Hortenziát soha!

Szégyenletes, ijesztő és pocsék dolog történt velünk még áprilisban, le kell, hogy írjam, tanulságul.
Nőnapra serepes hortenziát kaptunk ajándékba. A virágokat néhány hét múlva cserepestől összekészítettem egy szatyorba, hogy kivigyem a kertbe elültetni. Előtte gondoltam, körülnézek gyorsan a neten, milyen igényei vannak a hortenziának, hova telepítsem. Olvasgatás alatt valami zizegést hallottam, odanéztem... Nyolchónapos leánykám a járókából kinyúlva valahogy magához húzta a virágos tasakot, kihasította, és ette a virágot. A neten több helyen is olvasható, hogy mérgező a hortenzia.
Nem gatyázhattam, azonnal lenyúltam a torkán, és kihúztam egy levelet. Azt viszont nem tudtam, hogy nem evett-e meg többet. Lényeg az, hogy hamarosan a közeli városi  kórház gyermekosztályán találtuk magunkat, ahol végül benn tartottak minket megfigyelésre, közben utánanézett a doktornő, milyen természetű ez a mérgezés és hogyan kezeljék.
Istenem! Milyen könnyű, írogatni ide, hogy ez mérgező, meg az mérgező, évekkel később meg ülni a kórház vizsgálójában, a gyereked véroxigénszintjét meg vérnyomását negyedóránként mérik, közben sír és bukja vissza a zöld levélpépet! Milyen egyszerű ráérő időben ezen lamentálni, amikor aggódsz, - csak baja ne legyen a babának!, és a világ legsz@rabb anyájának érezni magad, mert úgy gondoltad korábban, hogy te olyan tuti vagy, hogy ez veled nem fordulhat elő!
Végül a Heim Pál kórház toxikológiai osztályáról megérkezett a válasz: igen, mérgező a hortenzia. A legmérgezőbb rész a virágzata. Nem idegrendszeri, hanem súlyos emésztőszervi tüneteket (hányás, hasmenés, végül kiszáradás) okoz nagy mennyiségű fogyasztása.
Kislányom két levelet evett meg. Az egyiket ki tudtam szedni a torkából, a másikat kiadta magából. Hála Istennek, így nagyobb baja nem lett, nem jutott annyi mérgező anyag a szervezetébe, ami árthatott volna neki.
A tanulságokat nem akarom itt levonni, megtettem már. Egy kúszós-mászós korú babára ennél sokkal jobban kell figyelni. Szerintem jónéhányotok megtapasztalta, hogy kicsi gyerekek nemegyszer lényegesen többre képesek, mint amit kinézünk belőlük.
Az is fontos, hogy a korai, nőnapi, primőr virágok önmagukban ha nem is mérgezők, nagy mennyiségű vegyszerrel, tápoldattal vannak kezelve, hogy szépen virítsanak. Emiatt aztán az ártatlannak tűnő szirmok is lehetnek toxikusak.
Végül szeretném megköszönni a mosonmagyaróvári kórház gyermekosztályának minden dolgozójának, orvosának, nővérének segítőkészségét és kiváló munkáját.