Augusztus második hétvégéje is eljött,

... és az idő meg hűvös-esősbe fordult. Ilyen se volt még: a keddi napon kívül egyáltalán nem voltam a kertben, csak tegnap, és akkor is csak azért, hogy zöldségeket szedjek a kajához.

Bár egy kertben mindig van tennivaló, most valahogy nem hiányzott, hogy bármit is csináljak. Meg is tehettem, mert a radikálisan nagy gyomlálásokat a hagymaszüret okán már megejtettük, igazából kapálnivaló meg egy kis másodvetnivaló lenne, de az sem oyan égető. Csak a krumpli áll ivarig érő gazban, de az már hamarosan úgyis fel lesz szedve, és akkor a gaz is kikerül az ágyásából, úgyhogy nem töröm magam ott halálra a gyomlálással.

Az egy, ami halaszthatatlan volt, az a mákszüret. Nem lett egy világszám a termés, de amennyi nekünk kell, annyi éppen lett. Nyunyi szedte le a mákgubókat a cuki metszőollóval, amit azzal a lendülettel, hogy ő használja, a sajátjának nyilvánított.

A paradicsom nem rothad, viszont az esőben felázott földben a jó mélyre levert karók se tudták megtartani a terméssel teli növényeket, és két tő kifordult a földből, kifeküdtek. Ezeket majd támogathatom fel. Végre megindult az érés, ehetjük kedvünkre.

Az első paprikák is beértek, csemegekukorica is van, megnyílt a nyári bőségszaru. A peronoszpóra nem terjedt tovább az uborkán, Hála Istennek, bár vannak beteg levelek. Újak azonban nem fertőződtek el. (A nem rezisztens fajták a szomszéd kertekben piszokul néznek ki.)

A héten már megtisztogathatom és betárazhatom télre a megszáradt vöröshagymákat. Itt a mákfejtés ideje is - ezt majd egy külön bejegyzésben fogom vesézni. Gyomlálni kell, meg kapálni, de ez nem újdonság, mint ahogy az esedékes fűnyírás se. Tesóm kertjében is akarok rendezkedni- nála lesznek az áttelelő zöldségek, saláta, spenót, leveles kel. Egy kis másodvetnivaló is akad még. Nagy kerti projektek nem lesznek a héten, csak a szokott tempójú kerti munka, és másodvetéskeléslesés meg terméssasolás.

Végül 67. kedves olvasónkat, Halász Zsókát szeretnénk üdvözölni ezzel a balatoni tájképpel!

Kisasszony havi jótanácsok a Magyar Házi Gazdaszszonyban

Kisasszony (Augustus) hava
1.) A’Lennek és Kendernek töretése, és tiloltatása ezen hónapban legmulhatatlanabb foglalatossága legyen a’ Gazdaszszonynak.
2.) Legtöbb ideje van a’ Gazdaszszonynak ezen Hónapban a’ varrásra, száraztészta tsinálásra, ’s a’t. tehát azt folytassa.
3.) Már a’ múlt hónapban megszedett Boldogaszszony szilva ezen időre a’ hordókban megérett, a’ mellyet mihelyt észre vesz a’ Gazdaszszony, az égetéshez hozzá fogjon; külömben ha a’ szilva törköly annyira megforr, hogy etzet szagot gőzölki magából; felével is kevesebb pálinkája fog tsepegni. Ezt a’ Házi szükségre való és konyhabeli Égetésről kell érteni. Itt égetik a G. Asszonyok a’ Meggyet is ki.
4.) Nagy Aszszony nap körűl a’ Tyúkok még egyszer elkezdenek tojni, azértis az e’kori, mint késő tojásokat télre el kell tenni búzába vagy rozsba, de ollyan Szobapadlására, a’melly télbe nem fülik. Itt minden egyéb mesterség nélkül legjobban megmaradnak.
5.) A’ plántált Vereshagymának szárai megsárgúlván, arra emlékeztetik a’ Gazdaszszonyt, hogy azt a’ földből ki kel már ásatni. De egyszersmind az őszi palántákat is el kelletik most plántálni, sőt meg is porhálni, ha megfoganzottak.
6.) Idején van az olyan Gazdaszszonynak karalábja, fejes, és kelkáposztája, a’ ki ezen Hónap végével veti, és October elején elplántálván télen által kinthagyja a’ kertben. Sőt a’ Tzikoria és Endívia vetésnek is most van az ideje. E’ még October végére megbokrosodik, és télre ellehet rakni.
7.) Többféle körtvély nemek mennek tökélletességre, el ne mulassa a’ Gazdaszszony az arra valókat Liktáriomnak megszárogatni, és a’ felesleg valót a’ téli szükségre megaszalni, ’s félretenni.
8.) A’ durántzi, és hosszú vagy berzentzei szilva is kezdi a férgesit hullatni: ezt tehát a’ Gazdaszszony a’ Cselédekkel szedesse hordókra, és Ősszel égesse ki a’ konyhában kevesenként.
9.) Az ugorkás tonnákat megabrontsoltatván az télre valót kel beléjek eltenni.
10.) A’ nyomtatás és tséplésis elkezdetvén, szükséges a’ felezetet vagy otsút, és rostaallyát meggyűjteni, és a’ baromfiak számára eltenni. A’ télihagyás malatzok is jó neven veszik ezt a’ gondosságot.
11.) Augustus utolsó hétjében a’ kiásott Sáfrány hagymát újjra el kel ültetni. Igy az Octoberben fog virágozni.
12.) A’ káposztát most ismét meg kelletik kapáltatni, töltetni, és az alsó leveleket a’ teheneknek naponként szedetni, és a’ Dohányból, a’ mi érett, leszaggatni, füllőbe rakni, és pórékra füzvén, megszáraztani.
13.) Az Üröm, kerti, és jó féle seprőszedesnek most lévén ideje, a’ Gazdasszony ezt is szedessen, ’s a’ mihez ingyen juthat, ne vegye pénzen.
14.) A’ Vargánya avagy Tinóorrúgomba ezen, ’s a’ múlt hónapi esőzések után szokott teremni. Ebből kel tehát a télre valót száraztani.
15.) Még a’ napok melegek, és hoszszabbak, az ágyi ruhák és öltözetek kiszellőztetését, varrást szabást, fonni valók kivonását, száraz tészta tsinálást, tisztogatást, ’s a’ t. tovább kelletik folytatni, ’s a’ fözelékeket, úgymint Lentsét és borsót beszerezni.

Pletykamárik

Az elmúlt két hétben két kerti probléma foglalkoztatott igazán (ha eltekintünk a sürgősen elvégzendő munkáktól és a másodvetésektől):

1.) Idén a paradicsomjaim – dróttal vagy anélkül- nagyon szépen kifejlődtek. Semmi rohadás, hatalmas termések…már egy hónapja. Az a gondom, hogy a közönséges paradicsomtövek – és nem a paradicsomfa – 1 méter 70 centi magasban járnak, a számukra meghagyott jókora teret már teljesen kitöltik. Gyümölcseik méretes füzérekben pompáznak De mind zöld, egy se bír érni. Öt vagy hat ismerősömet kérdeztem meg, hogyan szedjem rá a paradicsomokat az érésre, illetve hogy náluk rothad-e a paradicsom (csak hogy tudjam, tényleg használ-e a rézdrót!) Hát eléggé hajmeresztő válaszokat kaptam!

a.) A paradicsom rothadása mint olyan, nem létezik. A rothadás az miatt van, hogy helikopterrel levélleszárító permetszerrel permeteznek a gazdák napraforgótáblákat a környéken, a permetszert behozza a szél a faluba, és ettől megy tönkre a paradicsom.
b.) A rothadás csak 3 évente jön elő, tavaly nagyon tarolt, így még két évnyi nyugink van, permetszermentesen.
c.) Ha júliusig nem volt rohadás, idén már különben se lesz.
d.) Ha már rohad, nem rézzel kell permetezni, hanem hetente kétszer Volldüngerrel, attól „izomtibi” lesz a paradicsom, és nem betegszik meg.
e.) A pirosodás érdekében alul az összes levelet le kell tépni.
f.) A pirosodás érdekében fogjam meg a paradicsomnövényt a tövénél, és tépjem fel negyedig, attól elkezdenek érni a gyümölcsök.
g.) A pirosodás érdekében fogjak egy ásót, és a paradicsom töve körül körben izomból vagdossam a földbe, hogy a gyökerek egy kicsit megszakadjanak, és ezerrel érni fog.

2.) A Mohikán F1 uborkának nem szabadna peronoszpórásodnia, mégis azt teszi! Hogy is van ez most akkor? Értelmes válaszok:
a.) A Mohikánt nem ezen az éghajlaton nemesítették ki, és itt csak kílódik, nem megy semmire, más fajtát kell ültetni.
b.) Permetezzem Voldüngerrel…
c.) Az uborkának a közelébe ne ültessek kukoricát, mert az mellett fuldoklik, nem kap levegőt, szenved, és attól kitör rajta a peronoszpóra.
Az értelmes tanácsok környékbeli kertészkedőktől, a buszon mellettem ülő kertészkedő nénitől, rokonoktól és vetőmagbolti eladóktól származnak. Ragozni nem kívánom őket.
Jó, mi?
Közben azért gyengéden leszedtem a paradicsomleveleket a töveken a termés körül. Amit találtam, trükk nélkül:(Ja, tudtok valami jó ráolvasást peronoszpóra ellen :-)?)

Átváltozás avagy másodvetés élesben

Ahogy a nyár telik, a kert is egész más arcot ölt, a veteményes az elmúlt két hétben igencsak átalakult.
A kánikulai napokban meglehetősen „elhanyagoltuk” a kertet, a munka tetemes részét kötötte le az öntözés, gyomlálásra nem maradt semmi idő. Hatalmas paréjok leptek be mindent, volt ott acat, muhar, szulák. A szúnyogok miatt meg ki se lehetett mozdulni. Azonban amikor megérkezett a várva-várt csapadék és enyhülés, felpörgettem a munkatempót.
Jókora területek ürültek meg. Először a zöldborsót tépkedtem ki, a helye egy hétig üresen állt, pokolian begazosodott. Két nap alatt pucoltam ki és kapáltam fel, hogy használható legyen. A hagymákat szintén ki kellett ásnom a gazból, először csak felgyomláltuk a területet, hogy a termést felszedhessük. A hagymaszüret után tiszta, gyommentes területet kaptam, ide aztán került mindenféle, a másodvetési terveimet átültettem a gyakorlatba.
Bementem ugyanis a vetőmagboltba, ahol ötven - hatvan nap tenyészidő-hosszúságú növényeket kértem, illetve olyanokat, amik áttelelnek. Kaptam így :
- zöld hüvelyű vajbabot,
- zöldborsót,
- kínai kelt,
- céklát,
- sárgarépát,
- karfiolt,
- csemegekukoricát ,
- uborkát,
- salátát (áttelelőt és közönségeset egyaránt)
- áttelelő spenótot,
- és elővehettem a tavasszal bespejzolt dughagyma-maradékot és retekmagokat is.

Igazából az összeállításban a kipróbálatlan a borsó, a karfiol és a kínai kel az őszi termesztésre. A környező kertekben még augusztusban is láttam uborkát vetni, illetve szeptemberben csemegekukoricát, ami novemberre érett be, és Márton-napi, búcsúi csemegeként kínálgatták a libapecsenye után. Sőt, szomszéd néni még krumplit is ültetett – októberi újkrumplinak!
A hagyma kiürülő helyére jött a bab, a cékla, a csemegekukorica. A káposztaféléket palántaágyba rendeztem, innen kerülnek majd végső helyükre, illetve átteleltetésre.
A babfélék már kikeltek, és tetszetősen fejlődnek. A velük együtt vetett kukoricamag azonban még lapít a földben.
A zöldborsó is kibújt, talán még különbül, mint tavasszal. Hogy miféleképpen fejlődik ki, az a jövő titka…
A lollo biondával vegyesen vetett sárgarépa is kibújt, bár igencsak kétlem, lesz-e belőle valami őszig, olyan kis táposcsirke. A salátaféle bezzeg tetszetősen néz ki.
A kínai kel csávázott magjai pont úgy néznek ki, mint valami apró gyöngyszemek. Azóta már ki is keltek, látszik a soruk.
Uborkát is érdemes volt vetni, bár elég gyatrán kelt ki. Azért valami ebből is lesz, nálam minden növénynek van esélye.
A spenót, a téli saláta, a retekmag és a leveles kel még vetetlen, de azzal nem is kell kapkodni, még egyhétnyi időm van az ültetésre. Hely is van a hagyma és a leszedett mák után. Lesz mit dolgozni, de ha 36 fokkal társuló szárazság nem jön vissza, azt hiszem, ősszel még egy sereg termésnek örvendezhetünk. Közben már dédelgetem nagyszabású terveimet a kert késő őszi átalakítására: gyümölcsfacsemetéket akarok telepíteni. Meg azon is agyalok, mit és hogyan fogok jövő tavasszal nevelgetni. Háromnegyed évnyi blogtéma... csak legyen időm megírni!

Hogy Doktor Szöszi a kertben is gond nélkül színre léphessen...

Biztosan jó kislány voltam, mert ezeket a cukiságokat kaptam szeretteimtől a héten:

Édi virágos kerti gumikalucsni. Esős nap volt mikor megkaptam, így még aznap kénytelen volt megismerkedni a kert dágványos sarával és egy ázott kutyagumival. Nagyon jó - a lemustrált kerti papucsom már kezd szájtátiba átmenni, helyette kiváló, nem ázik be. Azért a csoszogómat még megvarratom a cipésszel!

Cuki virágos metszőolló. Jó éles, és állítólag valami tapadásgátló bevonata van.Pont passzol a kis tatyómhoz, amiben a vetőmagokat, kis adag műtrágyát, bálamadzagot, kést szoktam hátravinni a kertbe. A cukitatyó asziszem valami Cosmopolitan melléklet-ajándéka volt négy-öt éve. A Cosmót egy cimborámtól kaptam, aki akkor lapterjesztéssel foglalkozott, és a boltokban megmaradt, meg nem vett lapszámokból megtarthatott magának. Nekem meg kapóra jött, hiszen nem ázik be sose, és cuki is! :-)

Tüncimünci virágos kesztyű. Nem hiszem, hogy a kertben fog szétfoszlani. Az a gyanúm, hogy Nyunyi lenyúlja, és plüssnyuszik fognak aludni benne előbb utóbb.

És hogy ezek a trendi kis cuccok milyenjól passzolnak a kék, sárga rózsájúlocsolókannához meg a babakék sámlihoz, amin ülve szoktam palántázni, meg húzgálni a szőrös disznóparékat, mucikáim, azt el se hiszitek! Még Lady Gaga is állva pisilne tőlük a kéjes gyönyörtől, nemhogy doktor Szöszi!