Öngyógyítósdi 5. Kelés és a vetések második szakasza

Korai vetés, hátulütőkkel

Még március legelején, az akkori pár enyhe napban végeztem el a sárgarépa-petrezselyem, dughagyma, retek és saláta vetését. Négy-öt hétig hevertek a magok a földben, mire úgy döntöttek, hogy előmerészkednek. A gyökérzöldségfélék ezt bizony hiányosan tették, a tartalékolt rövid tenyészidejű répamagokkal megpróbálkozom a második menettel. A kis hagymák már úgy tizenöt centisek, rendben vannak. Igaza volt InLandirnak, kár volt a sietségért. 

Földibolha-ügy

A retek és saláta magját keverve vetettem, mivel Gertrud Franck szerint ez a tuti a földibolha ellen. Igen ám, de a biokertben mindig több tényező összhangja adja meg a kulcsot a sikeres védekezéshez, erre kellett rájönnöm. A saláta valóban riaszt, azonban önmagában kevés, mert: 

- a nagy szárazságban, locsolás nélkül mindenképpen keresnek valami keresztest a kis fekete pattogók. Tehát víz nélkül a legjobb riasztónövény sem életbiztosítás.

- ugyancsak a szárazság miatt elég hiányosan kelt a saláta is, mostanra érte utol önmagát. Ilyen időjárási viszonyok közt az 1:4, 1:5 magkeverék arány nem jó, kell az 1:3 a retek javára. 

Szóval a ragasztós bolhataligáknál és hagymapépeknél jobb, sokkal hatékonyabb a salátamaggal keverés, de száraz időben nem lehet megúszni a vízpótlást. 

Cserebere, ajándékok, szerzett holmik

Csicsóka

Erzsi lóbabját is az első menetben márciusban vetettem el, nos, nem sietett a kikeléssel, megvárta az áprilist. A bokorhajtások szépen kibújtak. Ibolyától kaptam csicsókát és nagyon jól szaporodó hagymát. Őket április közepén vetettem el. Szinte napok alatt pattantak ki a földből, gyönyörűek. 

A tápiószelei gémbankos pasztinákot (szigetközi tájfajta) is aznap vetettem, ő még a földben van. Nem aggódom, úgy olvastam igen vontatott kelő. A génbankos babok közt örömmel fedeztem fel nagyanyám gyöngyörgetett Juliskababját, meg egy fehér, közepes szemű gyöngybabot. 

Vetés kottából: káposztafélék, kabakosok

Igazság szerint nem ragaszkodtam 1000%-ban a vetéstervhez mindenütt, de ahol a káposztafélék játszanak, ott nagyon. Ők a legkedveltebb, de ugyanakkor legveszélyeztetettebb növényeink. A retket-salátát olyan sortávra vetettem, hogy közéférjenek felváltva a káposztafélék és a tökfélék sorai. Egyéb munkák miatt csak május 2-án reggel, a borongós időben tudtam nekilátni ennek a fázisnak. A páratlan sorközöket nevelőágyásnak használva vetettem egy-egy sor kelbimbót, brokkolit,  karalábét. A páros sorközökbe fészekbe vetettem 4 bokor patisszont és 5 bokor cukkinit. Tehát a módosított sorkiosztás a következő:

 - büdöske

- saláta/retek

- kelbimbó nevelősor

- saláta/retek

- patisszon

- saláta/retek

 - brokkoli nevelősor 

- saláta/retek

 - cukkini 

 - saláta 

- karalábé nevelősor

- saláta

Nálunk a káposztafélék szépen kikelnek, jól működik a hidegágyi nevelés, a szaporulatot majd elpalántázom máshová. A védőnövényéből, a zellerből két ládányi palántát neveltem, amelyek már két hete kint edződnek az ablakokban. Amint elég nagyok lesznek a káposztafélék a szétültetéshez, megy közéjük a zeller. Egyébként nagy szerencsém volt az idővel, a reggeli vetést a száraz földben a jó Szent Péter délben alaposan megöntözte. 

Ahol ragaszkodom a bevált társításokhoz, vagy esetleg a monokultúrához

Jónak találtam tavaly a csemegekukorica-uborka párost, a következő négy sort ők foglalják el. Külön ágyásba mentek a babfélék, az ő másodveteményük idén talán a Rajnai törpe borsó lesz, mivel a borsóvetésről sajnos már lekéstem. 15-20 tő paprika is kell,  nekik az eddigi sorok után szorítok majd helyet. A kert előtti virágágyásba ültettem szegélynek a földimandulát.

Palánták

Nem pepecseltem sokat velük, Február végén készítettem egy vödörben fele virágföld-fele vakondtúrásföld talajkeveréket, kiegészítve 5-6 ültetőlapát durva szemű homokkal. Nagyon nagy cserepekbe vetettem ebbe a földkeverékbe póréhagymát, gumós- és szárzellert, San Marzano paradicsomot, Szentesi kosszarvú paprikát és Lila bika padlizsánt. Utóbbit szikleveles korában Andris a kanapén elemzés tárgyává tette, úgyhogy kb. 3-4 növénykém maradt. Szép fejlettek a palánták, a jó idő beköszönte óta a külső ablakpárkányokon edződnek. Nem lépett fel palántadőlés, pedig nem kezeltem őket semmiféle növényi levekkel. Igaz, a vizet azért elég takarékosan adagoltam. 

Problémák a talajjal

Március elején mint az őrült, úgy kapáltam és gereblyéztem fel az egész kertet. Hiba volt, az esők jól megverték, aztán a száraz forróságban kőkeményre kérgesedett a teteje. Az újrakapálás helyett Jani megszánt és átforgatta a sógitól kölcsönkért rotációs kapával az egészet, hogy egyáltalán vetni tudjak. Igen, mulccsal meg lehetett volna előzni mindezt, de mulcsanyag az akkor nem volt még kéznél. Most már a kert jó kétharmadát bevetettem, csak a palántáznivalók helye üres. A fűnyírás most már nagyon esedékes, a vetetlen helyeket fogjuk elsőként a mulccsal betakarni, aztán jönnek a már soroló, kikelt növények. Tanulság: 1-2 körbála szalmával bizony fel kell készülni a szezonkezdetre, ha a minden sorközbe spenótvetést hanyagoljuk.

Egyéb mulcsos dolgok

Volt sok farohadék félig komposztálódott ágnyesedék, fűrészpor meg ágdarab, ezt az anyagot a ribizlik meg az ősszel telepített málnaágy kapta. A tetejére a lenyírt tujaágakból is terítettem. Nagyon jól reagáltak rá, nem senyvedtek, hanem energikusan kizöldültek. A tízből két tő száradt csak ki. Sajnos a kis ezüstfenyőnk úgy tűnik, nem élte túl a harmadik karácsonyfa-ciklusát, úgyhogy haló poraiban ő is mulcsként végzi. 

Őszi szerzemények: riszméte és fertődi málna

Szüret
Csupa zöld. Dombágyásról spenót, kertből retek, fokhagymazöld és sarjadékhagyma, virágágyásból snidling és medvehagyma. A rukkola felmagzott, komposztáltam, a madársalátát mind megettük.