Célegyenesben

Veteményeskert előkészítése

Ez a poszt a gazdát fogja dicsérni. Jani szokatlanul nagy lelkesedéssel vetette bele magát az idei kerti szezon előkészületeibe. Mág egy nap szabit is kivett. A komposztkupacunk az elmúlt évek alatt csurig telt, az alján több éves, földszerűvé érett komposzt helyezkedett el, a gazda ezt mind kiszedte, elterítette a veteményes egy részében. A komposzthalom helyén gödör tátong, várja a zöldhulladékokat. 

A traktoros talajlazítás terve mondjuk azt, gellert kapott. Ágiék robikapájával lazította föl a gazduram a veteményest és a komposztot be is forgatta. A kiskert gyakorlatilag vetésre kész. 

Gyümölcsöskert előkészítése

Ez a vegyvédelmi szerkó a mészkénleves lemosó permetezés tiszteletére került a mesterre. Tábori latrinát megszégyenítő illattal boldogítottuk a környéket.

A szőlő és a gyümölcsfák metszése is befejeződött. Ez az egy körtefánk van már csak életben, de ez is olyan tengődős.

Egyebek

A legfontosabb, hogy megjött a jövő évi tűzifa. Ezzel rengeteg munka lesz majd, fűrészelés, hasogatás, betárazás, stb. 

A szomszéd üres telket megvenni készül az önkormányzat. Az eredeti tulajok nem nagyon gondozták, egész kiserdő nőtt rajta vadon kelt akácokból. Néhány hete megjöttek a fűrészes embereik és a kiserdő felét kivágták, a fát elvitték, a gallyakat eltüzelték. Megtehették, hiszen az övék. Azért én nagyon sajnálom a madaraknak és a mókusnak az otthonát, aki annyi vidám percet szerzett a családnak. Sajnálom az árnyékot és a takarást is, most az utca felől bárki teljesen belát az udvarunkra. Mindegy, majd megszokjuk. 

Végül valami szép: ragyognak a napfényben a késői krókuszaim. 

Öngyógyítósdi 5. Kelés és a vetések második szakasza

Korai vetés, hátulütőkkel

Még március legelején, az akkori pár enyhe napban végeztem el a sárgarépa-petrezselyem, dughagyma, retek és saláta vetését. Négy-öt hétig hevertek a magok a földben, mire úgy döntöttek, hogy előmerészkednek. A gyökérzöldségfélék ezt bizony hiányosan tették, a tartalékolt rövid tenyészidejű répamagokkal megpróbálkozom a második menettel. A kis hagymák már úgy tizenöt centisek, rendben vannak. Igaza volt InLandirnak, kár volt a sietségért. 

Földibolha-ügy

A retek és saláta magját keverve vetettem, mivel Gertrud Franck szerint ez a tuti a földibolha ellen. Igen ám, de a biokertben mindig több tényező összhangja adja meg a kulcsot a sikeres védekezéshez, erre kellett rájönnöm. A saláta valóban riaszt, azonban önmagában kevés, mert: 

- a nagy szárazságban, locsolás nélkül mindenképpen keresnek valami keresztest a kis fekete pattogók. Tehát víz nélkül a legjobb riasztónövény sem életbiztosítás.

- ugyancsak a szárazság miatt elég hiányosan kelt a saláta is, mostanra érte utol önmagát. Ilyen időjárási viszonyok közt az 1:4, 1:5 magkeverék arány nem jó, kell az 1:3 a retek javára. 

Szóval a ragasztós bolhataligáknál és hagymapépeknél jobb, sokkal hatékonyabb a salátamaggal keverés, de száraz időben nem lehet megúszni a vízpótlást. 

Cserebere, ajándékok, szerzett holmik

Csicsóka

Erzsi lóbabját is az első menetben márciusban vetettem el, nos, nem sietett a kikeléssel, megvárta az áprilist. A bokorhajtások szépen kibújtak. Ibolyától kaptam csicsókát és nagyon jól szaporodó hagymát. Őket április közepén vetettem el. Szinte napok alatt pattantak ki a földből, gyönyörűek. 

A tápiószelei gémbankos pasztinákot (szigetközi tájfajta) is aznap vetettem, ő még a földben van. Nem aggódom, úgy olvastam igen vontatott kelő. A génbankos babok közt örömmel fedeztem fel nagyanyám gyöngyörgetett Juliskababját, meg egy fehér, közepes szemű gyöngybabot. 

Vetés kottából: káposztafélék, kabakosok

Igazság szerint nem ragaszkodtam 1000%-ban a vetéstervhez mindenütt, de ahol a káposztafélék játszanak, ott nagyon. Ők a legkedveltebb, de ugyanakkor legveszélyeztetettebb növényeink. A retket-salátát olyan sortávra vetettem, hogy közéférjenek felváltva a káposztafélék és a tökfélék sorai. Egyéb munkák miatt csak május 2-án reggel, a borongós időben tudtam nekilátni ennek a fázisnak. A páratlan sorközöket nevelőágyásnak használva vetettem egy-egy sor kelbimbót, brokkolit,  karalábét. A páros sorközökbe fészekbe vetettem 4 bokor patisszont és 5 bokor cukkinit. Tehát a módosított sorkiosztás a következő:

 - büdöske

- saláta/retek

- kelbimbó nevelősor

- saláta/retek

- patisszon

- saláta/retek

 - brokkoli nevelősor 

- saláta/retek

 - cukkini 

 - saláta 

- karalábé nevelősor

- saláta

Nálunk a káposztafélék szépen kikelnek, jól működik a hidegágyi nevelés, a szaporulatot majd elpalántázom máshová. A védőnövényéből, a zellerből két ládányi palántát neveltem, amelyek már két hete kint edződnek az ablakokban. Amint elég nagyok lesznek a káposztafélék a szétültetéshez, megy közéjük a zeller. Egyébként nagy szerencsém volt az idővel, a reggeli vetést a száraz földben a jó Szent Péter délben alaposan megöntözte. 

Ahol ragaszkodom a bevált társításokhoz, vagy esetleg a monokultúrához

Jónak találtam tavaly a csemegekukorica-uborka párost, a következő négy sort ők foglalják el. Külön ágyásba mentek a babfélék, az ő másodveteményük idén talán a Rajnai törpe borsó lesz, mivel a borsóvetésről sajnos már lekéstem. 15-20 tő paprika is kell,  nekik az eddigi sorok után szorítok majd helyet. A kert előtti virágágyásba ültettem szegélynek a földimandulát.

Palánták

Nem pepecseltem sokat velük, Február végén készítettem egy vödörben fele virágföld-fele vakondtúrásföld talajkeveréket, kiegészítve 5-6 ültetőlapát durva szemű homokkal. Nagyon nagy cserepekbe vetettem ebbe a földkeverékbe póréhagymát, gumós- és szárzellert, San Marzano paradicsomot, Szentesi kosszarvú paprikát és Lila bika padlizsánt. Utóbbit szikleveles korában Andris a kanapén elemzés tárgyává tette, úgyhogy kb. 3-4 növénykém maradt. Szép fejlettek a palánták, a jó idő beköszönte óta a külső ablakpárkányokon edződnek. Nem lépett fel palántadőlés, pedig nem kezeltem őket semmiféle növényi levekkel. Igaz, a vizet azért elég takarékosan adagoltam. 

Problémák a talajjal

Március elején mint az őrült, úgy kapáltam és gereblyéztem fel az egész kertet. Hiba volt, az esők jól megverték, aztán a száraz forróságban kőkeményre kérgesedett a teteje. Az újrakapálás helyett Jani megszánt és átforgatta a sógitól kölcsönkért rotációs kapával az egészet, hogy egyáltalán vetni tudjak. Igen, mulccsal meg lehetett volna előzni mindezt, de mulcsanyag az akkor nem volt még kéznél. Most már a kert jó kétharmadát bevetettem, csak a palántáznivalók helye üres. A fűnyírás most már nagyon esedékes, a vetetlen helyeket fogjuk elsőként a mulccsal betakarni, aztán jönnek a már soroló, kikelt növények. Tanulság: 1-2 körbála szalmával bizony fel kell készülni a szezonkezdetre, ha a minden sorközbe spenótvetést hanyagoljuk.

Egyéb mulcsos dolgok

Volt sok farohadék félig komposztálódott ágnyesedék, fűrészpor meg ágdarab, ezt az anyagot a ribizlik meg az ősszel telepített málnaágy kapta. A tetejére a lenyírt tujaágakból is terítettem. Nagyon jól reagáltak rá, nem senyvedtek, hanem energikusan kizöldültek. A tízből két tő száradt csak ki. Sajnos a kis ezüstfenyőnk úgy tűnik, nem élte túl a harmadik karácsonyfa-ciklusát, úgyhogy haló poraiban ő is mulcsként végzi. 

Őszi szerzemények: riszméte és fertődi málna

Szüret
Csupa zöld. Dombágyásról spenót, kertből retek, fokhagymazöld és sarjadékhagyma, virágágyásból snidling és medvehagyma. A rukkola felmagzott, komposztáltam, a madársalátát mind megettük. 

Öngyógyítósdi 4. Vetés kottából

A most érkezett többnapos meleg és a szárító szelek minket is vetésre buzdítottak, talán már utolsóként bloggertársaink közül. Tudom, hogy igazi biokertész nem tesz ilyet, de Janival szükségesnek éreztük a kötött talaj miatt az ásást, komposztozást. Közben szerencsére jó sok gilisztával randiztunk, mocskospajorral eggyel sem. Végül alapos gereblyézéssel készítettem elő a vetéshez a talajt. 

Ősszel még  így terveztük beültetni a kertet, aztán a tél folyamán a tesómmal módosítottunk az igényeinknek megfelelően az elképzeléseken. A  borsó és a bab Ágiék kertjébe kerül, így nálunk  több hely jut a káposztaféléknek, kabakosoknak, vegyeskultúrán kívüli, táblák szélére való növényeknek (csemegekukorica, paprika, padlizsán, csicseriborsó).  

Tegnap aztán elővettem a kiskapát, a gerblyét meg a szépen kinyomtatott, kiszínezett, fóliatasakba csomagolt kerttervet. Kiméregettem a tervezett 40 centiket, de így nagyon szűkösnek, levegőtlennek tűntek  sorok, úgyhogy visszaálltam a Gertrud Franck által javasolt 50 centire. Ennek folyománya, hogy 3-4 sorral kevesebb fér el a parcellákban, de ez talán kevésbé okoz terméskiesést, mint a zsúfoltság miatt esetleg megbetegedő növények. 

A következőképen ültettem:  

A kisebbik, déli fekvésű, de félárnyékos táblába kerültek a gyökérzöldségek, a hagyma és a paradicsom a kihagyott helye a következő sorrendben:

répa-hagyma-répa- üres sor paradicsomnak 2x,

répa-hagyma-petrezselyem- üres sor paradicsomnak 2x

Hátul, a fák közötti rész egyelőre kimaradt, oda vegyes salátafélék jönnek, meg átpalántázott káposztafélék és némi uborka. Jani irgalmatlanul megmetszette a fákat, kíváncsi vagyok majd a fényviszonyokra...

A nagyobbik, naposabb táblába a káposztafélék palántanevelő sorai, a retek és saláta keverék meg a kabakosok jönnek majd a következő elrendezésben:

retek/sali  + üres sor káposzta+zellernek +  retek/sali  + üres sor kabakosoknak 3x

Az üres sorokba szórva fehér mustárt vetettem, begereblyéztem és bízom a nyirkos tavaszban. Ha csak egy átkozott földibolhát is látok rajta, kapát kap a nyakába és örökre száműzöm a kertből. Remélem, hallottad, fehér mustár! Szakaszosan vetve akarom folytatni a saláta-retek vetést, hogy kicsit megnyújtsam a retek szezonját. 

A magigényt pedig ki kell tapasztalni: retekből és salátából jóval több kell a vegyeskultúrához, mint eddig:  a 200 m2-re összességében kell kb. 10-10 csomag, sőt salátából még ennél több is. A vetéshez 4 csomag retekből és két csomag jégsalátából készítettem egyelőre keveréket, de a salátás magtasakok tartalma igen különböző volt, úgyhogy a salátából a kelleténél jóval több került a dobozkába. Vöröshagymából soronként 15 dekát lehet számolni. Tehát pótlólagos beszerzésen gondolkodom. 

A később kiültetni való palánták közül bent a lakásban nevelem elő a zellereket, paradicsomot, paprikát, padlizsánt, bazsalikomot. Hidegágyként használom majd áprilisban a káposztafélék számára a legjobb adottságú sorokat, brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, vöröskáposzta, leveles kel kerül majd a retek/saláta vegyes sorok közé. Ha sűrűn kel, szétpalántázom a gyengébb adottságú sorokba őket.  A táblák szélére büdöske-, körömvirágsorok kerülnek, belőlük lehet majd a zöldségek közé is palántázni.

Jövő héten az előrejelzések szerint úgyis visszatér a tél, tehát áprilisig ismét nyugi következik, de addig is a dombágyásocskánkról már helyes kis adagokban lehet csipegetni a vegyes zöldsalátának valót.

Rendezkedés, készülődés

A mi hosszú hétvégénk is úgy telt, mint Egycseppkertben. Mi azonban még nem vetettünk semmit, csak a nehéz és kellemetlen kulimunkát végeztük el. 

Vendégeink is voltak: Jani apukája és anyukája a szőlőlugas alakító metszését jöttek el szakérteni, s bár évtizede elváltak, most metszőollóval a kézben sikerült ismét parázs hangulatot teremteni... Azt hiszem, nem lesz szükség egy jó darabig újabb családi buli szervezésére.  Másnap Jani áthozta a sógitól a robikapát és jól megdolgozta az egész zöldségest. Jó porhanyós lett a föld, már el is gereblyéztük. Már csak veteményezni kell.

Kitakarítottam az összes évelőágyást és meglepődtem, mennyiféle hagymás bújt elő mindenütt. Kinyíltak az első krókuszok és a kék törpe íriszeim. A hóvirágok spontán terjedő szaporulatai is feltűntek itt-ott, immár virágozva. Az eredeti tövek igen elsűrűsödtek, szét kell majd ültetni őket a tavasz végén.

Jani életében először egyedül metszette meg a gyümölcsfákat. Biztos, hogy nálunk sem tökéletes a végeredmény, de a nem megfelelően fejlődő részeknek jövőre megint nekieshetünk a metszőollóval. Lemosózni is fogunk, de már tavaszi hígítású mészkénlével. 

Készítettem egy fűszerágyást, pontosabban annak a helyét, aminek szegélye a sok gyökérről felújult agávésarj. Hátterébe jönnek majd a nagytermetű évelő fűszerek, a tárkony, lestyán, menta, citromfű. Elejébe pedig a fodros petrezselyem, a borsfű, oregánó, majoranna. Nem volt kis meló: kéttalicskányi fűcsomót ástam fel és hordtam el a tetthelyről. 

Kitakarítottuk a kertünk hátsó sarkát, az utolsó tuját is kipateroltuk a gyümölcsfák alól, a helyét fellazítottuk, ezt a területet a zöldségeshez csapjuk. Átültettük a fügénket a ház mögé (nem fagyott el!!!), a trombitafolyondárt a lugas külső feléhez, a fehér somot a gyep közé, szoliternek. Kijelöltük a gyerekek játékainak, homokozójának a helyét, ide valamiféle ülőkéket is tervezünk, azt hiszem, nagyobb, stabil  keményfa-kuglik is megfelelnek.

Az epreink már négy éve ugyanott voltak, most kiszedtem az összeset és új helyre telepítettem őket. Így most már egy ágyásban csücsül az összes zöldségeskerti évelő: a torma, a sarjadékhagyma, a zöldspárga és az eper. Az árnyékosabb részre kerültek az erdei szamócák, a naposra pedig a nagyszeműek. 

Az eprek helye tele van apró évelő gyomokkal, főleg kerek repkénnyel. Fűzöm az életem párját, tegyen még egy kört itt azzal a talajtúró Robikával, cserébe én meg gereblyézek. Ezzel a területtel is a zöldséges nagyobbodik. Szóval lesz majd dolgom a nyáron.

Végül örvendeztünk a tavaly az ágyásban bent hagyott fokhagymáknak, petrezselymeknek, meg az áttelelt, jó erős spenótnak. 

Most már csak az első magvetés van hátra, amit a héten biztos megejtünk. Elég száraz a föld, áztatni kell a magokat, azt hiszem.  Ja, és a kajszin már pirosodnak a bimbók, nemsokára virágzás lesz.