb. egy 300 négyzetméteres területen szépen zöldell a lucerna. Szeptember elején megkaszáltuk, azóta a helyén nincs gaz. Mondjuk ezt a technikát nem értékeli mindenki. A szomszéd néni észrevételezte: "Ágikám,
milyen szép a kertetek, milyen jól letakarítottátok, kár, hogy a közepe még olyan gazos...." Mármint hogy a lucernával vetett rész. Amikor meg mondtam, hogy ez azért van, hogy ne gazosodjon be, szörnyülködött.
A nagy sorközű vetéssel kombinált gépi-kézi vegyes művelés meg a gyomfojtási periódus alatt jobban megismertem a kertet, mint az elmúlt tíz évben! Nem kellett sok pici parcellával kínlódnom, a sorközöket kapargálnom, azt elvégezte a gép, nem ment el rá az idő. Csak a veteménysorokkal és az alatta levő földdel kellett foglalkoznom. Van a kert szélén egy aránylag nagy, kb. 200 négyzetméteres igen rossz termőképességű négyszögletes terület, valószínű valami szín-vagy istállóféle állhatott rajta nagyapáink idejében. Ha bejön ez a "lucernázás" , és érdemben javít a most beültetett talajrész minőségén, akkor ennek a tapasztalatai alapján jövőre olyasmi veteményt ültetek oda, ami után júliustól másodvetésként mustár és lucerna lesz. Az idei gané, a fűnyesedék mind-mind ezt a terméketlen foltot fogja gazdagítani.
Még két fejezete van a talajjavítós gyomcsatának. Az egyik az, hogy a hamarosan leforgatandó, leszántandó lucerna nem jelenik-e tavasszal szennyező, gyomosító növényként a vetemények közt, amit nem győzünk kiirtani (magyarul eben gubát cserélünk vele). A negyedik pedig a tényleges talajjavulás, annak minősége. Ez a két fejezet már a jövő évé lesz, ott folytatom!

2 megjegyzés:

  1. Ezt a fajta szörnyülködést én is ismerem. Ha valami újat mersz kipróbálni akkor rögtön fura leszel. Aztán amikor bejön a dolog meg csak hümmögnek az orruk alatt.

    VálaszTörlés
  2. Erről jut eszembe: emellett az említett néni az előkertjében "dísztojás" néven mint dísznövényt fehér padlizsánt nevel, meg van róla győződve, hogy mérgező... Na, ezen én szörnyülködtem. Kértem is egyet gyorsan a mérgező dísztojásból.

    VálaszTörlés