Ugrás a fő tartalomra

Régi gyümölcsfajtáink 2. Almák, körték

 Ezen gyümölcsök ősei Eurázsiában őshonosak, történetük a rómaiaktól a középkori kolostorkerteken és királyi udvarokon át vezet a 18-19. század fejedelmi udvaraiig, ahol a nemes almafajták kialakultak. Innen ered a támaszték mellett nevelt gyümölcsfalugasok kialakításának szokása. A polgári kertek számára aztán sok-sok fajtát nemesítettek a gyümölcskertészek, aztán ezek egy része eljutott hazánkba is. Sok jó gyümölcsű, ellenálló fajta származik ebből az örökségből, mint például a Cox renet, az aranyparmen, a téli citromalma, a Hardy vajkörte, a Papkörte, a Vilmoskörte, amelyeket ma is szívesen ültetnek a házikertekbe. De ezeken kívül van számos, a Kárpát-medencében kialakult, ellenálló, egészséges tájfajta és helyi változat is.

Alma:
Az alma-, körte- cseresznye-, kajszi- és szilvafajtákkal kapcsolatos ismereteket a Barna-féle faiskola honlapjáról vagy egy régigyümölcsös blogról lehet legügyesebben felcsipegetni, de mindegyik a Dr. Kerekes Lajos által szerkesztett Pomológia c. szakunkán alapul. Az előbbi honlapon a régi almafajták galériája is megtekintető. Egy kis válogatás, ízelítő az almafajtákból:
Az ellenálló, régi, magyar almafajták sorába tartozik az újra népszerű, márciusig eltartható, erdélyi eredetű, régen boglyafenéken érlelt Batul , a nyári Dallos alma, a fűsezres, nyár végén érő, őszön át eltartható Daru sóvári, a rétesnek való nyári Fontos alma, a télen át épen megmaradó, jellegzetesen zamatos ízű sárgászöld Húsvéti rozmaring, a szintén téli almának való Jász vadóka  (Barátalma), a Tiszamentéről származó, nyirkos talajra való Kenézi piros, a dél-magyarországi eredetű, télen át eltartható Nemes szercsika, az erdélyi eredetű, inkább hegyvidékre való Pónyik alma, a téli tárolásra való, kiváló Sikulai alma,  a különlegesen mély lilásbordó héjú, Debrecenhez köthető  Simonffy piros, a nagy, lapos gyümölcsű   Téli piros pogácsa,  a homoktalajra való  Zeliz alma

Aki igazán mélyen el akar merülni ebben a témában, annak még bónusz ajánlanám ezt a kertészetis PHD-munkát:  Szani Zsolt: Történelmi alma- és körtefajták a Kárpát-medencében a népi fajtaismeret és -használat tükrében.Teljes népi gyümölcs-kultúrtörténet, akár csak belelapozásra is.

 Körte:
A körtenemesítés a 19. században egyfajta úri sport volt, és a legjobbak közül sok nemzetközileg ismert vagy világfajtaként maradt fenn, számosnak ismét reneszánsza van. Kimondottan magyar fajták az apró, kora nyári Arabitka és Árpával érő körte, a középkori vagy még ősibb eredetű, augusztus végén érő Kármán (Kálmán) körte.
Kiszely István írja:
A termesztett körte (Pyrus domestica Medik.) számos vad faj kereszteződésének az eredménye. Az ázsiai fajok géncentruma Közép-Ázsia. A körte az újkőkortól ismert gyümölcs, a Kárpát-medencében első lelete a bronzkorból származik. Körte szavunk is ótörök eredetű, első írásos előfordulása a Tihanyi apátság alapítólevelében 1055-ben fordul elő "kurtuel" néven. Ősi nyári körtéink: Eleve érő, Üdein érő, Pünkösdi, Cseresznyével érő, Árpával érő, Búzával érő, Apró muskotály, Elő érő muskotály, Muskotály, Gerellyes, Nágovics, Hosszúszárú, Császárkörte, Nyári pergamont, Szent Lórinc körte, Piros körte, Vörös körte, Vörös bélű körte, Vörös nyári és Zöld muskotály. Őszi körtéink: Hercsóka, Kozma, Zelenka, Mézes körte, Őszi muskotály és Salzburgi; téli körtéink: Babka, Carabella, Havasalji, Makária, Mészáros, Benedek, Mosóci, Telelő és Téli bergamot. További ősi körtéink: Budai kisasszony körte, Csákvári nyári körte, Egri körte, Erdélyi körte, Fehérvári körte, Fujtós körte, Korai szagos körte, Köcsög körte, Nyári Kármán (Kálmán) körte, Magyar kobak, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Őszi körte, Piroska körte, Szűcsi körte és Zöld Magdolna.
Nos, ezek jó részének vásárlás útján való beszerzése elég lehetetlen vállalkozás...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Soproni-hegység

Mentegetőznék, de... Tudjátok, három a legény nálunk, a legkisebb két hete lett egy éves. Mostanra vagyunk ott, hogy egy napra velük is bárhová, bármikor mehetünk. Még étterembe is:-). Jó kis dinamikus csapat ez a három fiúcska, nem semmi tartani velük a ritmust. Azért most már, ha a két nagy épp nem beteg, szeretnék blogolgatni, most éppen túrázós poszt jön. Később kertesek is. Felpakoltuk tehát szombaton  a mi kis mozgó állatkertünket, mint a cirkuszosok, és körülnéztünk kedvenc városunk környékén.  Fertő Bizonyára olvastátok a térségre vonatkozó két fontos hírt, az egyik a cölöpházak leégése , a másik pedig a térség kiemelt turisztikai fejlesztési célponttá válása. Elvileg nemsokára dől a lé, jönnek a markolók és jön a balatonosítás. Ennek egyelőre nincs sok jele, a hajók már pihennek, a romokat lassan eltakarítják a leégett klubházak helyén, lassan eltűnnek a szenes gerendák. Biztos, hogy más arculata lesz ennek a csodás kis szegletnek. Diszkók, bisztrók, nagyhaj

Rozmaringnevelés magról

Már régóta álmodozom egy hatalmas dézsa rozmaringról, amely nyáron a tűző napfényben istenien illatozik, és méretes szálakat csíphetek róla a legfinomabb pecsenyéhez. Már 2011 óta kísérletezem a rozmaring magról való nevelésével, teljes sikerrel. A köztudatban a rozmaring magja nehezen, rosszul és vontatottan kel, és a kis növények is igen kényesek. Én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Bár nem csírázik gyorsan, szófogadóan kikelnek a magok. A rozmaringpalánta – földbe mindig bőven kevertem homokot. A magvakat – pici makkocskák- csak a föld tetejére szórtam, de nem takartam földdel, hanem csak szívószállal belekevertem a talajmorzsák közé, megspricceltem vízzel, és lefedtem fóliával. Gyengéden locsoltam, amikor szárazkának tűnt. Két hét múlva kezdett el csírázni, és négy hét eltelt, mire két-három levelesek lettek a növények.   Csak egész keveset locsoltam, kitettem edényestől a kertbe, és a kis növények hamarosan elágaztak, gyors növekedésnek indultak. Ezt az elmúlt három évben

Feketeribizli szaporítása

Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a fagy tarolt, alig van gyümölcs, ezért is van ilyen nagy keletje. Meg finom is. Magyarországon egyedül a Szigetközben és a Hanságban fordul elő vadon ez a növény, védettek a populációi. Ami nekünk a kertben terem, az sem nemes oltvány, anyukám munkatársa adta vagy huszonöt éve Cikolaszigetről . Sok pici fürt van rajta, de édes, nem az a rém savanyú, mint a nemesített. Már korábban töprengtem azon, hogy lehetne felszaporítani ezt a növényt. Ez a tő valami helyi fajta, nyilván nem hozzáférhető minden kanyarban, jó lenne fajtját fogni. Egyetlen van csak belőle, öreg, vannak száraz részei, amiket már belepett a zuzmó, lehet, hogy egy-két év múlva kiveszik a kertből. Pár éve csak két kis hajtása volt már, abból újult meg.Tényleg nem halogathatom tovább a szaporítást. Ráadásul idén tavasszal ez az öreg tő bizonyított: amikor kétszer egymás után meg