Ugyanabból a könyvből szemelgetek most is, amelyből a Csudabio és a Faápolás erős idegzetűeknek című bejegyzések születtek. Zöldségtermesztési praktikákból következik néhány. Ezek nem olyan gyomorforgatóak, inkább fura eljárások. (Bizony, szerzőtársam gyengéden emlékeztetett rá, hogy a vasárnapi ebéd után lelketlenség kedves olvasóink gyomrát ilyen rémes tartalmú posztokkal megbolygatni.... Így most néhány szelídebb trükk következik a Hasznos házi jegyzetekből, 1826-ból.
A NEGYEDI HÍRES VERES-HAGYMÁT ÍGY VETIK.
A jó kövér földet Karácson-tájban, amint az idő engedi, meg-szántván, a veres-hagyma-magot petrezselyemmel vegyest vetik el; ez már akkor, mikor más veti a hagymát, mogyorónyi nagyságú lesz. Eleinte sűrűnek látszik, s a petrezselyem csak tengődik, de elébb ki-szedetvén a veres-hagyma, az azután kap fel, és karnyi vastagságnyira nő.
VERES HAGYMÁT NAGYRA NEVELNI.
Tartsd a veres-hagymákat egész télen által, a meleg kementzénél, ottan nagyon meg-fonnyadnak, és tavaszkor jó földbe el-ásván, nem hajtanak ugyan szárat, de a kövér földbe úgy meg-nőnek, hogy egy fontosak-is fognak köztők találkozni.
NEGYVEN-NYÓLTZ ÓRA ALATT SALÁTÁT TERMESZTENI.
A magot pályinkába áztasd, s a földet, mellybe jövénd galamb-trágyával, és el-porlott régi mészszel vegyítsd; tévén közibe egy kevés frissebb óltású meszet is.
DINNYÉT MEG-NEMESÍTENI.
A Régiek száraz rózsa-levél közt tartották a magokat, és úgy ültették el; mások tejbe vagy mézes vízbe áztatták harmad nappal az ültetés előtt. Most Franczia-országban illy módot találtak fel: midőn már a Dinnye éréshez készűl, a levélnek alsóbb lapja alá szerecsen-dió, s narancs-virág, vagy más fűszeres vizet tesznek csészében vagy tányéron, olly formán, hogy a Dinnye levelei annak a szeszét magokba vegyék, és a gyümölcseikkel-is közöljék.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése