Ugrás a fő tartalomra

Kacskaringó a fehér mustár körül

Tavalyelőtt és tavaly szinte az egész évben - meggyermekesedésem miatt-  szinte teljesen kiestem a kertészkedésből. Se kilométeres hassal, se szülés után pár héttel nem éreztem túl nagy ingert, hogy a kertben megdicsőüljek a 40 fokban. Ennek aztán az lett a vége, hogy tavaly már kora tavasszal lágy perjekalászokat lengetett a szél, ebben a kis rétben pedig a paradicsomok közt gyönyörű, halványlila acatvirágok nyíltak. Igazán idilli kép volt, de emiatt igazából a hagymán és a paradicsomon kívül nemigen termett meg semmi. Hiába vetettünk be kapálógépet, kaszálást, kézikapálást, mulcsot, fekete fóliát, gyakorlatilag a gyomirtón kívül mindent. A tarackokat, acatokat már április végén sem lehetett kiirtani.
Végül májusra gyomfojtással próbálkoztunk, de nem csak ilyen eshetőlegesen, kukoricával, paprikával, ezzel-azzal, hanem célirányosan egy erre is használatos, gyomfojtó és talajjavító hatású növénnyel: a fehér mustárral. Nem a virslit kísérő tulajdonságai miatt akartam használni a kertben.  A mustár hatalmas, méteres szárai alatt elvileg egy szálka gaz sem marad meg. Csak el kell vetni, és egyszer lekaszálni, semmi kapálás, gyomlálás, rotációzás. A virágzáskor lekaszált mustárnövények a talajba forgatva kiváló talajjavítók. Hűha, ez kell ide! Azonnal vetettünk is. Hátradőltem, dörzsöltem a tenyeremet, hogy milyen okos kislány vagyok, megoldottuk a gyomtalanítást.  Egész nyáron henyélhetek, babázhatok, nem kell még gazolni is a 40 fokban, tűző napon. Gyönyörködtünk a sárga virágokban, elvirágzás után pedig lekaszáltuk, ahogy a nagykönyv írta. És augusztusban gyönyörűen lengtek újra a perjekalászok. Csak egyről feledkeztünk meg: a fehér mustár tenyészideje kb. 120 nap. Május-júniusban elvetve leterem, augusztusra ugyanott voltunk gazhelyzetileg, ahol elkezdtük. A mustár megtette dolgát, fojtotta a gazokat, amíg le nem kaszáltuk, Letelt a 120 nap, kezdődött a gazosodás elölről. Én naiv lélek meg elhittem, hogy egy vetéssel megoldottunk mindent.
Persze aztán morogtam, hogy ez csak afféle hülye divat, hogy fehér mustárral milyen jól lehet gazt fojtani. Ez  megint valami kertészeti kamu, ennek biztos nincs semmi értelme. Egészen addig, amíg tavaly ősszel Gyarmaton az Óhegy-Józanhegy-Pincesor tanösvény kilátójáról fel nem fedeztem a Sokoróalja sárga virágmezőit... Nagy parcellák teli voltak virágzó fehér mustárral a szőlősorok és a zöldellő őszi vetemények közt .
Mint kiderült,  a fehér mustár gyomfojtó hatása kiváló, de nem úgy fojtott, ahogy elgondoltuk. Májusban nagy hiba volt elvetni, ilyenkor csak a klasszikus kapálós módszerek használhatóak a házikertekben. Viszont augusztus második felére nagy területek válnak üressé. Kiszedjük a hagymát, kivagdaljuk a letermett csemegekukoricát, feltépjük a korai vajbabot és így tovább. Ott maradnak az aránylag nagy vetetlen területek, a majdani gazok hívogató otthonai. És a paréjok, egyebek nem várakoznak, hajtanak. Emiatt nálunk a legrandább a kert szeptember elején. Nos, úgy tűnik, itt kezdődik a fehér mustár megdicsőülése. Július - augusztusban sűrűn elvetve októberig nem engedi begazosodni a földet. Az általában nyár végére megérkező esők adnak neki annyi vizet, hogy keljen, hajtson. Virágos állapotban leszántva-leforgatva tényleg jót tesz a talajnak, mint zöldtrágya.
Részemről elfuserált egy kísérlet lett ez is, múlt héten, amikor a tavalyi mustárvetemény helyét gazoltam, félméteres perjegyökereket húztam még mindig fel. Ezt a gyomfojtási tippet viszont kár lenne kihagyni, a nyár második felében újabb futama lesz a fehér mustárnak a kertben!

Megjegyzések

  1. Azt hiszem, már csak a zöldtrágya növényekkel növényekkel nem kísérleteztem a kertben, de mindig motoszkált bennem. Most őszre már terveztem, hogy télre ne maradjon csupaszon a talaj, drukkolok a terveidhez és köszi a sok hasznos infót.

    VálaszTörlés
  2. Mivel a kemény föld miatt nekünk alap az őszi szántás, ezért augusztus végi - szeptember eleji vetéssel fogunk próbálkozni. A szántás fogja leforgatni a növényeket. Volt szó még lucernáról is a fehér mustár helyett, de nem tudom, hogy jövő tavaszra mennyi maradna az eleven gyökerekből a talajban, mert a lucerna évelő. A mustárnál ilyen gond nincs.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Soproni-hegység

Mentegetőznék, de... Tudjátok, három a legény nálunk, a legkisebb két hete lett egy éves. Mostanra vagyunk ott, hogy egy napra velük is bárhová, bármikor mehetünk. Még étterembe is:-). Jó kis dinamikus csapat ez a három fiúcska, nem semmi tartani velük a ritmust. Azért most már, ha a két nagy épp nem beteg, szeretnék blogolgatni, most éppen túrázós poszt jön. Később kertesek is. Felpakoltuk tehát szombaton  a mi kis mozgó állatkertünket, mint a cirkuszosok, és körülnéztünk kedvenc városunk környékén.  Fertő Bizonyára olvastátok a térségre vonatkozó két fontos hírt, az egyik a cölöpházak leégése , a másik pedig a térség kiemelt turisztikai fejlesztési célponttá válása. Elvileg nemsokára dől a lé, jönnek a markolók és jön a balatonosítás. Ennek egyelőre nincs sok jele, a hajók már pihennek, a romokat lassan eltakarítják a leégett klubházak helyén, lassan eltűnnek a szenes gerendák. Biztos, hogy más arculata lesz ennek a csodás kis szegletnek. Diszkók, bisztrók, nagyhaj

Rozmaringnevelés magról

Már régóta álmodozom egy hatalmas dézsa rozmaringról, amely nyáron a tűző napfényben istenien illatozik, és méretes szálakat csíphetek róla a legfinomabb pecsenyéhez. Már 2011 óta kísérletezem a rozmaring magról való nevelésével, teljes sikerrel. A köztudatban a rozmaring magja nehezen, rosszul és vontatottan kel, és a kis növények is igen kényesek. Én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Bár nem csírázik gyorsan, szófogadóan kikelnek a magok. A rozmaringpalánta – földbe mindig bőven kevertem homokot. A magvakat – pici makkocskák- csak a föld tetejére szórtam, de nem takartam földdel, hanem csak szívószállal belekevertem a talajmorzsák közé, megspricceltem vízzel, és lefedtem fóliával. Gyengéden locsoltam, amikor szárazkának tűnt. Két hét múlva kezdett el csírázni, és négy hét eltelt, mire két-három levelesek lettek a növények.   Csak egész keveset locsoltam, kitettem edényestől a kertbe, és a kis növények hamarosan elágaztak, gyors növekedésnek indultak. Ezt az elmúlt három évben

Feketeribizli szaporítása

Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a fagy tarolt, alig van gyümölcs, ezért is van ilyen nagy keletje. Meg finom is. Magyarországon egyedül a Szigetközben és a Hanságban fordul elő vadon ez a növény, védettek a populációi. Ami nekünk a kertben terem, az sem nemes oltvány, anyukám munkatársa adta vagy huszonöt éve Cikolaszigetről . Sok pici fürt van rajta, de édes, nem az a rém savanyú, mint a nemesített. Már korábban töprengtem azon, hogy lehetne felszaporítani ezt a növényt. Ez a tő valami helyi fajta, nyilván nem hozzáférhető minden kanyarban, jó lenne fajtját fogni. Egyetlen van csak belőle, öreg, vannak száraz részei, amiket már belepett a zuzmó, lehet, hogy egy-két év múlva kiveszik a kertből. Pár éve csak két kis hajtása volt már, abból újult meg.Tényleg nem halogathatom tovább a szaporítást. Ráadásul idén tavasszal ez az öreg tő bizonyított: amikor kétszer egymás után meg