Skanzen

Még április végén összehoztunk a barátainkkal egy nagyon kellemes napot, amikor is megnéztük s szentendrei skanzen nyugat,magyarországi részét, egyben összeengedtük a 1,5 és 13 év közti gyerekeket... Izgalmasra sikerült.


Szélmalom, ez nem kisalföldi, hanem az alföldi Dusnokról való, Szekszárddal átellenben a Duna másik oldalán.

Kovácsműhely Szilsárkányból

Emblematikusan lusta disznó. Lehet, hogy már benőtt az ajtófélfába.

A csajok kedvenc paripája.

A nevezetes mosonszentpéteri sváb kápolna

A Szatócsbolt hívogató épülete. Kifogyasztottuk a kakasnyalókaraktárt.

Meli, itt a három királyfim.

A legkisebb, a csupa-csupa vigyor a búcsúfiának vett homokozószerszámaival.

A mindig tevékeny két nagyfiam kukoricát darál.

Egyéb fontos látnivalók: az őrségi harangláb.

Szekerek

Az őrségi kerített ház kamrája.

Rengeteg, hatalmas, csípős fekete hangya. Meg se próbáltunk leülni a földre. 

A kondorfai osztatlan iskola és tanítólakás.

Skanzeni galagonya és árvácska

 Fenyegető viharfelhők, amelyek egészen Komáromig üldöztek.

Jó kis kirándulás volt. A gyerekeknek az ivókutakban való pancsolás volt a legmaradandóbb élmény.

Oldtimer show

Most hétvégén ez volt a legkellemesebb program.

Három fiúval mi lenne izgalmasabb, mint egy szabadtéri veteránautó-kiállítás. Nekünk gyerekkori nosztalgia, a kicsiknek kifogyhatatlan látnivaló.

100 forintért mászható traktor

A képek magukért beszélnek. No meg persze lángos, kürtős, fajátékok, szalmakalap, őstermelők. És ez még nem minden: hétvégén jön a felvonulás, roncsderbis veteránautós csillagtúra zárásaképpen. 

A tavasz egyik csúcspontja

az április vége-közepe. Lássuk, mit műveltek ezen a héten a zöld gézengúzok.

Az egyik aloe kivirágzott a ládában.

A lucfenyő bolondul szórta a virágport, addig udvarolt saját magának, amíg meg nem jelentek az ifjú és lila tobozkák. A porzós virágok bánatukban karom formájúra aszalódtak és most bánatosan potyognak, elporoznak. Ennyit az önszerelemről, bár a szél a szomszédságból talán hozhatott némi idegen virágport.

Tavaly nem is virágzott a fehér-rózsaszín cirmos tulipán, de idén végre magára talált. 

Virít az alma és a birsalma. A Húsvéti rozmaring a hatodik évben fordult termőre, az Érdi bőtermő meggy a negyedikben. Türelem kell az őshonos fajtákhoz, na!

Kezdik a haranglábak is, ő az első fecske.

A szellőrózsák sem tétlenkednek, s a paraszt nőszirmok sem. 

 Cserjéink közül a vérborbolyák sárgás-pirosan és összetéveszthetetlen illattal nyomják.

Kipusztult az egyik feketeribiszkém, de az alany egy gyökérdarabról kihajtott s csinos aranyribiszke lett belőle. Dísznövénynek megtartom, jó helye lesz a kerítés mellett. 

Ilyenkor a kertben olyan jóóóóóóó!

Mi virít, mi bújik?

Itt a 15. hét, az előző hét virágait, hajtásait újabbak váltották fel.
Virágoznak a ribizlifélék. Bordón a josta, halványzölden a  ribiszke.

A Nashi körte virágai szinte félteltek, az esküvői csokrom liziantuszaira emlékeztet. Az őszibarack már elvieágzóban van a kajszival együtt, kevés volt a virág. A tavaszi csúcstermés utáán úgy látszik, idén pihennek a fák.

A lucfenyő lilán bontja a rügyeit, a selyemfenyő pedig mintha gyertyát gyújtana.

Az ágyásban kipattantak a kökörcsinek szirmai, nyílnak a tulipánok is.

A boglárkacserje most a lehető legszebb. 

Kikelőben van a hagyma és a büdöske. Szedem a spenótot és a sok-sok petrezselyemzöldet.

Taplók eszik az öreg tuskókat. Kellemes társaság, nemdebár?

Lábatlan barátunk

előjött a vízóraaknából a kerti csap megnyitásakor. Megnéztük és visszaengedtük. Nem kígyó, ne bántsuk, sőt semelyik kígyót sem! Ismertető itt.

Az előkert bokrai közé települt át a télen feltüzelt farakásból, szerencsésen túlélve a hideget.Sőt az akna összes meztelencsigáját megette.

Mi megúsztuk, de nem túl jó ötlet fogdosni, mert a leírás szerint lövöldöz a kakijával, sőt a farkát is ledobhatja.

Szóval jobb békén hagyni.