2012. augusztus 19., vasárnap

A dzsungel újjászületése


 Mintha gyomtermesztés lenne a fő profilom, úgy néz ki a kert. Kacagó szívvel megváltam a gipszkesztyűtől, helyette csini fémsínt kaptam, amelyben már némi kertészkedést is végre lehet hajtani. Önhasznosításom első állomásának a kertet jelöltem ki. Hát elkeserítő az eredmény. A gazok gyakorlatilag mellig érnek. Jó, ne rinyáljak, nem ökölnyi jegek verték el a termést, vagy az aszály égette porig, de a látvány akkor sem valami megnyerő. Sok munka kell, mire itt legalább valami látszata lesz a rendnek.
Tavaly már elsütöttem azt a posztcímet, hogy "Élet a gaz alatt", a témától azonban idén se tudok elszakadni. Elkezdtem kikaparni a most tényleg övig érő gazból a még vegetáló veteményeket. Hát bizony megállapíthatom, hogy a tavalyi gaztenger, ami miatt annyit nyivácskoltam, csekély pusztai vegetációnak tűnik az idei gazözönhöz képest. Már feladtam, hogy itt valaha is rendet tegyek. Tevékenykedésemet a még tűrhető ágyások elfogadható állapotban tartására korlátozom, így is húzhatom a paréjokat napestig. Hiába volt a szentfogadalom, hogy idén aztán pazar ágyások lesznek, tuti mulcsokkal, társítás, különleges zöldségekkel meg mittomén. Lett helyette a nyárra egy izgi gipszkesztyű, a szárazság ellenére bődületesen burjánzó gazok, és csökött vetemények. Ez van akkor, ha hat hét kerti munka kiesik.
Az okrának szánt helyen a gaz derék fölé ér, és olyan gezmecek kezdtek el teremni a vetemény helyén, amelyek nem acatok, nem tarackok és nem paréjok, de mégis böknek. Utálat ezeket kipucolni. Az egyharmad részét már kiszedtem, és félredobáltam, hogy majd elégetem. Már most akkora ez a rakás, hogy odébb kell valahova költöztetnem, nehogy felgyújtsam a szomszédos fákat.
A szárazság miatt a másodjára vetett vajbab fele ki se kelt. Július utolsó napján csináltam pár sor pótvetést. Tudom, hogy ez kicsit későn van már, de ennyit megkockáztathatok, legfeljebb nem érik be, ha meg lesz termés, akkor minden rendben. Azonban ez sem zsír tuti, mert a vetés után pár nappal kikelő zöldbabok felét valami falánkszörny kerti zabagép sziklevélig lerágta - de csak a sárga vajbab csíráit. A fekete bab magoncait épen hagyta, úgy látszik, hogy a magasabb antociántartalom nem jön be neki, de lehet, hogy  szimplán csak a szőrös kaját utálja.
A krumplit belepte a szulák (ezek után nem is csodálkoztam annyira, hogy az űrdínó belátogatott a kertbe), de ennek a kipucolásával nem is szórakozok, minek? Krumpliszedéskor úgyis kénytelen leszek  majd kinyűni hamarosan a sok gazt, mert addig nem lehet a termést felszedni, amíg a ronda nagy szárakat el nem takarítom onnan. Addig egye ott a fene a gazokat, ahol vannak. A gaz alatt azonban a krumlpliszárak vígan hajtanak, ugyanilyen jó kedéllyel rágják őket a bogarak, és a föld alól mennyiségre kevés, de méretre kapitális burgonyák termelhetők ki. Szóval itt a terméshiány nem gond, inkább a gaztenger.
Amik egészen jól élve maradtak, azok a paprikák, valószínűleg azért, mert korábban vastag mulcsot terítettem alájuk. Sőt, nemcsak életben maradtak, hanem teremnek is. A fekete chili kétszer akkora, mint tavaly. Idén egy munkatársamtól kapott magból neveltem palántákat. Ez a fajta nem kapható boltban. Vagy harminc-negyven éve, amikor a közelben, Lipóton a termálvízzel fűtött üvegházakban nagyban termelték a zöldségeket és a szegfűt, ezt a fajtát nevelték hajtatós paprikaként. Neve nincs, de jó nagy és bő termése igen.
Kicsit csíp, ha az ember benne hagyja az erét. És sok van! 2009 óta nem tudtam normális paprikát nevelni, ez most sikerült. A másik érdekes fajtát Laci egyik szerb származású munkatársától kaptam, aki egyszer egy csomagkísérő tasakban adott valami húsz, magról nevelt, közforgalomban Magyarországon nem kapható magból származó palántát. Ez még csak most virágzik, de igen kíváncsi vagyok, hogy mit produkál majd augusztus végére.
Almapaprika is van, már egy háromliteres üveggel elraktam, lőn csoda!
A paradicsom már érik, viszont nem a korainak nevelt Zömök, hanem a szép rózsaszínűre érő Malinowy Ozarowski. A héja igen csúnya, bibircsókos és repedezett lett a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esőtől. A húsa finom, de csak hámozva lehet megenni. Szerencsére bőven van. Idén nem sárga, hanem rózsaszínű ketchupot teszek el, az a gyanúm... A fitoftórának nyoma sincs, gondolom a gombák nem értékelik ezt a masszív, száraz meleget.
Uborkából eddig lett 1 (egy) darab, azt Andris leszedte, amúgy nyersen, sárosan és szőrösen (márminthogy az uborka volt nyers és szőrös, Andris meg sáros) megrágta és eldobta, nyekk. Ez az idei termés.
A hagymát apránként szedegetjük fel. Idén kevesebb lett, kisebbek a hagymák, de valami egészen kemények és nagyon csípősek is a szárazság miatt. A tárolhatóságukkal biztos nem lesz gond.
Szóval inkább gyomtenyészetre hasonlít a kert. Azok tenyésznek, amelyeket ki akartam penderíteni a kertből. Azért hogy ne vesszen minden, a héten még valamennyire megpróbálom kipucolni azokat az ágyásokat, ahonnan esetleg remélhetek termést, és egypár sor salátát meg más apróságokat vetek az őszre. Persze ehhez öntözni is kell majd.
Sovány, de mégis örömteli vigasz, hogy az egy az egyben kidöglöttnek hitt virágágyásban sorra nyitják bimbóikat a későn elvetett virágok. Néhány büdöske, egypár búzavirág, egysornyi legényfogó, madármályvák nyújtóznak vigasztalóan,
















meg egy hatalmas bokor furcsa, sziámi iker pillangóvirág.

Vagyis végül is még próbálom felvenni a harcot a gyomtengerrel. Új ágyások kialakításába már nem fogok, egyetlen célom az, hogy az ősz végéig a sok kifejlett gyomszárat amennyire lehet, össze tudjam gyűjteni és elégetni. Gyönyörű kilátások, mondhatom. De sajnos most ennél többre nem telik tőlem. Azért még próbálkozom!

17 megjegyzés:

  1. Tesó, olvastam, hogy a paréjmagot ki lehet csépelni és kását főzni belőle, ha esetleg a dzsungit a hasznodra akarod fordítani.

    VálaszTörlés
  2. A babvetésem nekem is július végi, egész nagy már. A lipóti paprika a lehető legszupibb fajta.

    VálaszTörlés
  3. Bizony, ebből meglehetős mennyiségű magot kell szednem. Ehhez nem lehet semmiféle vetőmagboltban hozzájutni, magasról veri mennyiségben és minőségben a beváltnak beállított nemes fajtákat. Egyik munkatársammal is megosztottam a magot, aki a Hanság legkövérebb talajában tudta megnevelni a paprikákat belőle. Kapitális eredményről számolt be.
    Azt hiszem, az lesz az utolsó, hogy paréjmagot csépelek és kását főzök belőle. Inkább lelopom, Hédi, az őszibarackjaidat, ha még egy ilyen tanáccsal jössz.

    VálaszTörlés
  4. Pedig ezt az okosságot a krisnás könyvből olvastam.

    VálaszTörlés
  5. Tudod, ezt meghagyom a krisnásoknak, és inkább más tanácsaikat fogadom meg. :-)

    VálaszTörlés
  6. Végül is a gyomok is benne vannak a hatéves vetésforgó pihenő szakaszában, amikor szabit kap az anyaföld. Nálad ez mozaikos, egy dm2 gaz, egy dm2 vetemény.

    VálaszTörlés
  7. Dehogyis, ez csak a látszat! Nálam minden ömlesztve van.

    VálaszTörlés
  8. Hát, téged jól elintézett az a biciklis...

    VálaszTörlés
  9. Hajrá Ági, drukkolok neked! Paréj nálunk is nő, de a föld felett csak 20 cm. Bezzeg, a gyökere...

    VálaszTörlés
  10. Nem tudom hogy ti hol kertészkedtek,de nálunk még a gaz sem nő a nagy szárazságban.
    Nekem még hasznos is lenne, mert tartana árnyékot.
    Kedves Ági kitartás. Vége lesz ennek is.
    Sok sikert, és jó munkát kívánok.

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm a sok biztatást, én is bizakodom, hogy ha még ki tudom ásni a gazból a veteményeket, valami terméshez még hozzájuthatok.
    Ismerőseimtől több helyről is hallottam, hogy Magyarország középső területein katasztrofális az aszálykár, minden kisült, a kukorica és a napraforgó fél méter magas, sárgára égett. Hát itt is vannak nagyon aszályos területek, ahol sok a homok a földben, de a július végi zuhék kicsit erőre kapatták a növényeket. Most meg már hosszabbak az éjszakák, és a Dunából erősebb a párolgás és a páralecsapódás is. Ez még életben tartja a kertekben a veteményeket, de ahhoz, hogy teremjenek, nem elég. Mulcsozni és öntözni kell. Rájöttem, hogy például a krumplit ki se gazolom majd, mert csak kiszárítom vele a talajt.

    VálaszTörlés
  12. Azt hiszem, a szárazságtűrő növényfajták felkutatása lesz a következő év fő feladata.

    VálaszTörlés
  13. Az én földemet sajnos még a sivatagi sárpo mira sem nagyon bírta.

    VálaszTörlés
  14. Nekem a kiflikrumpli lett nagyon kiábrándító, a Sárpo mirában nem kellett csalatkozni most sem. Igaz, töltögetve neveltük, és előtte a talajt előírásszerűen megtoltam egy kis Dudarittal, hogy ne tömődjön meg annyira. Jelen körülmények közt a Desiré és más hasonló fajták félvödörnyi rohadt krumplival rukkoltak volna csak elő őszre. A gumók ismételt visszaültetése miatti leromlást sem tapasztaltam, de azért jövőre szerzek be friss vetőgumót. Azon elmélkedtem, hogy ahol ennél jobb minőségű a talaj (nem ilyen hideg és ragacsos), vajon mekkora krumplik teremhetnek meg ebből a kiváló fajtából? Mert nálunk is lett egypár 80 dekás darab is, ami az agyagban rekordméretnek számít.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ági! Olvastam sivatagi növényfajokat keresel, küldjek párat? http://hp-kertem.blogspot.hu/2012/08/kaktuszok-kertben.html
      Igaz megenni nem szoktam őket, lehet nem lennének túl finomak. Viszont ebben a jó nagy szárazságban akkora tüskéket növesztettek, öröm nézni:)) Kiszedni lehet nem lesz majd olyan szórakoztató. Amúgy kitartás neked, nekem is kinőtt pár helyen a gaz a kertemben, most szenvedek velük. Bezzeg ők remekül bírják a szárazságot! Jól kiszórták a magjaikat is, hogy jövőre se unatkozzak.
      Szerintem ne égesd el őket, hanem komposztáld be. Én semmit se égetek el a kertben, még az ágnyesedéket se. Bekomposztálódik az is, csak kicsit több idő kell neki. Pár év múlva remek humusz lesz belőlük. Komposztkörülmények között még a gyommagvak is szépen elrothadnak. Vétek elégetni őket.

      Törlés
  15. Hát ez nagyon felcsigázta az érdeklődésemet. Sivatagi növények? Jól hangzik!
    Már bepróbálkoztam a komposztálással. Állítólag a komposzt hevületében a gyommagvak illedelmesen kipusztulnak, de nekem dudvafürdővé vált az egész. A nagy fás szárak se mállanak szét. Ezt szoktam elégetni, meg a magszárasakat is.

    VálaszTörlés
  16. Jó ötlet a kaktuszok kiültetése, biztos, hogy jól megugrik a növekedésük a cseréphez képest a szabadföldben.
    Tesó, a komposztunk a 40°C-os melegben legalább 70-80°C-on izzott, gyakorlatilag pasztörizálta magát. A gallyakon mi finom darnai virslit grillezünk, amit veled hozatunk.

    VálaszTörlés