Szezonvégi értékelés

Letelt a nyár, s ezzel a paradicsomszezon is a végéhez közelít. Itt az ideje, hogy a rézdrótozás végeredményéről valami érdemit mondjak. Röviden: ez a megelőzési mód lehet, hogy másnál bevált, nekem igazából sok mindent nem ért. Talán valamivel később kezdett el tombolni a fitoftóra, de a rohadás szép apránként így is elterjedt. Olyan roham nem volt, mint tavaly, hogy egypár hét alatt oda volt a munkám, hiszen még most is van paradicsomom, eltenni is akad, de a bezengett - és elvárt - csodaeredmények elmaradtak. Igaz, az idei év a sok esővel különösen kedves volt a gombák számára.
Viszont tanulságokban nem szűkölködött az idei paradicsomültetés.
Először is: a mostani paradicsomágyás egy része a tavalyi helyére esett. Ott biztosan fertőzött volt már a talaj is, mert ott ütötte fel először a fejét a betegség.
Másodszor: három ágyásban voltak/vannak a paradicsomok. Az összefüggő ágyásban sokkal betegebbek lettek a növények, mert szerintem kb. úgy fertőzték egymást, mint a bárányhimlős óvodások. A külön ültetett tövek sokkal egészségesebbek.
Harmadszor: ahol a nap, levegő jár, sokkal kevésbé barnult le az éves munkám eredménye. És itt – lehet, hogy a vérmes biokertészek a szívükhöz kapnak – a társítás kifejezetten ártalmas volt. A paradicsom mellett volt hagyma és büdöske, mert azok szeretik egymást, megóvja a fonalférgektől. A hagyma a paradicsom mellett visszamaradt, a büdöske nyirkosan tartotta a földet, ráárnyékolt a fejlődő termésekre, amikről így nem tudott az esővíz, hajnali harmat elillanni. A sok víz meg a gombafertőzés melegágya. És a fő kárt nem a férgek, hanem a ragya csinálta. Ugyanez volt a gond ott is, ahol jobban begazosodott az ágyás.
Negyedszer: a rohadt termések, beteg levelek égetőhelyre vitele, elégetése egy kicsit visszavett a fertőzés temperamentumából.
Ötödször: többet kellett volna permetezni rézzel…
Hatodszor: sokféle paradicsom volt, de nem mindegyik rohadt le izomból, voltak, amik sokkal jobban bírták. Ezek közül a Nr. 1 a szerény kis piros koktélparadicsom. Ez is lebetegedett, de utána elkezdett újra hajtani, most is van rajta.
A Lugas F1 se ment tönkre, ezt már több éve is ugyanígy kitapasztaltam.
A sárga paradicsomnak is volt valamiféle megújulóképessége, még most is van rajta. Itt csináltam aztán úgy három hete egy kísérletet még. Elvileg a rézdrót a már beteg növényeket is meg kell, hogy mentse. Egy alul fertőzött, de még a hajtásvégen aránylag ép ágba beledöftem öt drótot, ha ez nem, akkor mi használ? alapon. A hajtás azonban rohadt tovább…
Volt még Cherrola F1 is. Ez is kevésbé lett beteg, de minden szeme felrepedt és bepenészedett.
A Roma VF se betegedett le olyan gyorsan, és a barna paradicsom se. A szép piros Kecskemétijeim és a Marmande viszont szinte azonnal beadta a kulcsot.
Úgyhogy tökéletes megoldást nem találtam paradicsomvész ellen.
Tanulság: jövőre szórtan, egész más helyekre még több fajtájú paradicsomot teszek.
Közben szimatolgattam máshol is: lehetnek még olyan módszerek, amik esetleg segítenek? Egynéhány érdekességet még találtam itt, rövid kivonatban ezek szerepelnek benne:

• Alkalmas permet-és öntözőszerek: fokhagyma, vöröshagyma, csalánlé, zsurlólé, rebarbaralé, többször kipermetezve. Használható permetlének még heti ismétlésben sovány tej 1:5 arányban vízzel hígítva.
• Fertőtlenítésképpen a talajba mészkőport, égetett meszet kell tenni (ez fertőtlenít), és a növényt is ezzel porozni. A paradicsomkarókat is fertőtleníteni kell káliumpermanganáttal használat előtt.
• Minden évben talajcserét kell végezni a növények alatt, vagy máshova kell ültetni, de lehetőleg nem krumpli közelébe, mert az igen súlyosan fertőz.
• Fóliás nevelés: ide kevésbé viszi be a szél a gombaspórákat, az esővizet levezeti, az nem ül meg a növényeken.
• A beteg növények lombját, a lehullott gyümölcsöket, a körben levő gazokat nem szabad a komposztra dobálni, ami aztán újrafertőzi a kert földjét.
• A palánták alá, a földbe kell rézdrótot tenni, nem a szárukba!
• Ok lehet még a természetes ásványi anyagok lassú kivonódása a talajból, a mindig egy helyre telepítés, a túl sok komposzt, táp, műtrágya, talajfertőtlenítő, mert a földett a normál állapotától eltéríti.
• A növényeket nem szabad felülről locsolni, hogy vízcsepp ne maradjon a terméseken, leveleken, mert az a rothadás forrása.

Szóval van még kipróbálnivaló, s ezek konkrétumok, nem olyan hókuszpókuszok, hogy „csak 3 évente van”, meg a napraforgó levélirtó szerétől alakul ki. Azért fóliaépítést és évenkénti talajcserét nem vállalnék be...
A rézdrótot azonban nem feltétlenül vágom laza lendülettel a kukába! Ugyanis a sárgadinnyét is megpreparáltam vele, és az meg nem peronoszpórásodott be, csak a megszúrt rész alatti leveleken. Más dolog, hogy a hideg, esős nyárutón egy szem se érett be a kis dinnyékből. De a következő évben már máshogy csinálom. És ezek után a krumplit meg a paradicsomültetést is. Így talán meg lehet fékezni a rohadást. Majd jövőre kiderül!