Ugrás a fő tartalomra

Április második hete van;

az igazi tavasz megérkezett: zöld fű, madárdal, nyíló virágok! A tavaszt az áprilisian bolondos időjárás sem tartja vissza. Pedig a héten kaptunk vizet, hideget – meleget, ebben a szent pillanatban meg jégeső esik, de csak apróra, és mennydörög, közben süt a Nap!
Tevékeny, mozgalmas hét telt el. Jani édesanyjától kaptunk diófacsemetéket, ezt két nap alatt ültettük ki a telekre. Kaptunk fehérribizli - bokrokat is, ezek is megtalálták a helyüket.
Mivel minden masszívan hajt, a gazok is előtörtek. Hajtanak az irtásra kijelölt bokrok. Az udvarban csúf, nagy pemzliket növesztett már a csalán, újra hajt a fertelmes komló, pofátlanul törekednek elő a kiirtandó orgonahajtások. Ezeknek a tizedelésén dolgoztunk jó sokat. (Az irtásról, a módszereiről már most egy külön bejegyzést akartam írni, de nem volt rá időm.).
És a kert! Újabb hatalmas hagymatáblát duggattam el, de még így is rengeteg dughagyma van a két kilóból, amit vettem. Szerintem rossz volt a mérleg a vetőmagboltban, és a javamra többet mért. A megmaradó hagymácskákat ide-oda elduggatom majd védőnövénynek. Elkezdtem a káposztafélék vetéseit is. Ugyanúgy elkészítettem a hagymapépet ezeknek a magoknak Most téli sarjadékhagyma meg nem evett, zöld szárrészeit használtam fel, Isten bizony jobban marta a szememet, mint a sima vöröshagyma, úgy csípett. Talán bejön bolhák ellen, a kibújt retekcsírákon sem látok rágásnyomokat.
A jövő héten a káposztafélék vetése jön, de a krumplit is ültethetjük már. A takarmánykukoricának elő kell készíteni a helyét. Sajnos elég sok megint a tarack, most lehet jól megszabadulni tőlük, mielőtt mindent belepnének.
Nagy hír: újszülött növénykéim vannak a kertben. Itt van mindjárt a Kelvedon csodája borsó:Előbújó dughagyma, tövénél egy szem elpottyantott retekmagból kikelt növényke:
Fokhagymák is vannak: (A tavaly ősszel duggatott fokhagyma az engedetlenül kiszökő és kapargató tyúkok támadása és a kemény tél ellenére már tíz-tizenöt centi magas, ennyi előnyt szerzett a hidegben, ki gondolná?)
Mák: jóféle volt a mag, szép sűrűn kelt. Jövőre már ezt is háziszedett magból ültetem…
Tavaly szinte gyökér nélkül átültetett lestyánkám is így hajt:A palántákról nem tudok semmi izgit mondani, növekednek, és hogy ne búsuljanak, heti egy adag tápoldatot is kapnak. Az eper, a virágpalánták, a zelleres- és az egyik paradicsomosláda már kiszoktatón áll, szemmel láthatólag egyenesíti, erősíti, zöldíti őket a napfény.
Bolondériás tyúkunk az udvari szabadságánál fogva úgy megerősödött, hogy már kezd lebátortalankodni az ablakból a többi tyúk közé, ha csipkedik, visszakapkod nekik. Azt hiszem, ha nem szabadságoltuk volna, már rég nem élne, éhen-szomjan halt volna az ablakban.
Végül egy kép kutyuskáinkról…Megpróbálok minél hamarabb gazdit találni nekik, aztán gondoskodunk róla, hogy ilyen kínos meglepetésekben többé ne részesüljünk! Kínos meglepetés: de a szívemre teszem a kezem, beismerem: ugye, hogy cukorfalatok?

Megjegyzések

  1. Igen, nagyon cukik! Ciki cukik! :-)

    A bolondériás tyúkról ne felejts el beszámolni sose! Nagyon kíváncsi vagyok rá! Szeretem a különcöket.

    Tápoldatozni kéne a palántákat? Nekem a bazsalikomjaim egyáltalán nem fejlődnek, pedig kiteszem őket a napra is, ha itthon vagyok.

    VálaszTörlés
  2. Őszintén, az én januári bazsalikomvetésem kihalt palántadőlésben a fokhagymakezelés ellenére, pótnak vettem a Lidl-ben magkorongot, no az nő. Nincsenek túl sűtűn? Hátha szét kellene ültetni őket?

    VálaszTörlés
  3. Igen, az lehet. Már próbából szétültettem néhányat múlt hétvégén, várom, hogy azok mit csinálnak. Ha jobban fejlődnek, akkor folytatom a szétültetést.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Soproni-hegység

Mentegetőznék, de... Tudjátok, három a legény nálunk, a legkisebb két hete lett egy éves. Mostanra vagyunk ott, hogy egy napra velük is bárhová, bármikor mehetünk. Még étterembe is:-). Jó kis dinamikus csapat ez a három fiúcska, nem semmi tartani velük a ritmust. Azért most már, ha a két nagy épp nem beteg, szeretnék blogolgatni, most éppen túrázós poszt jön. Később kertesek is. Felpakoltuk tehát szombaton  a mi kis mozgó állatkertünket, mint a cirkuszosok, és körülnéztünk kedvenc városunk környékén.  Fertő Bizonyára olvastátok a térségre vonatkozó két fontos hírt, az egyik a cölöpházak leégése , a másik pedig a térség kiemelt turisztikai fejlesztési célponttá válása. Elvileg nemsokára dől a lé, jönnek a markolók és jön a balatonosítás. Ennek egyelőre nincs sok jele, a hajók már pihennek, a romokat lassan eltakarítják a leégett klubházak helyén, lassan eltűnnek a szenes gerendák. Biztos, hogy más arculata lesz ennek a csodás kis szegletnek. Diszkók, bisztrók, nagyhaj

Rozmaringnevelés magról

Már régóta álmodozom egy hatalmas dézsa rozmaringról, amely nyáron a tűző napfényben istenien illatozik, és méretes szálakat csíphetek róla a legfinomabb pecsenyéhez. Már 2011 óta kísérletezem a rozmaring magról való nevelésével, teljes sikerrel. A köztudatban a rozmaring magja nehezen, rosszul és vontatottan kel, és a kis növények is igen kényesek. Én pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Bár nem csírázik gyorsan, szófogadóan kikelnek a magok. A rozmaringpalánta – földbe mindig bőven kevertem homokot. A magvakat – pici makkocskák- csak a föld tetejére szórtam, de nem takartam földdel, hanem csak szívószállal belekevertem a talajmorzsák közé, megspricceltem vízzel, és lefedtem fóliával. Gyengéden locsoltam, amikor szárazkának tűnt. Két hét múlva kezdett el csírázni, és négy hét eltelt, mire két-három levelesek lettek a növények.   Csak egész keveset locsoltam, kitettem edényestől a kertbe, és a kis növények hamarosan elágaztak, gyors növekedésnek indultak. Ezt az elmúlt három évben

Feketeribizli szaporítása

Már lefaltuk a teljes termést a bokrokról, néhány fürtöcske jutott csak el a konyháig, ott is csak a pultig, nem ám a lekvárosüvegig! Idén a fagy tarolt, alig van gyümölcs, ezért is van ilyen nagy keletje. Meg finom is. Magyarországon egyedül a Szigetközben és a Hanságban fordul elő vadon ez a növény, védettek a populációi. Ami nekünk a kertben terem, az sem nemes oltvány, anyukám munkatársa adta vagy huszonöt éve Cikolaszigetről . Sok pici fürt van rajta, de édes, nem az a rém savanyú, mint a nemesített. Már korábban töprengtem azon, hogy lehetne felszaporítani ezt a növényt. Ez a tő valami helyi fajta, nyilván nem hozzáférhető minden kanyarban, jó lenne fajtját fogni. Egyetlen van csak belőle, öreg, vannak száraz részei, amiket már belepett a zuzmó, lehet, hogy egy-két év múlva kiveszik a kertből. Pár éve csak két kis hajtása volt már, abból újult meg.Tényleg nem halogathatom tovább a szaporítást. Ráadásul idén tavasszal ez az öreg tő bizonyított: amikor kétszer egymás után meg